Trencsén vára

A trencséni vár a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely a 11. század óta áll. Számos alkalommal sikerrel tartóztatta fel a Magyarországra támadó cseheket és morvákat. A tatárok sem tudták bevenni. Csák Máté kiskirály tartományi székhelye volt, később birtokosai között voltak a Hunyadiak és a Szapolyaiak. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1708. augusztus 3-án falai alatt zajlott a trencséni csata. A várban ma történelmi kiállítás látható.

A várhoz macskaköves utcák visznek fel, de az egyik irányba érdemes a 16. században épült Plébánia-lépcsőt (Farské schody) választani, amely hangulatos, fedett folyosóként köti össze a reneszánsz és barokk polgárházakkal szegélyezett főteret a várnegyeddel – ezen az útvonalon összesen 105 fából ácsolt lépcsőfokot kell megmászni.

A fedett lépcsősor tetejénél magasodó, 700 éves Szűz Mária Születése gótikus plébániatemplomot nemcsak szakrális értékei és gazdag díszítése miatt érdemes meglátogatni, érdemes a kilátóteraszára és a harangtornyába is fel lehet kapaszkodni. 

A közel 40 méteres Máté-torony mellett szó szerint eltörpül az ember, fentről 360 fokos csodás panoráma tárul a Vág völgyére, míg a középkori pincebörtön a múlt sötétebb oldalát idézi meg kínzóeszközeivel. Figyelemre méltó építészeti emlék Luxemburgi Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának a palotája és az általa építtetett gótikus kápolna maradványai is. 

Az alsó udvar kétségtelenül legnépszerűbb pontja a 80 méter mély Szerelemkút, amelyhez romantikus legenda kapcsolódik. A történet szerint Omar török bég janicsárjaival három év alatt vágatta a kutat a kemény sziklába, hogy vizet fakasztva kiváltsa szerelmét, Fatimát, akit Szapolyai István várúr tartott fogva. A valóság azonban jóval prózaibb: a kút 40 év alatt készült el, és sosem fakadt fel benne a talajvíz, csupán esővíz gyűjtésére szolgált.