» Olaszország

» Olaszország » Veneto » Velence

Velencei Képzőművészeti Biennálé

2026. május 9.

Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A kétévente megrendezett Velencei Művészeti Biennále, amely 2026. május 9-től november 22-ig tart, a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.


Az első Velencei Biennálét 1895. április 30-án rendezték meg.

A sokoldalú művészeti fesztivál a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye, amelyet kétévente szervez a Velencei Biennálé Alapítvány. Velence önkormányzata Riccardo Selvatico polgármester vezetésével 1893. április 19-én hozott határozatot egy kétévente megrendezésre kerülő országos művészeti kiállítás létrehozásáról. Az időzítést Umberto király és Savoyai Margherita ezüstlakodalmának megünneplésére javasolták.

A kiállításoknak helyet adó épület 1894-1895 telén a Giardini di Castellóban épült fel. Az épület neve először “Pro Arte”, később “Italia” lett. Velence város I. Nemzetközi Művészeti Kiállítását – a Velencei Biennalét – 1895. április 30-án avatták fel I. Umberto és Margherita di Savoia uralkodók jelenlétében.

A már külföldi művészeknek is teret adó kiállítás óriási közönségsikert hozott, több mint 200 ezer látogató kereste fel. Az első biennálé egy botrány miatt vált azonnal híressé: az egyház leghevesebb tiltakozását váltotta ki Giacomo Grosso egyik kiállított festménye, amely ráadásul elnyerte az akkori közönségdíjat is.

A 20. század első éveiben a biennálé a jövőre rendezkedett be, ekkor kezdtek épülni a nemzeti pavilonok. Az első 1907-ben Belgium volt, majd 1909-ben Németország, Nagy-Britannia és Magyarország követte.

A magyar pavilont Maróti Géza ipar- és építőművész tervezte. A szecessziós elemekben sem fukarkodó alkotást, a jurtákat idéző sátorformát, a középkori templomokra emlékeztető bélletes bejáratot Körösfői Kriesch Aladár nagyméretű mozaikjai egészítették ki. 1958-ban Benkhard Ágoston tervei alapján az épületet átalakították. Lapos tető került az épületre, a szecessziós dekorációt levakolták, átfestették. 1991-ben újabb átépítésre került sor, melyet Csete György építész vezetett. Az épület szerkezetét 1993-ra megerősítették, 1995-re pedig "újjáélesztették" a főhomlokzatot, restaurálták a Kőrösfői Kriesch Aladár tervezte mozaikot. A tetőszerkezet korszerűsítése 2000-ben fejeződött be, az épület eközben a "különleges fontosságú ingatlan" rangjára emelkedett Velencében.

A biennálék az első világháború miatt 1914-1920 között szüneteltek, majd a két háború között a fasizmus sajátította ki a hivatalos - a hatalmat dicsőítő - művészet számára. 1942 és 1948 között újabb szünet következett, de a második világháború ínségeiből lassan magához térő Európa 1948-ban minden idők talán legnevezetesebb biennáléját rendezte meg. Az elkövetkező évtizedet a biennálék aranykoraként tartják számon, míg a 60-as években egyre inkább a gazdasági érdekek kezdték meghatározni a művészeti értékítéleteket.

A túlságosan elpolgáriasodott és elanyagiasodott biennálét 1968-ban a nyugat-európai diáklázadások rázták fel a tespedtségből: abban az évben a fiatalok és a rendőrök összecsapásává fajult a kiállítás megnyitója. A biennálé nehezen talált magára, s a 70-es években gyakorta a közvetlen politizálás vette át a művészet helyét. Az 1974-es biennálét hivatalosan nem is tartják számon, mert kiállítás helyett a chilei diktatúra elleni tiltakozást rendeztek. 1978-ban a bojkott politika szellemének megfelelően a Szovjetunió és a szocialista tábor maradt távol, mert a rendezők az ellenzéki szovjet festészetet választották fő témaként. 

Magyarország a kezdetektől fogva, 1895 óta részt vesz a Velencei Biennálén, a magyar pavilon - a nemzeti pavilonok közül harmadikként -1909-ben készült el, legutolsó nagy felújítása pedig 2000-ben zárult le.

 

Irán nem vesz részt, Oroszország és Ukrajna képviselteti magát a 2026-os Velencei Biennálé 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán

Irán az utolsó pillanatban lemondta részvételét, Oroszország pavilonja csak néhány napig tart nyitva, Ukrajna pedig a donyecki Pokrovszkból érkező műalkotással lesz jelen a Velencei Biennálé 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán.

A nagyközönség előtt május 9-én nyílik meg a biennálé, és november 22-ig várja a látogatókat.

A biennálé idei kiadása az "In Minor Keys", vagyis "Moll hangnemekben" címet kapta, a tavaly elhunyt kameruni-svájci kurátor, Koyo Kouoh koncepciója alapján. A cím zenei metafora: a moll hangnemekre, a csendesebb tónusokra, lassabb tempóra, finomabb rezdülésekre való odafigyelést sugallja.

A kiállítást számos vita előzte meg többek között Oroszország részvétele miatt. Az orosz nemzeti pavilon az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta zárva tartott.

A pavilon újranyitásáról a Biennálé Alapítványt 2024-től vezető Pietrangelo Buttafuoco döntött. A sajtónak fenntartott megnyitó előtti órákban ismételten hangoztatta, hogy a "művészet ereje hatalmasabb bármilyen elnyomásnál".

