Fleury apátság

Amikor 940 táján Odo apát az egyik legnevesebb francia apátságba, a Szent Benedek Montecassinóból elhozott ereklyéit őrző Fleurybe (ma: Saint-Benoít-sur-Loire) látogatott, a szerzetesek Odo legendája szerint fegyverrel a kézben fogadták Cluny apátját, így kívánták védeni magukat a nem kívánt beavatkozástól (Odo azonban hamar meggyőzte és a regula jobb betartására vette rá őket). 

Az uralkodói hatalom és a szerzetesség szoros szövetségét példázza a Cluny-congregatio egyik kiemelkedő tagja, Fleury szerzeteseinek a felemelkedő Capetingekkel kiépített kapcsolata. Abbo, Fleury apátja (988-1004) volt a megszilárduló Capeting-monarchia egyik legbefolyásosabb egyházpolitikusa, aki több konfliktust is megkockáztatott Capet Hugóval és II. (Jámbor) Róberttel, hogy a pápaság álláspontjának érvényt szerezzen. A Cluny szellemiségét képviselő kolostornak a királyi udvarral való kapcsolata azonban töretlen marad: Abbo egy fiatalabb szerzetestársa, Helgaud írja meg 1033-ban a majdhogynem szentként ábrázolt Jámbor Róbert király életrajzát.