» Szlovákia » Nagyszombati kerület
Nagyszombatot szakreális értékei miatt Kis Rómának is nevezik.
Szlovákia legrégebbi városa néhány órányira Budapesttől, gazdag történelemmel, egyházi örökséggel, borászati hagyományokkal és pezsgő kulturális élettel várja a látogatókat.
Nagyszombat 1238-ban kapta meg a szabad királyi város címet IV. Bélától – ez tette a Magyar Királyság egyik legjelentősebb központjává. A középkorban a bor kereskedelmének köszönhetően gazdagodott, a piacterek a kereskedelmi útvonalak találkozásánál nyüzsögtek. A városban gyakran fordultak meg a magyar királyok, valamint fontos politikai találkozóknak is helyszínt adott.
Nem véletlenül emlegetik Kis Rómaként: a történelmi központban egymást érik a különböző stílusú templomtornyok. Közülük a legnagyobb és leglátványosabb a kéttornyos Keresztelő Szent János-székesegyház, amely a török hódoltság idején a Nagyszombatba költözött esztergomi püspökség fő temploma volt.
A középkori időből viszonylag kevés emlék maradt fent, ugyanis sok épületet átépítettek, azonban a 13. században emelt városfal ma is körbeöleli a történelmi központot. Ez az egyik legszebben fennmaradt városfalrendszer Szlovákiában.
Nagyszombat egyik legszebb kilátása a városi toronyból tárul elénk. Az 57 méter magas építménybe 143 lépcső vezet fel, tiszta időben pedig akár a Kis-Kárpátok lábáig is ellátni.
környék szorosan kapcsolódik a Kis-Kárpátok borrégióhoz, amely Szlovákia egyik legrégebbi és legjelentősebb borvidéke. A városi címerekben is gyakran megjelenik a szőlő motívuma, a helyi pincékben ma is pezsgő a borkultúra.
Kevesen tudják, de a magyar koronaékszerek is megfordultak Nagyszombatban. Bethlen Gábor uralkodása idején, a 17. században ide menekítették és egy városi ház padlásán rejtették el őket. A legenda szerint a falon egy latin felirat őrzi az emléket: „Én itt voltam a ház teteje alatt”.
Középkori vásárral, mesékkel és legendákkal vár adventkor Nagyszombat
Nagyszombat (szlovákul Trnava) kereskedelmi útvonalak kereszteződésében jött létre, és a középkorban a Magyar Királyság egyik legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Éppen ezért találunk itt fennmaradt városfalakat, tornyot és számos templomot, amelyek miatt a várost „Kis Rómának” is nevezik.
Nem csupán az építészetnek köszönhetően találjuk magunkat a régmúltban, hanem számtalan olyan rendezvényen keresztül is, amelyek minden évben felidézik a jelentős történelmi eseményeket. Az adventi időszakban ilyen a középkori adventi vásár, amelyet i2025. december 19. és 21. között rendeznek meg. A Szt. Miklós tér ilyenkor visszatér a fénykorába, amikor a városi történések középpontja és a város főtere volt, ahol a rendszeres szombati piacot is tartották. A Szt. Miklós Bazilikánál megrendezett középkori adventi vásáron kézművesek és előadóművészek teremtenek mesebeli hangulatot. Láthatunk élő állatokat friss hóval belepett fakarámban, méhviaszból készült kézműves gyertyákat, vagy kóstolhatunk közvetlenül a tűz fölött melegített puncsot.
A Szentháromság téren álló, XVI. századi toronyból egészen az esti órákig letekinthetünk a város történelmi központjára. Sőt a minden kedden megtartott tematikus tárlatvezetésen lámpás fényében is megtekinthető a várostorony. A történelmi jelmezbe bújt idegenvezető elmeséli a torony történetét és legendáit, miközben a látogatók egy apró lámpás fényében győzik le lépésről lépésre a felfelé vezető 143 lépcsőfokot.
Helyi szokás szerint advent idején kis manók rejtőznek a városközpont épületeinek ablakaiban. A látogatók részt vehetnek az ingyenes karácsonyi Manóvarázs online játékon, amely nyolc ablak installációjához kapcsolódik.
A Nagyszombatba látogatókat zenei koncertek is várják a Szt. Jakab templomban, de részt vehetnek egy vezetett karácsonyi sétán is, hogy közelebbről megismerjék a helyi adventi szokásokat és hagyományokat.
Az adventi időszak Nagyszombaton minden évben különleges élményt nyújt. Idén 2025. november 28 -tól december 22-ig adventi piacok várják az érdeklődőket családias, mesebeli hangulattal, több tucat standdal, helyi kézműves termékekkel és gazdag gasztronómiai kínálattal, ahol forralt bor, puncs és a város jellegzetessége, a mézbor teszi még meghitté a hangulatot.
A Nagyszombattól fél órányira található Szomolányi várkastély parkja decemberben gyönyörű fénykertté változik, ahol a látogatók egyszerre élvezhetik a történelmi miliőt, a gasztronómiai kínálatot és a karácsonyi hangulatot. A vidék különlegessége a medovina (mézbor) is, amely nélkül elképzelhetetlen a karácsony Szlovákiában.
A NAGYSZOMBATI EGYETEM - ELTE - ALAPÍTÁSA
1635. május 12-én Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek aláírta a nagyszombati (ma: Trnava - Szlovákia) egyetem alapítólevelét. Ez tekinthető a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogelődjének.
Ezzel létrejött Magyarország legrégibb megszakítás nélkül működő felsőoktatási intézménye. Az oktatás 1635. november 13-án kezdődött meg. Az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték. 1921-től Pázmány Péter Tudományegyetem néven bölcsészeti, jogi, orvosi és hittudományi fakultással működött. 1949-ben a bölcsészkar kettévált, s új karként létrejött a Természettudományi Kar (TTK). 1950-ben felvette Eötvös Loránd nevét. 1950-ben az egyetemről levált a hittudományi kar és önálló egyházi főiskolaként folytatta működését. 1951-től az orvos- és gyógyszerképzés is különvált. 2000. január 1-jétől az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. A két kar nevéből 2009. július 1. napjától eltűnt a "főiskolai" jelző. 2003-tól létrejött az Informatikai, a Pedagógiai és Pszichológiai és a Társadalomtudományi Kar, valamint megszűnt a Tanárképző Főiskolai Kar (TFK). 2003-tól nyolc karon folyik az oktatás: Állam- és Jogtudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Kar, Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar. 2010-ben az ELTE kutatóegyetemi címet kapott, 2013-ban pedig kiemelt egyetemmé nyilvánították. 2017-ben az Egyetem szervezetébe integrálódott a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem tekinthető a Pázmány által alapított universitas "örökösének", de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is tőle eredeztethető.
|
Hetedhét kereső:
Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!
- Egyszerű használat
- Megmutatja, mi van a közelben
- Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok
Népszerű
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Friss információk 2025: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Ferragosto: Amikor Olaszország egész nap nyaral
- Bastille nap: A Bastille lerombolása az önkényuralom végét jelentette
- A cicák világnapján fényképeztük ezt a bokor alatt hűsölő cicát Kisorosziban
- Megkezdődött a szarvasbőgés, országszerte zeng az erdő
- A Napkirály 10 legszebb műve
- Ezeken a helyeken van a legtöbb turista Ausztriában
- Lángolnak a hegyek
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
Értékeld te is!