Dubrovnik kihagyhatatlan látnivalói

Dubrovnik Európa legzsúfoltabb városa. A lenyűgöző narancssárga háztetőiről és a Trónok harca című filmben játszott szerepéről ismert Dubrovnikban egy lakosra 36 turista jut. A turisták a nyári hónapokban, különösen júliusban és augusztusban özönlenek a városba. Ezért ajánlatos május elején vagy szeptember közepétől október közepéig látogatni a várost, hogy elkerüljük a tömeget. Bár szeptemberben még mindig vannak olyan rendezvények, amelyek vonzzák a nemzetközi látogatókat, a nyári nyüzsgés nagy része már lecsengett.

Látnivalók Dubrovnikban

A 7. században alapították görög és római menekültek. A felbomló római birodalom és barbár támadások romjai alól bontakozott ki Raguza, a kereskedő városállam, s ezt a nevet e század elejéig meg is tartotta a mai Dubrovnik. A török birodalom hódítását merészséggel és hatalmas váltságdíjakkal tartotta távol falaitól. A gazdagodó államocska nemegyszer megelőzte korát: 1417-ben megtiltotta a rabszolgakereskedelmet, 1432-ben pedig bevezette Európa első állami egészségügyi szolgálatát.

Dubrovnik, a középkori Raguza a Velencei Köztársaság riválisa is volt. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. A fennhatóság elismerésének jeléül harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, 500 aranyforintot fizettek Mátyás királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket tartottak.

A raguzai kereskedők messzi tengereket bejártak. Tizenkét hadihajóval támogatták a spanyol Armada támadását Anglia ellen
1588-ban.

1667. április 6-án hatalmas, 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Dubrovnikot, majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét.

Városállami státusát Napóleon 1808-ban megszüntette, 1814-ben pedig Ausztria kaparintotta meg.

Túl sok a turista Dubrovnikban, ezért korlátozzák a városközpontba látogatók számát

2017 áprilisától kamerákon figyelik az óváros kapuin be- és kilépő turisták számát. Nyaranta ugyanis annyian látogatják a UNESCO-világörökség részét képező, fallal körülvett városrészt, hogy a tömeg néha már elviselhetetlen. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor több óriási tengerjáró megáll itt, amelyek esetenként akár 15 ezernél is több utast zúdítanak az ódon utcákra. 2016-ban 1 millióan látogatták meg Dubrovnikot. 

Az új előírások 8 ezer főben korlátozzák a városfalon belül tartózkodó turisták számát. Ezt egyébként nemcsak a józan ész diktálta, de az UNESCO is kérte a várostól, hogy a látogatók ne okozzanak kárt a műemlékekben. Hatezer főig nincs korlátozás, utána azonban már lassítják a belépést, így sorok alakulhatnak ki a kapuknál. Ha a bent tartózkodók száma eléri a 8 ezret, csak akkor lehet belépni, ha valaki elhagyja az óvárost. 

Ha valaki nem akarja a véletlenre bízni a belépést, van mód a látogatás bebiztosítására. A Dubrovnik City Card megvásárlása, amelynek egynapos változata online 6400 forintnak megfelelő összegbe kerül, elsőbbségi belépést nyújt.  

A létszámstop mellett a vendéglátóhelyek kevesebb széket és asztalt tehetnek a közterületekre, így több lesz a hely a sétára. Számos forgalomkorlátozást is bevezetnek, valamint megemelik az árakat is.

Még több korlátozás Dubrovnikban: itt és itt

Függővasúttal a város felett

Dubrovnik ismét megtekinthető madártávlatból. Helyreállították ugyan is a függővasutat, amely kabinonként 30 utast szállítva kevesebb, mint négy perc alatt ér fel a 405 méterrel a tengerszint fölött magasodó Srđ hegyre, amelyről lélegzetelállító, feledhetetlen panoráma nyílik Dubrovnikra.

A dubrovniki idegenforgalom 1969-ben épült egykori jelképének tartott függővasút az 1991-es háborús események óta szüneteltette működését.

Akit a város viharos történelme is érdekel, az a hegy tetején található Hadimúzeumba léphet be, és felfrissítheti ismereteit a balkáni konfliktusról. Az Imperial erőd romjaiban található lenyűgöző fegyver-, térkép- és fényképgyűjtemény az 1991 és 1995 közötti jugoszláv háború idejéről nyújt tájékoztatást. 

A hegy autóval is megközelíthető.

Szent István-koponyája a Szent Domonkos-kolostorban

A Szent Domonkos-kolostor múzeumának központi termében, külön üvegszekrényben látható Szent István magyar államalapító király koponyaereklyéje. A 12 centiméter magas ereklyetartó közép-európai barokk alkotás a 18. századból, súlya a koponyacsonttal együtt 1070 gramm, kerülete 59 centiméter. Koponyaformájú, vésett, metszett, kovácsolt ezüst és arany kerettel rendelkezik az ovális hegyikristály betét körül, ami alatt látszik az ereklye. Az alsó része tányér, a koponyát borító felső rész pedig félgömb alakú. A két részt ezüst tűvel zárt bilincs fogja össze.

