» Horvátország » Zadar » Dalmácia
Nin régi kis városa egy mesterségesen létrehozott szigeten, egy lagúnában fekszik. Két kőhíd köti össze a szárazfölddel, ahol a legtöbb üdülőtelep található.
A strandok kedvelői több gyönyörű lagúnát is találnak, köztük a Kraljicina Plaza, Prodorica vagy Zrdijac. A sekély tengermélység miatt a tenger hőmérséklete itt akár három fokkal magasabb, mint a nyílt tengeren.
Nin Horvátország legrégebbi királyi városának számít. Többek között egy római kori templom romjai és a 800-as évből származó Szent Kereszt templom, amelyet a "világ legkisebb katedrálisának" is neveznek, látogatható.
Nint gazdag kulturális örökség is jellemzi, úgy mint: Višeslav herceg keresztelőkápolnája, a Szent Anzelmusz katedrális maradványai, a középkori Szent Kereszt-, Szent Miklós- és Szent Ambróziusz templom, elsüllyedt hajók maradványai (Condura Croatica), a Barokk-ház, az ókori Villa Urbana mozaikokkal, a város körüli falak maradványai, római szentély, a nini régiségek múzeuma, valamint a plébániatemplom kincstára.
A világ legkisebb székesegyházának tartják a horvátok a Zárához (Zadar) közeli Nin városának templomát, amely az egykori horvát királyi székhely és főváros határában áll. A Vir-szigetre vezető út mentén egy kisebb dombon magasodik a táj fölé a XI-XII. században épült Szent Miklós-templom, ami sajátos formájával is elüt a hasonló középkori egyházi építményektől. Kupolája fölé ugyanis a törökkorban egy őrtornyot építettek, amitől kisebb erődnek is tűnhet a csak kívülről látható templom.
A legendák szerint maga a város hét horvát király székhelye volt egykoron. Megkoronázásuk után e templomnál mutatták be őket a népnek, az uralkodók pedig itt tettek fogadalmat arra, hogy megvédik alattvalóikat ellenségeiktől.
A történelmi kutatások szerint előbb az illírek, majd a rómaiak népesítették be a környéket, később az avarok támadásának esett áldozatul a vidék. A horvátok a VIII. században népesítették be Nint, ami ezután vált a kis horvát állam fővárosává. Itt tartották a nemesi nemzetgyűléseket, de egyházi székhelyként a templomi zsinatokat is.
Az egykori királyi múltra a városka régészeti múzeuma és építményei vagy romjai ma is emlékeztetnek. A lagúnára épült, alig fél óra alatt körbejárható belvárosban áll Horvátország legrégebbi temploma. A ma már üresen álló, jellegzetesen fehérfalú Szent Kereszt-templom körül római kori épületek maradványai is láthatók.
A horvát királyi városban, Ninben található Só Múzeumban a látogató tablókon tanulmányozhatja, hogy az emberi szervezetnek milyen fontos a só, de találkozhat a hagyományos sólepárlás és begyűjtés egyszerű eszközeivel is, az ajándékboltban autentikus horvát sós termékeket vásárolhat meg, megkóstolhatja a természetes sóvirágot – azaz az ínyencek által a „só kaviárjának” nevezett fűszernövényt - melyet a már elkészült ételhez adnak hozzá.
A Nin-i sólepárló a nini lagúnás vidéken, 55 hektáros területen helyezkedik el, története a római időkig nyúlik vissza. A sólepárlóban napjainkban is hagyományos módon állítják elő az ipari és az étkezési sótól egészen a gyógysóig terjedően a termékek széles palettáját. Az utóbbi időben pedig turisztikai látványosságként is működnek, hiszen újabban egyre több Ninbe látogató turista kíváncsi a só előállításának rejtelmeire.
A múzeumban történeti áttekintést adnak a sólepárlás tradicionális módjáról: a tengervíz a természetes kőből rakott gáton át bukik a medencébe, ahol a napenergia és a szél nyomán a tengervíz kristályossá válik és természetes só lesz belőle. A sólepárló parkjában látható annak a kőkapunak a romja, amely egykoron a tengervíz medencékbe történő beeresztésére szolgált.
A nini tengeri só a következő tényezőknek köszönheti nemzetközi viszonylatban is igen jó minőségét: a termelés tradicionális módon, tiszta természeti környezetben, speciális időjárási viszonyok között folyik, s nem elhanyagolandó a napos órák magas száma és a kedvező földrajzi elhelyezkedés sem.
|
Értékeld te is!