» Olaszország » Vatikán
A Vatikán olyan, mint egy nyitott múzeum; soha nem lesz elég időd arra, hogy meglátogasd ezeket a hosszú történettel rendelkező csodálatos épületeket. Ezek közül szeretnék megosztani veletek 10-et.
A Vatikán a világ egyik legkisebb állama, mindössze 0,44 négyzetkilométerrel. A Vatikánt 1929-ben nyilvánították önálló állammá, amikor a pápa megegyezett Mussolinival.
1. Szent Péter bazilika
A Szent Péter-bazilika - más néven "Szent Péter pápai bazilika" - a 16. és a 18. század között épült. A főként Donato Bramante, Michelangelo, Carlo Maderno és Gian Lorenzo Bernini által tervezett Szent Péter-bazilika a reneszánsz építészet leghíresebb alkotása és a világ legnagyobb temploma. A katolikus hagyomány szerint a bazilika Szent Péter temetkezési helye. A Szent Péter-bazilika teljes belseje márvánnyal, domborművekkel, építészeti szobrokkal és aranyozással gazdagon díszített.
2. Sixtus-kápolna
A Sixtus-kápolna egy kápolna az Apostoli Palotában, a pápa hivatalos lakhelyén. Itt tartják a pápai konklávét, azt a folyamatot, amelynek során kiválasztják az új pápát. A Sixtus-kápolna hírnevét elsősorban a belső teret díszítő freskók, különösen a Sixtus-kápolna mennyezete és Michelangelo Az utolsó ítélet című alkotása adja.
3. Pinacoteca
A Pinacoteca egy művészeti galéria, amelyet 1932. október 27-én avattak fel. A Pinacoteca 16 termében felbecsülhetetlen értékű művészeti alkotások találhatók a középkortól a kortárs művekig. A művészeti galéria a Borgia-lakásban kapott helyet egészen XI. Piusz pápáig. A múzeum két pápáról kapta a nevét: XIV. Kelemenről, aki a múzeumot alapította, és VI. Pius pápáról, aki a múzeumot befejezte.
4. Piazza San Pietro (Szent Péter tér)
A Szent Péter tér egy nagy tér, amely közvetlenül a vatikáni Szent Péter-bazilika előtt található. A tér közepén egy ókori egyiptomi obeliszk áll, amelyet a jelenlegi helyén állítottak fel 1586-ban. A teret és a bazilikát Szent Péterről, Jézus apostoláról nevezték el, akit a katolikusok az első pápának tartanak.
5. Vatikáni Múzeum
A Vatikáni Múzeumok a Vatikánban található nyilvános művészeti és szobrászati múzeumok. A katolikus egyház és a pápaság által az évszázadok során felhalmozott hatalmas gyűjtemény műveit mutatják be, köztük a világ leghíresebb római szobrai és a reneszánsz művészet legfontosabb remekművei közül többet is.
6. Vatikáni nekropolisz
A vatikáni nekropolisz eredetileg a Vatikáni domb déli lejtőjén, a Caligula-cirkusz mellett épült temetkezési hely volt. A vatikáni nekropolisz a Vatikánváros alatt fekszik, 5-12 méter közötti mélységben a Szent Péter-bazilika alatt. Naponta korlátozott számú turista látogathatja ezt a helyet.
7. Vatikáni kert
(c) pixabay
A Vatikáni Kertek a terület nyugati részén találhatóak, és a pápa tulajdonában vannak. Néhány épület, mint például a Vatikáni Rádió és a kormányzói palota, ezeken a kerteken belül található. Ezt a helyet 2014-ben nyitották meg a nagyközönség előtt Ferenc pápának köszönhetően, és a kertek látogatása idegenvezetővel lehetséges.
8. Etruszk Múzeum
Az Etruszk Múzeumot XVI. Gergely pápa alapította a 19. század közepén, és a múzeum leghíresebb kincse a terrakotta síremlék, a szinte életnagyságú menyasszony és vőlegény (az úgynevezett Sarcofago degli Sposi, vagyis a házastársak szarkofágja), akik úgy fekszenek, mintha egy vacsorán lennének.
9. Vatikáni Könyvtár
A vatikáni könyvtár a világ egyik legrégebbi könyvtára, és az egyik legjelentősebb történelmi szöveggyűjteményt tartalmazza.
IV. Szixtusz pápa az 1475. június 15-én kelt Ad decorem militantis Ecclesiae című bullájával formálisan is megalapította a világ egyik legrégebbi könyvtárát, a Vatikáni Apostoli Könyvtárat.
A pápák Rómába való visszatérése után, XI. Gergely pápa (1371-1378) vetette fel egy könyvtár létesítését, ekkor Európa egyik legjelentősebb illuminált kéziratgyűjteményét a lateráni palotában helyezték el. Azonban a palota leégett és a könyvtárat IV. Fülöp francia király kifosztotta. Később V. Miklós pápa (1447-1455) volt az, aki a nagyjából 350 darabból álló latin, görög és héber nyelvű kódexeket - amelyet pontifikátusa alatt 1200 darabra gyarapított - a tudósok számára hozzáférhetővé tette.
IV. Szixtusz pápa az 1475. június 15-én kelt Ad decorem militantis Ecclesiae című bullájával formálisan is megalapította a Vatikáni Könyvtárat, és kinevezte annak vezetőjét, Bartolomeo Platinát. Az új intézmény székhelye egy már V. Miklós által felújított épület földszintjén kapott helyet, bejárata a Pappagalli nevű udvarról nyílt, és a Belvedere udvarra nézett.
