Poprád

Az első vonat a poprádi állomásra 1871. december 8-án érkezett meg és így a Tátrát turisták és fürdőlátogatók tömegei kezdték el látogatni. A mai Poprád neve első ízben egy 1256-os oklevélben bukkan fel, kezdetben azonban nem egységes városként, hanem egymás melletti, önálló településekként fejlődött: Poprád, Spišská Sobota, Veľká és Stráže pod Tatrami. A térség fejlődését a tatárjárás utáni német betelepítés alapozta meg, majd a 13 szepesi város szövetségének (később a 24 szepesi város szövetségének) tagjaként jelentős kereskedelmi kiváltságokat élvezett. Különleges fejezete a városnak, hogy 360 éven át a Magyar Királyság által a Lengyel Királyságnak elzálogosított szepesi városok közé tartozott.

A történelmi városmagok közül a legjelentősebb sokáig Spišská Sobota volt, amely egészen a 19. század végéig vezető szerepet töltött be a térségben – ovális alaprajzú főterét ma is elegáns polgárházak és a Szent György-templom reneszánsz harangtornya szegélyezi, Szlovákia egyik legjobban megőrzött középkori városmagjaként. A végleges egyesülés, a "Nagy-Poprád" létrejötte csak 1946-ban, illetve a második világháború utáni közigazgatási reformok során történt meg, amikor Poprádhoz csatolták a szomszédos településeket, köztük Matejovcét és Kvetnicát is.

AquaCity: egész évben nyitva tartó élményfürdő. A gyógyvíz jó mozgásszervi panaszokra, légzőszervi megbetegedésekre, javítja a vérkeringést és nyugtatólag hat az idegrendszerre.

A Podtatranské Múzeum (Tátra alatti Múzeum) 1876-ban alapított, Szlovákia egyik legrégebbi múzeuma, amelynek legkülönlegesebb kiállítási darabja a "Poprádi herceg" – egy ipari park építése közben előkerült, a népvándorlás korából, a 4. század végéről származó, kivételesen jó állapotban fennmaradt favázas sír leletegyüttese.