Crikvenica

Ferenc József Abbázia szerelmese volt, testvére Kvarner-öbölbeli Crikvenicát preferálta, ahol 1888-ban alakították ki az első fürdőhelyet, majd később szállodát is építettek.

A templom névre (crkva) utaló Crikvenica régmúlt emléke az első ottani magyar szálló, amelynek építését József főherceg szorgalmazta, s az 1895-ös avatáskor az ő nevét vette fel. Tíz évvel később a Hotel Therapia gyógyszálló nevet kapta, amely több mint száz évig, egészen 2015-ig megmaradt. Ekkor egy tehetős osztrák vállalkozó vásárolta meg, s menten felújította, majd át is keresztelte (Hotel Kvarnerre), amit igencsak sérelmeznek a helyi lokálpatrióták. A szecessziós épület tervezője Höfler S. József budapesti építész. Miután egyfajta területmegosztás jegyében az osztrákok ezt a vidéket szánták a magyar befektetőknek (az övék Abbáziától északra eső környék lett), Alexander von Csilléry magyar nagybirtokos lett a gyógypalota gazdája, a szanatóriumi részleget pedig dr. Groósz Béla orvos és csapata vezette a kor lehető legmagasabb színvonalán. A vendégek körében királyok és cárok is akadtak.

A település 1906-ban kapta meg a klimatikus gyógyhely minősítést, ahol a kristálytiszta, sós cseppekkel telített levegő önmagában is gyógyerővel bír, ami kiegészül a hidroterápia megannyi módozatával, illetve egyéb kezelésekkel.

A 19. század végéig a klimatikus adriai gyógyhelyeket – így a crikvenicait is – főleg télen keresték fel a tehetős vendégek. A szabadtéri fürdőkultúra később honosodott meg, ekkor tudományosan is igazolták a tengervíz kedvező élettani hatásait. A három nyelven – magyarul, horvátul és németül – nyomtatott egykori fényképes prospektusok ajánlása szerint délelőtt 9 és 12 óra között, valamint ebéd után 16 órától ajánlott a fürdőzés és napozás, az is legfeljebb fél órára. Már akkor is külön hangsúlyozták, hogy a testre tapadó sószemcséket nem kell azonnal lemosni, mert jótékonyan hatnak a bőrre. Crikvenicán az első szabadtéri fürdőt magyarok alakítottak ki, külön öltözőkabinokkal a parton. Madarska banja – így nevezik a helyet ma is a horvátok. Az akkori előírások szerint a hölgyek és az urak nem fürdőzhettek együtt, zászlókkal jelezték, hogy mikor, melyik nem képviselői mehetnek a vízbe. Ugyanez az elkülönülés vonatkozott a fedett, melegített tengervizű medencékre.

Crikvenica városának egésze ma gyakorlatilag az urbanisztikailag teljességgel összenőtt üdülőhelyek - Selce, Crikvenica, Dramalj és Jadranovo – füzére, Rijekától 35 kilométernyire. A monarchiabeli múltból fakadóan a mai napig érzékelhető a sajátos „közép-európai” hangulat, amelyet különösképpen a szállodák architektúrájában érhetünk tetten. Crikvenica az exkluzivitás varázsával csábít, amely koronás fők, nemesek és bárónők emlékét idézi fel. Ugyanakkor rendkívüli strandjaival, kristálytiszta tengervizével, kellemes zöld környezetével, és fantasztikus levegőjével is lenyűgöz.

Az érdekességek közül kiemelendő a 15 kilométer hosszú Rómaiak útja és a helyi múzeum.

Pálos kolostor

A Dubračina torkolatának bal oldalán kis templomocska épült Szűz Mária tiszteletére. Mellette 1412-ben IV. Frangepán Miklós nagy kolostort építtetett, amit a pálosoknak adományozott. A kolostor felépítése jelenti a tulajdonképpeni mai értelemben vett Crikvenica történetének kezdetét. Ezért őt tartják a város alapítójának, Szűz Máriát pedig a védőszentjének.

Fennmaradt a Frangepán Miklós által 1412. augusztus 14-én Modrusban kelt adománylevél is, egyúttal Crikvenica nevének első írásos említése. Az adománylevél kibocsátásának napja ma is a város ünnepe. A pálos kolostor köré épült ki a későbbi város. A kolostorból átépített, hófehérre meszelt saroktornyos ún. Frangepán-kastély, ma szálloda.

Crikvenicai Riviéra

Crikvenica hat másik településsel épült össze és egy Riviérának nevezett egy 15 kilométeres nagyrészt ingyenes partszakasz tartozik hozzá.