» Egyiptom

» Egyiptom » Luxor

Tutanhamon sírjának felfedezése

2022. november 4.

Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Howard Carter találta meg az egyiptológia eddigi leggazdagabb és leghíresebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját. Felfedezése majdnem egy évszázada izgatja az emberek fantáziáját, és könyvek, filmek százait ihlette.



hirdetés

1923. február 16-án Howard Carter, brit régész felnyitja a Tutanhamon sírjában található belső sírkamrát, és felfedezi a 18. dinasztiához tartozó egyiptomi fáraó, Tut király szarkofágját. Ezt a sírt tekintik a valaha talált legjobb állapotban megőrzött és a legérintetlenebb fáraósírnak az egyiptomi Királyok Völgyében.

Howard Carter

Carter 1873. május 9-én született Kensingtonban. Iskola mellett (vagy inkább helyett) festő apja tanítgatta, így főként a rajzolás és festés alapjait sajátította el. Az egyiptológia iránt vonzódó, ügyes kezű fiút tizenhét évesen Alexandriába küldték, feladata a régi sírköveken lévő rajzok és feliratok lemásolása lett. 1899-ben a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjének, majd Alsó-Egyiptom régészeti felügyelőjének nevezték ki.

Pályája 1905-ben megbicsaklott, mert egy ásatás őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg turistával szemben. A turisták panaszt tettek, a bocsánatkérésre nem hajlandó Cartert felmentették állásából. A szerencse 1907-ben szegődött mellé, amikor a dúsgazdag Lord Carnarvon őt kérte fel ásatásainak vezetésére. A munka kezdetben kiábrándítóan eredménytelennek bizonyult, de amikor a jó kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata ásatási engedélyhez jutott a Királyok Völgyében, egyik sírt a másik után találta - mindet üresen, kirabolva.

Carter a fejébe vette, hogy megtalálja egy Tutanhamon nevű, jelentéktelen fáraó végső nyughelyét, de évekig csak a semmit ásatta. 1922-re Lord Carnarvon türelme elfogyott és közölte: jövőre már nem ad a munkákra pénzt.

1922. november 4-én aztán az archeológus rátalált egy tizenhat fokból álló lépcsőre, amely egy bevakolt ajtóhoz vezetett, és másnap Nebherepure (Tutanhamon koronázási neve) fáraó sírjának érintetlen bejáratára.
A titkát 3300 éven át őrző sírra 1922. november 26-án vetült először emberi pillantás, elsőként Carter, mecénása és annak lánya vehette szemügyre a felhalmozott kincseket. A lelet gazdagságára jellemző, hogy csak katalogizálása több évet vett igénybe, a lelet nagy része a Kairói Múzeumba került. A sajtó kitüntető figyelme "sztárt csinált" a régészből, aki felolvasásokat tartott, maga is műgyűjtő lett. Hivatalos kitüntetést azonban nem kapott, végül hatvannégy éves korában, 1939. március 2-án halt meg rákbetegségben.

A felfedezés után tizenhét évvel bekövetkezett halála a legjobb cáfolat a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgató "fáraó átkára". A bulvárlapok ugyanis szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben meghalt Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között.
Az igazság az, hogy vélhetőleg nem a múmia, inkább a felfedezés nyomon követésétől eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó. A "válogatós" átok ugyanis a feltáráskor jelenlévő 26 ember közül csak hatot talált meg tíz év alatt, a múmiát boncoló orvos pedig egyenesen 87 évet élt meg.

Tutanhamon sírjának felfedezése

1922. november 4-én találta meg Howard Carter brit régész a Kr.e. 1347-1339 között uralkodó Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját. A régészet egyik legjelentősebb pillanata volt ez, hiszen máig ez az ismertté vált leggazdagabb lelet az ősi Egyiptomból.    

Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. A történészek szerint Kr.e. 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, de politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb fáraónak bizonyult.

Származása körül máig viták dúlnak, egyiptomi és japán régészek DNS vizsgálatokkal próbálják tisztázni, III. vagy IV. Amenhotep fáraó fia volt-e. Az utóbbi vezette be a Napkorong (Aton) tiszteletén alapuló monoteista vallást és Aton iránti tiszteletből Ehnatonra változtatta nevét. Az ifjú Tutanhamonról tudjuk, hogy uralkodásának első évében az Ehnaton építtette Tell-Amarnából az észak-egyiptomi Memphiszbe tette át királyi székhelyét.

Uralkodásának negyedik évében nevét Tutanhatonról Tutanhamonra változtatta, ezzel is hangsúlyozva a régi Amon isten tiszteletét.

Azt ma sem tudni, betegség, baleset vagy gyilkosság oltotta-e ki életét 18 éves korában. Német és holland régészek úgy vélik, korai halálát a kövérsége miatti komplikációk okozták. Egy egyiptomi szakértő szerint hadseregének parancsnoka, Horemheb gyilkolta meg.

Brit és új-zélandi tudósok elkészítették Tutanhamon háromdimenziós digitális arcmását, majd háromdimenziós mellszobrát. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy az ifjú fáraó súlyos, veleszületett gerincbetegségben, Klippel-Fein szindrómában szenvedett. Nyakcsigolyái összenőttek, ami rendkívül nehézkessé tette számára a mozgást. Halála után mégis a legismertebb egyiptomi uralkodók egyike lett, mert 1922-ben az ő szinte érintetlen sírját találta meg Howard Carter brit régész.