Másképpen vélekedett az olasz kulturális miniszter, Alessandro Giuli, aki indokolatlannak tartja Oroszország jelenlétét. A tárcavezető felügyelőket küldött a biennálé velencei székházába annak kivizsgálására, hogy bármilyen módon megsértik-e az Oroszországra kivetett szankciókat.

Alessandro Giuli bejelentette, hogy nem vesz részt a biennálé május 9-i megnyitóján, de nem zárta ki, hogy a következő hónapokban felkeresi a kiállítást.

Az Európai Unió szintén elítélte a biennálé döntését, amellyel engedélyezte Oroszország nemzeti pavilonjának újranyitását. Lemondott a biennálé nemzetközi zsűrije is tiltakozásul Oroszország és Izrael részvétele miatt, mivel azok vezetőit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt körözi.

Végül Oroszország pavilonja kizárólag a sajtónak fenntartott napokban tart nyitva, majd május 9-től zárva lesz. Oroszország különböző nemzetiségű művészek előadásával készült, amelyet videóra vesznek, és a közönség majd kivetítőkön nézheti meg. Olasz médiaértesülések szerint az orosz jelenlét hallható is lesz majd, mert keddtől péntekig tíz zenei együttes lép fel, koncertjüket rögzítik, és a biennálé teljes időtartama alatt végtelenített üzemmódban lejátszák, így a nagyközönség annak ellenére hallgathatja a zenét, hogy az orosz pavilon zárva tart.

Ukrajnából az Origami Deer (Origami szarvas) című műalkotás érkezett Velencébe, amely eredetileg a donyeci Pokrovszk városa közterén állt. Zsanna Kadirova művét a háború elől menekítették ki a térségből. A szobor a Security Garantees című kiállítás központi eleme, amely Kijev és Moszkva közötti nehéz tárgyalásokra utal, valamint a Budapest Memorandumra, amelyben Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktől, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól függetlenségének megőrzéséhez - olvasható a ukrán pavilon hivatalos honlapján.

Izrael pavilonja is csak a következő sajtónak szóló napokban lesz látogatható. Irán az utóbbi napokban mondta le részvételét.

Az idén először a Biennálé nyitóünnepség nélkül kezdődik, és nem tartják meg a hagyományos díjkiosztót sem a nemzetközi zsűri lemondása miatt.

A legjobb művésznek és a legjobb országpavilonnak járó Oroszlán-díjat a közönség szavazza meg október 22-ig.

A Biennálén több mint száztíz művész, ország és intézmény lesz jelen. Hét ország most először képviselteti magát: Guineai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Nauru, Katar, Sierra Leone, Szomália és Vietnám. El Salvador pedig most először nyit nemzeti pavilont.

A magyar pavilon kiállítása

A 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítását mutatja be. A tárlatot 2026. május 9-től láthatja a közönség.

A magyar pavilon kiállításának alapja egy fiktív kutatás, amely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja a közönség elé. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ közé.

A Pneuma Cosmic empirikus megfigyelésen alapuló, közel 20 évnyi gyűjtés és megfigyelés tárháza, ahol a feladvány a láthatatlan erő vizualizációja. Egy "leheletmúzeumba" lépünk be, amelynek tárgya "a lehelet, a légzés, a pneuma".

Az idén In Minor Keys címmel meghirdetett biennálé a lelassulást és a befelé figyelést helyezi a középpontba.

A Pneuma Cosmic tárlat egy konceptualista, ideiglenes alkotásokból felépülő mű, amely felhívja a figyelmet a környezet intuitív megtapasztalásának összetettségére. Ennek részét képezik a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia műemlék épületének a padlózatából kibontott szellőztetőrendszer elemei, a legfontosabb sóhaj megtalálását célzó, egy éven át tartó sétáról készült videóinstalláció, valamint a pavilon lélegző fala.

Ezt egészíti ki a műveket teljessé tevő akusztikus elem, Balogh Máté zeneszerző kompozíciója, amely a transzcendens világ és a természet kölcsönhatásait vizsgálja. A projektben meghatározó a lassúság, a megfigyelés és az elvont, asszociációs gondolatok ötvözése. A kiállítás költői, filozofikus nyelvezete mellett szorosan kapcsolódik a kortárs környezetesztétikai és környezetpszichológiai diskurzusokhoz is.

Koronczi Endre 1968-os születésű, Budapesten élő interdiszciplináris alkotó, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Intézetének egyetemi oktatója. Művészetét konceptuális gondolkodás és poétikus érzékenység jellemzi. Munkáiban az emberi kapcsolatok, a hétköznapi helyzetek és az érzelmek dinamikáját vizsgálja. Évtizedek óta tanulmányozza szabadtéri kísérletek és kiállítótéri modellek segítségével a légáramlás megjelenítésének művészi lehetőségeit.

A kiállítást a nagyközönség május 9. és november 22. között tekintheti meg a Velencei Biennálé más tárlataival együtt.



Tartomány:Veneto
Település:Venezia
GPS: 45° 26′ 13.88688″, 12° 20′ 4.52328″
Időpont:2026. május 9.

Még nem érkezett hozzászólás!


hirdetés

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

hirdetés
Régszeti és történelmi könyvek

hirdetés

Régióválasztó


hirdetés
arrow_upward