A relikvia valószínűleg Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába (Dubrovnikba), ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.

Tizian (Tiziano Vecellio 1477-1576) Mária Magdolna Szent Balázzsal, az arkangyalokkal és a donátorokkal című oltárképe, a Szent Domonkos templomban található. Dubrovnikban már az 1595-ből való, első nyomtatott írások említik, hogy a Domonkos templom oltárképe Tizian, a híres velencei mester alkotása.

Szent László jobbja a Ferences kolostorban

A Ferences-kolostor múzeumában ezenkívül régi mesterek képeit, 1317-es orvosi leltárt és arany eszközöket találunk. A Ferences-kolostor és templom a Strandunon keresztül érhető el.

Szabó Lőrinc emléktábla

Szabó Lőrinc gyakran járt Dubrovnikban, és több emlékezetes verset írt (például Beszélgetés a tengerrel, Egy raguzai leanderhez stb.).

Vízköpőfej az óváros főutcáján

A híres vízköpő Dubrovnik legszélesebb és legismertebb utcáján, a Stradun-on található, amely egy kőfalból áll ki. A legenda szerint, aki a falból 15 cm magasságban kiálló kőfejre rá tud állni, az a szerelemben szerencsés lesz.

A Stradun, avagy Placa Dubrovnik 500 éves, 300 méter hosszú főutcája kávézókkal és üzletekkel, melyek megőrizték korabeli kinézetüket. A Stradun az egyetlen széles utca az óvárosban.

Matuzsálem ázsiai platánfa

Az az ázsiai platánfa, amely Dubrovnik óvárosi kapuja előtti téren, a Pilán áll, és az ottani történelmi kertből egyedüliként maradt meg, az UNESCO védnöksége alá kerül mint a parképítészet különleges emléke. A faóriás 30 méter magas, és a XVIII. századtól áll az óváros előtt. A hatalmas fát 2007 óta rendszeresen ellenőrzik, és Pila egykori kertes előváros jelképeként gondozzák.

Trsteno Arborétum

Ez a világ legrégibb arborétuma, melynek története 1492-nél korábbra nyúlik vissza.

Testvérkék Temploma

Dubrovnik büszkélkedhet a világ harmadik legrégibb apotékájával, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában.

Városfal

A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá.

A Minčeta-erődöt 1319-ben fejezték be, majd 1464-ben bővítették. A Bokar-erőd a városfal nyugati oldalán van, csillagnak is hívják. 1461 és 1463 között építették.

A Szt. Iván-erőd a város délkeleti felén van, a 16. században építették. Az erődben rendezték be Tengeri Múzeumot, ahol tengerrel kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva. Ugyanitt található a Tengeri és tengerparti Akvárium és Intézet. A 27 akváriumban halakat, kagylókat és korallokat és egyéb tengeri élőlényeket láthatunk.

Lovrijenac-erőd a nyugati fal külső felén található egy 36 méteres sziklán, a 14. században építették. Revelin-erőd a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették.

A városba két kapun lehetett bejutni. A Pile kapu, vagyis a nyugati kapu és a Pločai kapu a város keleti végénél található, és a 15. században építették. A Pile kapu két részből áll: a belső gótikus, amely 1460-ban épült, és a külső reneszánsz kapu, amely 1537-ben. A középkorban itt volt a felvonóhíd.

Lazareti

A 17. században a komplexum Dubrovnik és az Adria legnagyobb kereskedelmi tranzitközpontja volt, és a Földközi-tenger egyik legjobban szervezett karanténja.

Az első „karantént” a 14. és 18. század között alakították ki Horvátországban, amikor Európában és Ázsiában is pusztítottak a hírhedt pestis és kolera járványok. A Dubrovački lazareti, azaz a "dubrovniki kórházhajók" Dubrovnik városfalától 300 méterre elhelyezkedő, egymással összekapcsolt épületek egy csoportja volt, amelyet egykor a Raguzai Köztársaság karanténállomásként használt.

Visia Dubrovnik5D museum

Ebben a múzeumban ötvözték a Disneyland és a Gardaland szerű szórakoztató parkok jellegzetességeit a modern múzeumok elemeivel. Dubrovnikban az óvárosi fölújított Szent Klára kolostorban a látogatók az 5D és a Virtual Reality technikák segítségével ismerkedhetnek meg a város és környéke történelmével, kultúrájával, Epidaorusz lerombolásától, Szent Balázs megjelenésétől kezdve a szlávok és avarok ideérkezésén, az arabokkal vívott harcokon és a keresztesek át egészen a Honvédő háborúig és a Stradunon megejtett Szent Balázs-körmenetig, amely mintegy végpontja ennek a történelmi ívnek. A látogatók ily módon a város múltjának tizennégy kardinális eseményének „szívében” találhatják magukat.

