Basilica di San Sebastiano fuori le Mura, Bernini Salvator Mundi szobra

A Via Appia Antica harmadik mérföldjénél, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Péter és Pál apostolok holttestét ideiglenesen őrizték az üldöztetés idején, áll a Szent Sebestyén bazilika. A ma e népszerű - és nagy népszerűségnek örvendő - narbonne-i szentnek szentelt templomot eredetileg basilica apostolorum néven ismerték. Erről a helyről, amelyet az ókori források ad catacumbas néven említenek (talán a mélyedések vagy gödrök, görögül kymbas, jelenléte miatt), eredeztethető a katakomba kifejezés is. Valójában a bazilika ma is a római kori keresztény temetők legnagyobb és legismertebb területének magját képezi.

A 4. század első felében kezdődött a templom építése, amelynek hajóját egy körfolyosó zárta körül, gazdagon díszített és padlója teljesen sírboltokkal volt kikövezve. Az 5. században a bazilikát már biztosan Szent Sebestyénnek szentelték, de 826-ban a szaracén betörésektől való megalapozott félelem miatt a szent testét eltávolították és a Szent Péter-templomba vitték, ahol 1218-ig maradt, amikor III Savelli Honorius (1216-1227) ünnepélyesen visszahelyezte a neki szentelt templomba.

A bazilika ma azt a külsőt mutatja, amelyet a 17. század elején Scipione Borghese bíboros, V. Pál pápa (1605-1621) unokaöccse által támogatott beavatkozásoknak köszönhet. Az 1608-ban megkezdett munkát Flaminio Ponzio bízta meg, majd Giovanni Vesanzio folytatta, aki az 1613-ban befejezett homlokzat szerzője. XI. Kelemen Albani pontifikátusának (1700-1721) köszönhetjük a Szent Szentség Sacellum (vagy Albani-kápolna) építését. A homlokzatot a portikusz három íves, párosított ión oszlopai jellemzik, amelyeknek a felső rend pilaszterei megfelelnek.

Az egyhajós belső térben Vasanzio fából készült mennyezetén Borghese bíboros és XVI. Gergely Cappellari (1831-1846) címerei láthatók, akik a 19. században az épület helyreállítását támogatták.

A jobb oldali fülkében megcsodálhatjuk a híres Salvator Mundi (A Megváltó mellszobra), Gian Lorenzo Bernini utolsó remekművét. Az ereklyekápolnában (1625) a „Domine quo vadis?”, a Szent Sebestyént eltaláló egyik nyílvessző, valamint az utóbbi vértanúságának oszlopát jelképező Krisztus lábnyomai láthatók.

Az Albani-kápolna (1706-1712) négyzetes alaprajzú, apszis és kupola, gazdag barokk stílusban épült, Pier Leone Ghezzi és Giuseppe Passeri műveivel díszítve. A Ciro Ferri által 1672-ben tervezett Szent Sebestyén-kápolnában az oltár alatt áll Szent Sebestyén fekvő szobra, Antonio Giorgetti (1671-1672) remekműve, amely Gian Lorenzo Bernini tervei alapján készült. A templom 17. századi felújítás előtti jobb oldali mellékhajójában található lépcsőházból lehet leereszkedni a Szent Sebestyén katakombák hatalmas komplexumába.

Szent Fábián síremléke