Dubrovnik kihagyhatatlan látnivalói

Kirándulások Dubrovnikból

Lokrum sziget

A Dubrovniki öbölben, a parttól 600 méterre található a 72 hektáros, fával borított Lokrum sziget, ahol a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd is kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett.

A kis mészkősziget legmagasabb pontja a Glavica (96 m). A dubrovnikiak kedvelt kirándulóhelye, parkosított sétányai, arborétuma és kolostorromja is vonzó látványosságnak számítanak. Partvonalát festői sziklaívek és barlangok tagolják, délnyugati részén pedig több, strandolásra is alkalmas partszakasz található, s ugyanitt van a tengerrel összeköttetésben álló kis tó, a Holt-tenger (Mrtvo more) is. Nyaranta rendszeres vízitaxi-járatok kötik össze a dubrovniki régi kikötőt a szigettel, ahova külön belépődíjat is kell fizetni.

Napoleon-kori emlék a szigeten a francia erőd (Fort Royal), ami akkor épült amikor a 19. század elején Napóleon seregei elfoglalták Dubrovnikot.

Egy legenda is fűződik a sziget történetéhez, nevezetesen a lacromai szerzetesek átkának mindmáig élő legendája. Eszerint a szigeten élő és arra alapvető jogot formáló bencések még a 12. században átkot mondtak mindazokra, akik birtokukba vennék Lokrumot. A 19. században egymást váltó tulajdonosok tragikus sorsát ezzel az átokkal magyarázza a közhit, s a babonásabb dubrovnikiak körében ma is istenkísértésnek számít akárcsak egyetlen éjszakát is eltölteni a szigeten.

Konavle

Konavle Horvátország legdélebbi részén helyezkedik el, a mai dubrovniki riviéra délkeleti részén. Olyan területről van szó, amelynek a 15. században történt megvételével a valamikori Dubrovniki Köztársaság területét megszerezte.

Maga a Konavle név a latin «canale», «canalis» szavakból származik – melyeket a helyi dialaktusban «konali»-nak és «kanali»-nak ejtettek ki -, s amelyet azon vízvezetékkel hoztak kapcsolatba, amely a római korban az epidaurusi – mai Cavtat - Vovovađa-ból indult ki.

Konavle különleges természeti szépségekkel és ellentétekkel rendelkező hely: dombos és sík vidékek, hegyi és sziklás területek, a kék és zöld színek kontrasztjai váltják egymást, vagy ahogy ezt a helyi lakosok emlegetik a Felső és Alsó Területek. 

Északon dombok határolják, délen pedig az Adriai-tenger, keleten a bokakotori öböl bejáratáig és a Prevlaka-félszigetig terjed ki, nyugati irányban pedig Cavtat és Obod helységek szelíd öblöcskéiig húzódik. Központi részét a konavle-i mező alkotja. Konavle-t az alábbiak teszik egyedülállóvá és különlegessé: a természet megőrzött szépségei, a kiemelkedő és nagy értékű rurális építészet, az e vidék ezeréves történelmének számos emléke, a népművészetben évszázadokon keresztül megőrzött hagyományok, az egyedülálló konovle-i népviselet és hímzés, az ember és a természet együttélésének összhangja.

Konavle Járás központja a középkori Cavtat városkája, mely Dubrovniktól 19 kilométerre található, déli irányban. Ezen területeken valamikor az antik Epidaurum nevezetű jelentős római kolónia volt, amely a szláv népek és az avarok előretörésével indult pusztulásnak. Lakói a szomszédos Laus Rave Ragusa nevű faluhelyre menekültek, amelyből később Dubrovnik jött létre.

Dubrovnik közelsége, a gazdag történelmi és kulturális örökség, valamint a széleskörű turisztikai ajánlat Cavtat városkáját az Adria part egyik legvonzóbb idegenforgalmi célállomásává teszik. A látnivalók közül mindenképpen megtekintésre érdemes Vlaho Bukovac, az egyik legjelentősebb horvát festő szülőháza a múzeummal, a műteremmel és műveit bemutató galériával, továbbá a Račić család mauzóleuma a Szent Roko temetőben, melyet Ivan Meštrović szobrász készített, a helyi Szent Nikola templom képgyűjteménye, ahol értékes keresztény emlékgyűjtemény található, valamint Baltazar Bogišić gyűjteménye, amely értékes grafikákat, numizmatikai érdekességeket, ritka könyveket, képeket és bútorokat tartalmaz. 

A városban számtalan palota is látható, valamint a római korból származó emlékek, mint például a Villa Rustica színház és a várfalak maradványai.

A kis halászfalu, Molunt Cavtattól 20 kilométerre, déli irányban fekszik, lehetőséget nyújt az érintetlen természet ölén való pihenésre és kikapcsolódásra.

