Zsolna

A Kis-Fátra lábánál, a Vág folyó mentén fekvő Zsolna (Žilina) bájos történelmi magja, szép régi kereskedőházai, gazdagon díszített, több száz éves templomai ma is árulkodnak a város hajdani jelentőségéről. Károly Róberttől már 1321-ben szabad királyi városi rangot kapott, élvezve az ezzel járó kiváltságokat. A középkorban kézművessége és vásárai révén fontos kereskedelmi és gazdasági csomóponttá nőtte ki magát, később pedig vasúti és ipari központként vált meghatározóvá. Napjainkban leginkább az autóiparáról ismert – itt működik a Kia Motors első európai gyára.

Turistaként első utunk a Mária térre vezet, amely számos hangulatos vendéglátóhelyével, zöld szigeteivel népszerű találkozóhely. A négyszögű teret a dicső idők emlékét őrző árkádos házak szegélyezik; a bolthajtások alatti folyosókon egykor a város gazdag kereskedői árulták portékáikat, és ezt a funkciót máig megőrizték: ma kis üzletek és kávézók csábítanak betérésre. Érdemes felkeresni Szlovákia egyik leghosszabb, sok kis bolttal hívogató sétálóutcáját is!

A nyüzsgő tér alatt egy sokkal csendesebb, titokzatosabb világ rejlik: Zsolna katakombái. A múltban állítólag egészen a Budatini várig vezettek, de sok szakaszuk az idők során beomlott – ma egy részük vezetett túra keretében látogatható. A Szent Pál megtérése templom és a jezsuita kolostor épületéből leereszkedve sötét, hűvös folyosókra jutunk, a régi lejáratok és vájatok kialakításán jól látszik, hogy egykor pinceként és raktárként szolgálták a város lakóit és kereskedőit. Veszély esetén azonban menedékhelyként is használták őket – egyes források szerint a második világháború idején árva zsidó gyermekeket bújtatott a kolostor a föld alatti járatokban.

A katakombákból érdemes az ellenkező irányba is elindulni – felfelé. A 16. században emelt Burián-torony Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya, amely vaskos falaival különálló építményként magasodik a város fölé. A 46 méter magas torony belsejében 3D maketten követhetjük nyomon Zsolna történelmi fejlődését, beállhatunk az egyik óriásharang alá, a legfelső kilátóteraszon pedig lenyűgöző körpanoráma vár ránk. Innen nézve Zsolna sokféle arcát tárja elénk: múltat és jelent, épített örökséget és a környező hegyeket, templomtornyokat és modern lakóházakat.

Budatini vár

Zsolna környékének kihagyhatatlan látnivalója a középkori Budatini vár (Hrad Budatín), amely a Vág és a Kiszuca folyó találkozásánál épült. Története egészen a 14. század elejéig nyúlik vissza, gótikus lakótornya pedig ma is méltóságteljesen emelkedik a fák fölé. A toronyba felkapaszkodva megkapó kilátás tárul elénk a várat övező idilli angolparkra, ahol a látogatók árnyas fák alatt sétálhatnak vagy akár piknikezhetnek is.

A kastély termeiben megismerkedhetünk a 18–20. századi főúri lakáskultúrával, az utolsó várbirtokos, gróf Csáky Géza életével, valamint egy legendával: a gömöri főispán lánya, a gyönyörű Szunyogh Katalin beteljesületlen szerelmének történetével. A lányt a 17. században apja falaztatta be a torony egyik fülkéjébe, mert nem akart férjhez menni a kijelölt kérőjéhez. A történet végét érdemes a helyszínen meghallgatni a magyar nyelvű, kosztümös tárlatvezetésen. Szintén magyar vonatkozású érdekesség, hogy a vár Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében is szerepel.

A vár különleges látnivalója a „drótostótokat” bemutató kiállítás, amely témájában egyedülálló a világon. A mára szinte teljesen eltűnt mesterség bölcsője Trencsén és a kiszucai régió környéke volt. A drótosok nemcsak edényeket javítottak, hanem teljes tárgyakat is készítettek pusztán drótból. 

Drótos tótók

A drótos mesterség a mai Szlovákia északnyugati részén, Zsolna környékén alakult ki a XVII. - XVIII. század fordulóján. Ezért a zsolnai Vág Menti Múzeum az egyetlen a világon, amelyik rendelkezik a korabeli magyar szóhasználatban "drótos tótoknak" nevezett mesteremberek munkáit őrző gyűjteménnyel. Mintegy hatezer darabot számlál az intézmény kollekciója.

A Zsolna környékéről elvándorló több ezer drótos mester az egész világot bejárta, és már-már ipari méretekben dolgozó drótos üzemeket hoztak létre több kontinensen.