» Horvátország » Tengermellék-Hegyvidék » Kvarner
Lovran a babér latin elnevezéséről, a laurus nobilisről kapta a nevét, mert a városka fölött magasodó Ucka hegység, olasz nevén a Monte Maggiore oldalait babérerdők borítják. Emiatt nincs szúnyog a környéken, a "kis vérszívó" ugyanis nem viseli el a babér illatát. A növény decemberben virágzik, később csatlakozik hozzá a leander és a rozmaring.
A tengeri páradús, sós és a hegyoldal ózondús levegőjének keveredése gyógyító hatással van az asztmás és az allergiás betegekre, de a keringési zavarokkal és a tüdőproblémákkal küszködőkre is. Ezért a turizmus ezen a vidéken a
gyógykezeléssel indult meg a XIX. század második felében. A tüdőbajban szenvedő Feszty Árpád (1856-1914), a nevével fémjelzett körkép híres festője is Lovranban kezeltette magát, és ott is halt meg a Villa Florában, amelynek falán emléktábla hirdeti nevét.
Lovranban valamikor római villák sorakoztak, s a VII. században a babérbokrairól még a rómaiak által adott Laurina nevet viselte. 1275-től kezdve a pazini grófok, majd a goricai hercegek, még később a Habsburgok birtoka volt.
Középkori óvárosának legrégibb épülete a XII. századi Szent György templom, ahol nyaranta koncerteket tartanak, a kikötőben pedig kéthetente halászesteket.
Ősszel, októberben, a szelídgesztenye-szüret idején minden vendéglő és cukrászda gesztenyés ételeket és süteményeket kínál, az utcákon meg sütik a gesztenyét.
Lovran a közelmúltban egy újabb turisztikai látványossággal gazdagodott, megnyitották ugyan is az egyéni és a szervezett látogatók előtt a felújított városi tornyot, amelyről csodálatos kilátás nyílik a Kvarner-öbölre, Cres szigetére, az Učka Természetparkra és Lovran központjára.
A tiszteletet parancsoló robosztus építmény a középkorból származó védelmi rendszer részét képezi, és a lovrani Szent György tér bejáratánál áll. A torony négyszög alakú. Egyik része a középkorból ered, s mind a mai napig kivehetőek az eredeti faragott kőblokkok, míg a torony felső része valamelyest fiatalabb – a háborús pusztításokat követően a XVII. században emelték.
A torony belsejét nemrégiben teljesen felújították és a földszinttől a harmadik emeletig terjedőn a torony minden szintjére tervezett műterem és állandó tárlatok befogadására alkalmas térré alakították át.
A toronyban egy állandó tárlat is helyet kapott, amely az Északi-sarkra szervezett expedíció és a Ferenc József-föld felfedezésének történetét meséli el. A kalandtúrában az abbáziai Frane Letiš, a voloskoi Jakov Sučić és a lovrani Vicko Palmić is részt vettek.
A toronyba tett látogatás alkalmával a Lovran vidékét jellemző szuveníreket is vásárolhatunk, amelyeket a lovrani maruni (gesztenye), cseresznye, spárga és a városi torony motívumai díszítenek. Művészeti és történelmi jelentőségén túl a torony további attrakcióval is szolgál, ugyan is a harmadik szinten mind a négy oldal felé - a Kvarner-öbölre, Lovran óvárosára, Cres-szigetére, és az Učka Természetparkra az azonos nevű hegységen - csodás a kilátás.
Abbázia (Opatija) Lungomare nevű 12 kilométer hosszú tengerparti sétányáról is ismert, amelyet 1885-ben kezdtek kialakítani, majd 1911-ben egészen Lovranig kiépítették.
A Lovran feletti hegyoldalon is vezet egy sétaút, ahonnan kitűnő panoráma nyílik a sikátorokkal szabdalt óvárosra.
A tekintélyes brit napilap, a The Guardian az évről évre megrendezett lovrani gesztenyefesztivált, a Marunadát a tíz legjobb európai őszi gasztronómiai fesztivál közé sorolta.
A helyiek úgy vélik, a hegyi és a tengeri klíma találkozása teszi igazán zamatossá a lovrani marunt, amely az évszázadok során egész Európában hírnevet szerzett. A 19. században Olaszországba, Ausztriába, Németországba is exportálták, a városba látogató előkelő vendégek pedig ritka csemegeként fogyasztották.
A zenei eseményekkel kísért kéthetes Marunada vendégei megkóstolhatják Lovran és a környékbeli kis falvak, Liganj és Dobrec terményeit: sült gesztenye, desszertek, pálinka, sör, méz és saját készítésű sütemények kavalkádja várja a látogatókat.
|
Értékeld te is!