Nagy Egyiptomi Múzeum

A Nagy Egyiptomi Múzeum, a világ legnagyobb régészeti múzeuma a gízai piramisoknál található. Az intézmény csaknem 100 ezer egyiptomi régészeti kincset számláló gyűjteményében egyebek között Tutanhamon fáraó sírjából származó leletek és a szakkarai nekropoliszban feltárt szarkofágok sorakoznak.

A Nagy Egyiptomi Múzeum befejezéséhez közeledik, és várhatóan 2024 tavaszán nyílik meg - 20 évvel azután, hogy az ország néhai elnöke, Hoszni Mubarak letette az alapkövet. A Heneghan Peng dublini építésziroda által tervezett új múzeum költségei a becslések szerint meghaladják az 1 milliárd dollárt. A finanszírozás nagy része japán kormányzati kölcsönökből származik.

Az ír székhelyű Heneghan Peng Architects építésziroda által tervezett múzeumépület átlós vonalai, aszimmetrikus kialakítása és piramis alakzatai az ókori Egyiptomot idézik. Az épületbe piramis alakú kapukon léphetnek be a látogatók, amelyeket a nagy fáraók neveit tartalmazó hieroglif feliratok vesznek körül, az ablakokból pedig a gízai piramisokra látni.

A múzeum közel 500 000 négyzetméterével akkora, mint egy nagy repülőtéri terminál. A gízai piramisok közelében elterülő hatalmas területen 100 000 egyiptomi leletet helyeznek majd el, amelyeket az őskortól a görög-római korig időrendi sorrendben mutatnak be. A legnagyobb tárgyak között szerepel Nagy Ramszesz 11 méter magas, 75 tonnás vörös gránitszobra az átriumban, valamint egy 45 méter hosszú, fából készült "naphajó", amelyet 1954-ben tártak fel a Nagy Khufu-piramis tövében.

Sok látogató számára azonban a legnagyobb vonzerőt a Tutanhamon sírjából származó 5000 relikviából álló gyűjtemény jelenti, amelyet a Kairó központjában található Egyiptomi Múzeumból szállítottak át, és amelyet most először mutatnak be teljes egészében.

A Nagy Egyiptomi Múzeumban lesz látható a Kheopsz (Hufu) fáraó napbárkája, az Egyiptomban valaha talált legrégibb és legnagyobb, fából készült hajó. A 4600 éves napbárka cédrusfából épült, 42 méteres és 20 tonnás. A gízai nagypiramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható.

A hajó az egyik fő látnivalója a gigantikus új régészeti múzeumnak. Több mint 100 ezer ókori egyiptomi leletet állítanak ki. Az új múzeum néhány kilométerre található a korábbi Napbárka Múzeumtól. 

A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr. e. 27–26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) számára építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel. A bárkát több mint ezer darabra szedve temették el a fáraó piramisa közelében mészkőtömbökkel fedett sírokba.

A Kr. e. 27–26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia 2. uralkodója volt. Uralma a hatalom csúcspontját jelentette az Óbirodalom korában, gízai piramisa (sírja) a legnagyobb piramis, amelynek magassága eléri a 146,5 métert. A nagypiramis közelében folytatott ásatásokon eddig összesen hét naphajót tártak fel a régészek.

Megközelítés

A múzeum jobb megközelíthetősége érdekében új utakat építettek, a Kairóból induló földalatti vasút vonalát is meghosszabbítják, és egy új repülőtér is épült a közelben.