Szentév Rómában

A "szentév" különleges jelentőséggel bír a római katolikus egyházban. Általában csak 25 évente kerül rá sor (legutóbb 2016-ot nyilvánították rendkívüli "az irgalmasság szentévének"). Ferenc pápa reméli, hogy az év, amelynek mottója "A remény zarándokai", több lesz, mint egy vallási esemény. Célja az is, hogy etikai, erkölcsi, társadalmi és kulturális újjászületést hirdessen, és a társadalmat a nagyobb igazságosság és szolidaritás felé ösztönözze.

A hívők számára három dolog tartozik a szentévhez legalább annyira, mint a közmondásos "Ámen az imában": a római zarándoklat, az engedmények és a "Szent Kapu" megnyitása. Erre a Szent Péter-bazilikában kerül sor 2024 szentestéjén Ferenc pápa által. A kapu csak egy szent évben nyílik meg. A Szent Péter-bazilikán kívül három másik római bazilikának van szent kapuja: a Lateráni Szent János-bazilikának, a Santa Maria Maggiore-bazilikának és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikának - a zarándokok általában ezeket is meglátogatják.

A jubileumi évet először VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban, a 25 éves ritmus 1470 óta létezik. Egy 1400-ból származó dokumentum szerint "Aki háromszor áthalad ezen a kapun, annak bűneit eltörlik", ezért a Szent Kapu meglátogatása a zarándoklat fontos része.

A négy Szent Kaput a jubileumi év elején és végén az illetékes püspök nyitja ki és zárja be. A mindenkori zárt "Porta Santa"-t három kalapácsütéssel megkopogtatják, majd kinyitják. A zarándokok a jubileumi év alatt ezeken a kapukon keresztül haladnak át, énekelve és imádkozva bűneik bocsánatáért.

A római templomok kiállítják ritkán látott kincseiket, a többi között december 8-ig látható a Szent Péter-bazilika főoltáránál kiállított pápai trón, amelyet a IX. századra datálnak, és azóta csak néhány alkalommal volt megtekinthető.