Carter (1873-1939) 1891-től dolgozott Egyiptomban régészként és rajzolóként. 1892-ben csatlakozott Sir Flinders Petrie amarnai ásatásához, majd az amerikai Theodore Davisszel ásott Théba környékén. 1899-ben kinevezték a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjévé, 1903-1905-ben Alsó-Egyiptom régészeti felügyelője volt. 1907 táján került kapcsolatba a dúsgazdag régiséggyűjtő, mecénás Lord Carnarvonnal, aki megrendült egészségi állapotának helyreállítása érdekében tartózkodott Egyiptomban. Carnarvon Cartert kérte fel ásatásainak vezetésére, s ő feltárta a Théba melletti nekropoliszt (Királyok Völgye), Mentuhotep, Neb-hepet-re, I. Amenhotep, Hatsepszut és IV. Thotmesz sírját, Hatsepszut völgytemplomát, a 18. dinasztia királynéinak sírját és számosmagánsírt. Akkoriban úgy tudták, hogy a 18. dinasztia valamennyi fáraóját - az "eretnek" Ehnaton kivételével - a Királyok Völgyében temették el, és sírjaikat már felfedezték, kivéve Tutanhamonét. Carter hosszú éveken át kereste a sírt, de hiába.

1922-ben Carterék elhatározták, hogy átvizsgálják az egyetlen még hátralévő területet, VI. Ramszesz sírjának környékét, ahol addig az Egyiptomi Műemlék-felügyelőség kérésére nem kutattak. Kitartásuk elnyerte jutalmát: november 4-én - nyolc év megfeszített keresés után - Carter megtalálta az első nyomot, egy tizenhat fokból álló lépcsőt, amely a VI. Ramszesz sírjának közelében levő ókori munkáskunyhók maradványai alatt húzódott, s egy bevakolt ajtóhoz vezetett.

A falon láthatóak voltak az ősi nekropolisz őrének pecsétjei, az utolsó válaszfalon pedig Nebherepure (Tutanhamon koronázási neve) volt olvasható. Carter 1922. november 26-án megkezdte a sír feltárását. Az ajtó mögött egy sziklába vágott, újabb ajtóhoz vezető folyosót találtak, ez volt a sír előterének bejárata. Innen két további helyiség nyílt: egy mellékszoba és a sírkamra. A sírkamra északkeleti sarkán egy alacsony nyílás egy újabb kis szobába vezetett, ezt a szobát nevezte el Carter kincstárnak, ez tartalmazta a temetési szertartásnál használt legértékesebb tárgyakat. A jelek szerint kétszer is tolvajok hatoltak az előtérbe, de szinte semmit nem vittek el, valószínűleg rajtakapták őket.

Carter naplója szerint az első terem 171 különböző tárgyat és bútordarabot tartalmazott. A legtöbb tárgy anyaga alabástrom, ébenfa, arany, lazúrkő, türkiz és elefántcsont volt. 1923. február 17-én bontották le az előteret és a sírkamrát elválasztó ajtót, a régészek itt találtak rá a négy aranyozott fából készült kápolnára.

A negyedik kápolna tartalmazott egy vörös homokkő szarkofágot, amelyben három egymásba helyezett, múmia formájú koporsót találtak. Kettő aranyozott fából készült, míg a harmadik 22 karátos színaranyból, ezt 1925. október 28-án nyitották ki. A vörös vászon halotti lepel kibontása után kiderült, hogy a túlságosan bőkezű balzsamozás miatt a múmia súlyos károsodást szenvedett, de a színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk minden bizonnyal megőrizte Tutanhamon arcvonásait.

A sírkamrában több mint 2000 tárgy volt, köztük aranyozott ládák, egy arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok, stb. Ezek alapján lenyűgöző képet kaphatunk a fáraósírokba temetett kincsek mérhetetlen gazdagságáról.

A napvilágra hozott kincsek nagy része a Kairói Múzeumba került, az ásatásról Carter és társai háromkötetes munkát adtak ki Tutanhamon sírja címmel.

A feltárást követő 1923-as évben meghalt lord Carnarvon, Carter megbízója, majd gyors egymásutánban 27 titokzatos haláleset történt. Azt már kiderítette a tudomány, hogy a Tutanhamon-sírt feltárók némelyikének betegségét és halálát a sírkamrában belélegzett mikroorganizmusok okozták, de az emberek fantáziájában megszületett a "múmia átkának" története, hálás anyagot nyújtva rémfilmek- és könyvek készítőinek. Az egyiptomiak hite szerint a fáraó lelke addig él, amíg említik nevét a földön. És mivel a sírkamra feltárása kétségtelenül megújult hírnévre segítette a fiatalon elhunyt fáraót, Howard Carternek és társainak neve is örökre fennmarad.



Tartomány:Luxor
Cím:Luxor
GPS: 25° 42′ 7.5456″, 32° 38′ 49.8696″
Időpont:2022. november 4.

Még nem érkezett hozzászólás!


hirdetés

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

hirdetés
Régszeti és történelmi könyvek

hirdetés

Régióválasztó


hirdetés
arrow_upward