A Cavtat és Molunt előtti tenger kifejezetten alkalmas a búvárkodásra. A közvetlen közelben, a Cavtathoz tartozó Mrkan, Bobara és Supetar nevű szigetek mellett néhány antik lelőhely található a tengervíz szintje alatt, mely lelőhelyek az Adria legnagyobb és legvonzóbb, de magán a Földközi-tengeren is a nagyobb lelőhelyek közé tartoznak. Leírhatatlan értékűek azon lelőhelyek, ahol az i.e. I. évszázadtól az i.sz. I. és II. évszázadig terjedő időszakból származó több mint 1800 amfora és ősi tároló edény található. A cavtati tengerfenéken rengeteg, gyönyörű tenger alatti falmaradványt láthatunk – melyek egészen száz méteres mélységig terjednek -, továbbá vízalatti barlangokban, és az antik időktől egészen napjainkig elsüllyedt hajók maradványaiban gyönyörködhetünk.

Čilipi-re nyugodtan mondhatjuk, hogy Konavle kulturális központja, ahol a turisták a közismert népművészeti rendezvények során megismerkedhetnek a konavle-i hagyománnyal és az ezen vidékre jellemző arany-hímes népviselettel. A konavle-i népviselet és hímzés, e vidék jellemzője, nemcsak Horvátországban, hanem az egész világon ismert. Maga a népviselet Konavle lakosainak – ez főleg az asszonyokra vonatkozott – pénzügyi és szociális státuszát jellemezte. A konavle-i hímzés a női ruhák olyan díszítő alapeleme, melyet a női népviselet ruháinak mellrészére és ujjára vittek fel. Az eredeti hímzés olyan selyemszállal történt, melyet a selyemhernyók termeltek, s mely selymet természetes színekkel festették. Selyemhernyó-tenyésztéssel szinte minden család foglalkozott.

Čilipiben található a konavle-i Emlék Ház, azon múzeum, amelyben e vidék gazdag etnográfiai gyűjteményét őrzik. A természet szerelmesei részére Čilipi és Cavtat között rendezett gyalogló ösvény és kerékpárút áll rendelkezésre, amelyen végighaladva a környéket jellemző növényvilággal, valamint védett, ritka állatfajokkal ismerkedhetünk meg.

A Pridvorje nevű faluban, a legmagasabb konavle-i csúcs, az 1.234 méter magas «Snježnica» (Havaska) lejtőin a XV. században hercegi palotát építettek, ahol a hercegek laktak. A kovavle-i Paloták természetvédelmi terület, a Ljuta nevű folyó felső medrének forrásánál, a folyón számtalan kis malom és a Dubrovniki Köztársaság idejéből fennmaradt oszlop található. 1550. után kialakításra került az un. «alsó malmok» rendszere, amely megőrzött állapotban, napjainkban is a védett kulturális emlékek körébe tartozik.

A hegyi hágón – Bosznia irányában – helyezkedik el a «Sokol» illetve «Soko Grad» nevű vár, (Sólyomvár) mely szintén a Dubrovniki Köztársaság idejéből származik. A vár felújításra került, és a látogatók számára gyönyörű látványt nyújt az egész konavle-i területre. A Prevlaka nevű félsziget a bokakotori öböl bejáratát zárja le, természeti értékei és különleges mikroklímája miatt külön védettség alatt áll. Az «Oštro» nevű fokon lévő várat a XIX. század közepén építették, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb vára a horvát tengerparton.

Konavle azoknak a turistáknak, akik az aktív pihenés kedvelői, három, összességében mintegy 60 kilométer hosszúságban kiépített kerékpár-utat nyújt, de a kalandos kikapcsolódás kedvelői is találnak maguknak elfoglaltságot. A szabad hegymászás számára kiépített szikla a konavle-i Mihanići és Pridvorje nevű falvak felett található.

Sólyom-torony (Soko kula)

A torony első írásos említése 1391-ből való, noha már korábban is létezett. A Sólyom-várat egy egykori illír erőd-település, későbbi római, bizánci, dukljani és boszniai erőd helyén emelték. A dubrovnikiak 1420 és 1482 között ismét felépítették, s egészen 1672-ig használták is. Stratégiai elhelyezkedésénél fogva a Ragúzai Köztársaság folyamatosan fejlesztette a Sólyom-erődöt, s így a monumentális védelmi rendszer ciszternával, lőszerraktárral, sőt bor- és élelmiszer raktárral is rendelkezett. Volt itt várnagyi lakás, több őrhely, a katonák számára szolgáló épület, valamint a környező falvakból való nők és gyermekek elhelyezésére szolgáló menedékhely is, háborús veszély, illetve a rablóbandák portyázása esetére, amelyek nem ritkán hatoltak be a Konavle-i térségbe.

A munkálatok befejeztével a Sólyom-torony egy csomó érdekes dolgokkal várja az idelátogatókat. Az emlékszobában a vár környékén fellelt kerámia-, fém-, üveg- és vastárgyak maradványai, egy 11. századi, kerekded glagolita írással írt értékes felirat, valamint további érdekes holmik kerültek kiállításra. Az emlékszobán felül a Sólyom-toronyban egy szuvenírüzlet is helyet kapott, illetve kialakítottak egy sétányt és egy kilátóhelyet, ahonnan a látogatók a konavlei tájra nyíló szép kilátásban gyönyörködhetnek. A Sólyom-torony látogatói ezen felül megismerkedhetnek a vár megannyi érdekes történetben bővelkedő gazdag múltjával.

A torony a Dubrovnik közeli konavlei térséghez tartozó Dunavében található.