A multiplex mozikból ismert háromdimenziós, térhatású (3D) vetítéseken túl a horvátok vándorlásának bemutatásánál velebiti szél fúj, az 1667-es nagy földrengést és az erős északi szelet is érzékelheti a látogató. Éppen ezért használják a múzeum elnevezésében az 5D kifejezést a 3D helyett. Érdekesnek ígérkeznek az Ivan Gundulićot és más hírességeket felidéző holográf vetítései is. Gundulic Szabadság himnuszát is megtanítják lézer- és videotechnikával, illetve Dubrovnik bombázását is felelevenítik, sőt Dubrovnik és környéke népi táncát, a lindzsót, az ugróst is megtanítják a látogatóknak, mivel az interaktív párok a nézők tapsára mozdulnak, így minden lépésük követhető lesz.

Mielőtt azonban a látogatók belefeledkeznének a dubrovniki és a horvát múlt feltérképezésébe, a TM Világhálózat virtuális kreációján keresztül örökíthetik meg látogatásukat. Az ideérkezők ugyan is itt hagyják tenyerük lenyomatát, annak az országnak a nevét, melyből érkeztek, illetve választhatnak egyet a békére, megértésre és toleranciára buzdító üzenetek közül. A szervezők ezzel a, mint a legtöbb résztvevőt mozgósító „kreáció” szeretnének bekerülni a Guinness rekordok könyvébe. 

Filmhelyszín

A Trónok harca helyszínei: a Lokrum-szigeti Benedek-rendi kolostor, a dubrovniki városfalhoz tartozó Bokar és Minčeta-erőd, a Rektor-palota, a Sponza-palota és a Lovrijenac-erőd. 

A George R.R. Martin bestsellerei nyomán készült Trónok harca HBO-sikerszériát 2011-ben kezdték forgatni Dubrovnikban. Az adriai város a sorozat 2. évadában szolgált Királyvár, a Hét Királyság és egyben Westeros fővárosa helyszínéül. 

Az Adria gyöngyének nevezett híres kikötőváros reneszánsz épületei többször is kulisszául szolgáltak a sorozat jeleneteihez. A gazdag és kivételesen jó állapotban megőrzött kulturális és építészeti örökség kiválóan illeszkedett Királyvár középkori városképébe, ami miatt a dubrovniki várfal (Lovrijenac) és Lokrum szigete visszatérő elem lett a filmben.

A látottak mély benyomást tettek a nézőkre, ami növelte Dubrovnik hírnevét, és növelte a település nevezetességei iránt érdeklődő turisták számát is. 

Dubrovnikban az utóbbi időben több nagyléptékű produkciót is forgattak: a városban vették fel a Star Wars legutóbbi epizódjának számos jelenetét és Leonardo DiCaprio rendezésében a Robin Hood: Origins (Robin Hood: Kezdetek) című játékfilm egyes részeit is. 

A Dubrovnikban található Kupari (valójában nem a városban van, de elég közel van), ahol olyan helyszíneket találhat, amelyeket a Trónok harca sorozat jeleneteinek forgatására használtak. Kupari egy kellemes homokos strand, amely korábban a Jugoszláv Hadsereg (JNA) üdülőhelye volt, de az 1990-es években elpusztult. A hátborzongató háttér szürreális kiegészítője a sok napozóhelynek.

Panorama Zipline Dubrovnik

Dubrovnik városában a tenger felett lebegve élvezheti a gyönyörű óváros és az Adriai-tenger panorámáját a számos szigettel. A repülés előtt és után az idegenvezetők érdekes történeteket mesélnek a történelmi városról.

A találkozási pont ehhez az egyedülálló kalandhoz Dubrovnik óvárosának közelében található. Ezután egy transzfer visz fel a Srdj-hegyen található kötélpálya állomásra. Biztonsági eligazítás következik, mielőtt két kötélpálya levisz a mélybe.

Hossz: 900 méter
Teljes időtartam: 3 óra
Költségek: 46 €/felnőtt

PARKOLÁS DUBROVNIKBAN

Dubrovnik parkolóit öt zónára osztották.

A 0., 2. és 4. zóna van a legközelebb a városfalakhoz, és ennek megfelelően drágák a főszezonban (májustól szeptemberig). A 0. zónában egy óra 10 euróba kerül, a 2. zónában 6,60 euróba, a 4. zónában pedig nincs 1 órás parkolójegy. De vigyázat: minden további óráért "többórás parkolókártyát" kell fizetni. Ettől kezdve a 2. és 4. zónában 132,72 euró, a 0. zónában pedig akár 199,08 euró is fizetendő. A napijegy 132,70 (2. zóna) vagy 199,10 euróba kerül (0. zóna).

Ha olcsóbban szeretnél parkolni, akkor az 1-es és 3-as zónát használd, innen hosszabb a séta az óvárosig. Itt egy óra 1,30 euróba kerül, a második órától 17,25 vagy 17,30 eurót kell fizetni a napijegyért. És ugyanez vonatkozik a parkolókra is: minél közelebb van az óvároshoz, annál drágább. Ha például tíz percet sétálunk a városkapuig, akkor 711 parkolóhely áll rendelkezésre a "Dubrovnik Centre Parking" nevű parkolóban, ahol egy napijegy 40 euróba kerül.