Pöstyén

A város környékén legalább 80 000 éve telepedett meg az ember. Számos régészeti lelet került itt elő, a leghíresebb egy mamutagyarból faragott termékenységszobrocska, az ún. Moraváni Vénusz, amely kb. 22 800 éves. Az itt feltörő iszapos forrásokat az ókori rómaiak is ismerték, de a hely fürdővilágáról a 16. századtól vannak ismeretek, később Napóleon katonái is dicsérő szavakkal beszéltek róla. 

Több híres személy is járt az idők során a fürdővárosban, köztük II. Vilmos német császár, Coburg Ferdinánd bolgár cár, Mária Terézia királynő, Erzsébet magyar királyné (Sissi) és Ludwig van Beethoven német zeneszerző.

A természet szolgáltatta itteni kincs a több forrásból, 2000 méteres mélységből származó, 67–69 Celsius-fokos, 1500mg/l ásványianyag-tartalmú, erősen radioaktív gyógyvíz és a Vág holtágában az üledéket átitatva képződő, ilyenformán állandóan magától megújuló, kékes-fekete színű, aktív ként tartalmazó iszap. A kénbaktériumok egyedi keverékét hordozó pöstyéni gyógyhatású iszap – amelyet pakolások és fürdő formájában is alkalmaznak – világviszonylatban is egyedülállónak számít.

A pöstyéni gyógyhatású víz – gyógyászati eljárásokkal párosítva – a hátgerincet és az ízületeket érintő mozgásszervi megbetegedésekkel (reumatikus fájdalmak), valamint az idegrendszert érintő bizonyos betegségekkel (neuropátia: az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegsége; ülőideg-gyulladás; Parkinson-kór) szemben fejt ki gyógyhatást. Regenerálja a sérült ízületeket, csökkenti az ízületeket terhelő gyulladást, lassítja az ízületeket érintő kopásos folyamatokat.