» Horvátország » Tengermellék-Hegyvidék » Szigetek
1980 óta a Krk-híd, a világ egyik leghosszabb (1430 méter) betonhídja köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett. A híd átadásakor – 1980. július 19-én – a világ legnagyobb beton ívhídja volt, megelőzve a Gladesville hidat Sydneyben. Csak 1996-ban Kínában felavatott Vanhszien híd vette át az elsőséget. A híd díjfizetéses. A díjfizető kapu a szárazföldön helyezkedik el és behajtáskor kell a teljes oda-vissza összeget megfizetni. A gyalogos és kerékpáros forgalom számára az áthajtás ingyenes.
A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát.
A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius.
Krk óvárosa megőrizte középkorias jellegét, ma is 15. századi városfalak veszik körül, szűk utcákkal és sikátorokkal.
Krk óvárosa hatalmas erőddel, várfalakkal, a XV. századi óratoronnyal, a központi téren hatalmas ciszternával a XVII. században Frangepán-birtok volt. Frangepán Ferenc (1620-1671) Zrínyi Péter horvát bánnal együtt részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben és mindkettőjüket Bécsújhelyen lefejezték.
Krk harcias történelmét leginkább a 12. században az óváros köré épített erődítmény jellegű bástyafalak jellemzik. A kikötőt védelmező ötszögletű bástya a 15. században a velencei uralom alatt épült. Az óvárosba a Kamplin bástya mellett levő városkapun keresztül juthatunk be. A bástya falában a Frangepán-címer maradványait fedezhetjük fel, melyen egy oroszlán kenyeret tép, és egy római sírkőmaradvány tanúskodik a múltról.
A helyi ferences hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc egyik útját megszakította Krk kikötőjében, ahol észrevett egy remetét, aki a mai halpiac közelében a Szűz Mária kápolna mellett élt. Ezt látva alkotta meg rendjének szabályait. A Szent Ferenc templom és a ferences kolostort valószínűleg nem sokkal védőszentjének halála után építették.
Itt van a Krk sziget legközelebb a szárazföldhöz, ezért itt épült meg a szigetre vezető híd.
Ennek a vidéknek urai egykor a Frangepánok és a Zrínyiek voltak, akik két várkastélyt is építettek itt. A városnak ezért két része van, a 17. századi Zrínyi-kastély köré épült Starigrad és a későbbi, reneszánsz Frangepán-kastély köré épült Novigrad.
A Frangepán-kastély nagy szerepet játszott a horvát irodalomban is, hiszen itt fordította Zrínyi Péter horvát nyelvre bátyjának az "Adriai tengernek Syrenaia" című Bécsben 1651-ben magyarul megjelent művét. A horvát kiadás 1660-ban jelent meg Velencében. Itt a Frangepán kastélyban szövetkezett 1671-ben a Habsburgok trónfosztására Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc. Az összeesküvés bukása után mindkettőjüket lefejezték, vagyonukat elkobozták, kastélyaikat kifosztották. A kastélyok egykori gazdagságából és pompájából mára semmi sem maradt.
A horvátok ezen területeken volt múltjáról a horvát írásbeliség egyik legfontosabb emlékének tartott Baškai kőtábla tanúskodik, amely 1100-ből ered. Ez a korai horvát írásbeliség egyik legbecsesebb emléke. A kőtáblát a Krk szigetén, a Baška melletti Jurandvorban lévő Szt. Luca-templomban találták a 19. század közepén. A táblába vésett írásmód a régebbi, kerekded betűformákból a szögletesebb betűformákra váltó átmeneti időszakból datálható. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baškán ennek másolatát tekinthetjük meg.
Baška sikátorai, amelyet már 1908-ban a sziget első tengerparti üdülőhelyének neveztek el, mindenképpen megérnek egy látogatást. A város Krk szigetének déli részén található, a szárazföldről egy hídon keresztül gyorsan megközelíthető.
A Baškában található, közel két kilométer hosszú Vela Plaža strand a Kvarner-öböl egyik legszebb strandja, ezért a főszezonban gyakran zsúfolt. A strandot különösen tisztának tartják, és a Velebit-hegységre nyíló kilátás különösen szép látványt nyújt.
Baškához tartozó ezer hektárnyi terület, melyet 1969-ban nyilvánítottak különleges madártani rezervátummá, amely ugyan főleg a fakókeselyűk élőhelye, de kígyászölyv, szürke sólyom, üstökös kárókatona, fülesbagoly, ugartyúk és több más madárfaj is felbukkan errefelé.
Košljun a Krk szigetre látogatók kötelező látnivalója. Az apró sziget múltja egészen a kereszténység előtti időkig nyúlik vissza. Košljun történelmi jelentőségét a bencés apátság 11. századi megalapításával nyeri el. A kis szigeten a krki halászok és parasztok tárgyi emlékeit és a sziget népviseleteit bemutató múzeum működik, míg a gyerekek figyelmére főleg az állattani gyűjtemény és könyvtár számít.
A Slivanjska-öböl feletti Rudinénél lévő barlang létezéséről már több mint száz éve tudnak. A barlangban egy barlangi medve közel 16 ezer éves maradványaira bukkantak. Az üreg mintegy 110 méteres hosszúságával és föld alatti területének nagyságával nyűgözi le az idelátogatókat. A barlang belseje megvilágított és a benne lévő járatok és ösvények mindenki által bejárhatók.
Krk északnyugati részén, a tengerparton, egy tágas öböl partján fekszik.
Kis hegyi település a sziget északi felén, Malinska és Silo között fekszik félúton.
A turisták nagy kedvence a Klančić utca, amely a világ legszűkebb utcájának járó rangot is viseli: megközelítőleg 40 centiméter széles csupán. Krk különleges bora a Vrbnička Žlahtina, mely az itt őshonos fehér žlahtina szőlőből készül. Ezt csak a vrbniki mezőn termelik.
Njivice Krk sziget északi felén fekszik.
Hagyományos krki ételek: hal- és rákételek, helyi tészta (surlice), polenta, kiváló a juhsajt, bárány-zgvacet (pörköltszerű ragu).
A kiindulópont egyben a zipline legmagasabb pontja is, amely a Treskavac hegygerincen található, az ismert glagolita ösvény közelében, mely a legszebb látványt is kínálja, kilátást a Krk-sziget legdélebbi részére, Baškára és a Prvić-szigetre. nyolc kötélpálya, akár 80 km/óra maximális sebesség, elragadó kilátással az Adriai-tengerre és a gyönyörű karsztvidékre.
|
Értékeld te is!