Szentév Rómában

A kapu még be van zárva, belülről be is van falazva. A kapunyitás előtti napokban lebontják a falat, amelyet a legutóbbi Szentévben, 2016-ban emeltek. Bontáskor a falból előkerül majd az a kis díszláda is, amelyben többek között a kapu kulcsait őrzik.

A kereszténység központi templomának számító Szent Péter-bazilika homlokzati csarnokának legszélén található a Szent Kapu. A kapu bronzborítása 1950-ben készült.

Első látásra nem különbözik a többi hatalmas kaputól, csak annyiban, hogy az év minden napján zárva van. A Szent Kapu kizárólag a szent évben tart nyitva, akkor haladnak át rajta a zarándokok, a szent év végén ismét bezárják, és újra befalazzák.

Ferenc pápa december 24-án este, hosszabb szertartás keretében nyitja majd meg a kaput.

2000-ig a bazilika szent kapuját a mindenkori pápa a szent év megnyitásakor egy kisebb kalapáccsal törte át. Ez 1975-ben majdnem balesetet okozott, mivel korabeli beszámolók szerint VI. Pál pápa kalapácsütéseire a téglafal darabokra tört, és a törmelékek a pápa testi épségét veszélyeztették.

II. János Pál pápa egyszerűsítette és felgyorsította a kapunyitást: 2000-től kezdve a kaput elzáró falat kőművesek korábban lebontják, így a pápa a kalapáccsal jelképesen csak megkopogtatja a Szent Kaput, de kezével tárja ki. Így tett Ferenc pápa is a 2015-ben kezdődött rendkívüli szent évben.

A szent kapu hagyományát 1288-ra vezetik vissza, amikor V. Celesztin pápa szent kaput nyittatott a közép-olaszországi L’Aquila városában, a Santa Maria di Collemaggio-bazilikában. A kapun történő áthaladással a hívők Perdonanzát, vagyis bűnbocsánatot kaptak, amellyel teljes búcsút lehetett nyerni.

Rómában elsőként a lateráni Szent János-bazilikában nyitottak Szent Kaput 1423-ban, majd 1500-tól a Szent Péter-bazilikában. A világ számos részén van Szent Kapu, és a 2015-ös Szentévben az összeset egymás után megnyitották.

December 29-én a lateráni Szent János-bazilika, január elsején a Santa Maria Maggiore, január 5-én a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika Szent Kapuját nyitják meg. Utóbbiakban a bazilikák főpapjai nyitják meg a kapukat.

Ritkán látható remekművek

A Vatikán egyik leghíresebb mesterműve, a frissen restaurált Belvederei Apollón kézét restaurálják, hogy üdvözölje azt a sok millió látogatót, akik a 2025-ös jubileumi év alkalmából a Szentszék és Róma múzeumaiba özönlenek.

Egyes becslések szerint az esemény megduplázza az Örök Város idegenforgalmi adatait, amely tavaly 35 millió látogatót fogadott. December végétől érkeznek majd; karácsony este Ferenc pápa felügyeli a Szent Péter-bazilikában a jubileumi kapu megnyitását, amelyet hagyományosan csak négyszer nyitnak ki egy évszázadban.

A katolikus egyház 25 évente tart jubileumi éveket, bár a legutóbbi, 2016-os év egy extra év volt, amelyet Ferenc pápa 2013-as megválasztása után hirdetett meg. A jubileumi évekre a világ minden tájáról meghívják a nagyközönséget Rómába, hogy meglátogassák a város főbb templomait - köztük a Szent Pétert, a Szent Mária majort és a Falakon kívüli Szent Pált. Mindegyiknek van egy-egy szent ajtaja, amelyet csak a jubileumi évfordulóra nyitnak ki.

A Vatikáni Múzeumok 2025-ben minden nap további két órát lesznek nyitva.

A felújított Apollón

Az újonnan felújított Apollón méltó kiegészítőjének tekintik a jubileum pápai kabalájának, a sárga anorákba öltözött Luce nevű rajzfilmfigurának. Apollón szobrát - most már aranyhajával restaurálva - sok művész csodált, köztük Michelangelo, aki a Sixtus-kápolnában található Utolsó ítélet című művében Krisztus ábrázolásakor Apollón arcvonásait vette át.

Apollón rekonstruált keze egy olyan öntőformából készült, amelyről úgy vélik, hogy az eredeti bronzból készült, és amely alapján a márványtárgy készült. A kéz eredetileg egy nyílvessző kilövésére volt beállítva.

Ikonok a békéért

Az egyik első kiállítás A remény ikonjai lesz, a római Szent Ágnes-templomban, amely december 14-én nyílik meg. „Ez egy hihetetlen kiállítás lesz a Kelet-Európából, Oroszországból és máshonnan származó remekművekből” - nyilatkozta Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeumok igazgatója. „Az ikonokat az imádság hordozóiként akarjuk bemutatni - mert ez egy olyan művészeti forma, amely önmagában is imádság”.

Giandomenico Spinola, a múzeumok igazgatóhelyettese szerint a kiállítás a jelenlegi ukrajnai háborúhoz is kapcsolódik majd. „Reméljük, hogy a keresztény hit ezen megnyilvánulásainak elhelyezésével visszavezethetünk minket a béke felé” - mondja. A 18 ikon a 15. századtól a 20. századig terjedő időszakból származik, és többnyire fára festett temperával készült alkotások.

Musei Vaticani kiállításai

A Vatikáni Múzeumok különleges kiállításai között két Bernini-mű, a Kárhozott lélek és az Áldott lélek (mindkettő 1619) is látható lesz, amelyeket a Palazzo di Spagnából kölcsönöztek, ahol általában nem láthatja őket a közönség.

Később a nyár folyamán a jubileum középpontjában álló templomokat dokumentálja majd egy történelmi fotókiállítás Róma hét zarándoktemploma címmel, Romualdo Moscioni dokumentumfotós képeivel, 1925-ben bekövetkezett halála óta eltelt száz év alkalmából.

Ferenc pápa a magánlakásaiban található néhány személyes kedvenc művét is megosztja majd, köztük El Greco Krisztus a Megváltó című festményét, amely tavasszal lesz látható a Vatikáni Múzeumokban.

Chagall kiállítás

A jubileumi évforduló egyéb művészeti eseményei közé tartozik a múlt hónapban megnyílt Museo del Corso modern művészeti kiállítása, amelyen Marc Chagall Fehér keresztre feszítés (1938) című műve látható, amelyet a Chicagói Művészeti Intézetből kölcsönöztek. A festmény az első Chagall azon műveinek sorában, amelyek Jézust zsidó mártírként ábrázolják, és a zsidó nép 1930-as évekbeli üldöztetésére világít rá.

Castel Gandolfo kiállításai

Rómából 45 perces vonatútra az Albanói-tóhoz, a Castel Gandolfóban található egykori pápai nyári palota, amely ma a Vatikáni Múzeumok része, decemberben reneszánsz születésnapi kiállításnak ad otthont, többek között Ghirlandaio és Raffaello festményeiből.

A Szentév magyar programjai Rómában