Négy terem volt: a Bibliotheca Latina és Bibliotheca Graeca (a kétnyelvű művek számára), Bibliotheca Secreta (az olvasók számára közvetlenül nem hozzáférhető kéziratok, köztük néhány értékes kódex számára), Bibliotheca Pontificia (a pápai levéltárak és regiszterek számára). A könyvtárost három beosztott és egy könyvkötő segítette. A házon belüli olvasást szigorú szabályok övezték, de ebben az időben lehetséges volt kölcsönözni is.
A gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, különösen X. Leó (1513-1521) alatt. XIII. Gergellyel (1572-1585) pontifikátusa alatt kezdődött meg a levéltári anyag elkülönítése, de csak V. Pál (1605-1621) alatt vált külön intézménnyé. A 16. század végére szűkössé kezdett válni a hely, akkor V. Szixtusz (1585-1590) úgy döntött, hogy új helyiségeket építtet a könyvtár számára. A Domenico Fontana építész által tervezett épületet, a Cortile del Belvedere és a mai Könyvtár udvarának nevezett területet összekötő válaszlépcsőn emelték.
A 18. században már művészeti gyűjteményekkel is kiegészült a könyvtár, továbbá megvásárolták például a Capponi-könyvtárat, majd az Ottoboni-könyvtárat. A feltűnő Museo Sacrót 1757-ben hozták létre három fontos gyűjtemény összevonásával, és később a keresztény ókorhoz tartozó tárgyak különböző kategóriáival (elefántcsont, zománc, bronz, üveg, terrakotta, textíliák stb.) gazdagodott, főként a római katakombákból, majd 1767-ben hoztál létre a Museo Gregoriano Profanót. Mindkét múzeumot 1999 óta a Vatikáni Múzeumok tartja fenn. 1785-ben megalapították a Nyomdai Kabinetet.
1809-ben Napóleon fogságba ejtette VII. Piusz pápát, a könyvtár tartalmát pedig lefoglalták és Párizsba szállították. Csak 1817-ben, három évvel Napóleon veresége után adták vissza őket. Miután Franz Ehrle német jezsuita bíboros átvette a Vatikáni Titkos Levéltár vezetését, megkezdődött a nyomtatott könyvek iktatása és a kéziratok nyomtatott katalogizálása részletes szabályok szerint, amelyek a mai napig érvényben vannak.
XIII. Leó (1878–1903) uralkodása alatt új olvasótermet nyitottak meg, a jelenleg is használatos Leonina termet a nyomtatott könyvek szabadpolcos elhelyezésére és olvasására rendezték be. Ugyanekkor alakult meg a könyvtár restaurálási műhelye, majd 1902-ben megvásárolták a Barberini Könyvtárat, amely több mint 11 000 latin, görög és keleti kéziratot, valamit több mint 36 000 nyomtatott könyvet tartalmazott. 1921-ben érkezett meg Giovanni Francesco De Rossi gyűjteménye (több mint 1200 kézirat és mintegy 6000 ritka nyomtatott könyv, köztük 2500 inkunábulum), 1923-ban vásárolták meg a Chigiana könyvtárat, majd 1926-ban pedig a Ferrajoli könyvtárat, amellyel többek között mintegy 30 000 autográfiával gazdagodott a könyvtár gyűjteménye. A második világháború alatt több olaszországi magánkönyvtár és közkönyvtár ide menekítette gyűjteményét.
Az 1950-es évek elején a legtöbb kézirat mikrofilmre vételére került sor, a munka 1957-ig tartott. A mikrofilmek a Missouri állambeli Saint Louisban (USA) található XII. Piusz Emlékkönyvtárban találhatók. 1981-ben megalakult a Vatikáni Könyvtár Amerikai Barátai Egyesület, hogy ösztönözze a nemzetközi érdeklődést és támogatást az intézmény iránt. 1982 és 1984 között a Német Püspöki Konferencia anyagi támogatásával a Könyvtár belső udvara alatt épült fel az új kézirattár. 1985-ben Leonard E. Boyle vezetése alatt a nyomtatott könyvek elektronikus katalogizálása végleg felváltotta a papíralapú katalogizálást. 2002-ben egy új folyóirat-olvasótermet termet nyitottak meg a nagyközönség előtt, ahol mintegy ezer szabadpolcos folyóiratot helyeztek el.
A 2020-as években a Vatikáni Könyvtár gazdag gyűjteményt őrzött: mintegy 180.000 kéziratos és levéltári kötetet, 1.600.000 nyomtatott könyvet, mintegy 9000 inkunábulumot, 300.000 érmét, több mint 150.000 nyomtatványt, több ezer rajzot, valamint több mint 200.000 fényképet.
10. Chiaramonti Múzeum
Ezt a múzeumot a 19. század elején alapította VII. Pius pápa, akinek pápává választása előtt a vezetékneve Chiaramonti volt. A múzeum egy nagy boltíves galériából áll, amelyben számos szobrot, szarkofágot és frízt állítanak ki. A galéria mindkét oldalán a falakon egy-egy nagy fülke sorakozik, amelyekben márványszobrok állnak.
|
Legfrissebb hírek
Hetedhét kereső:
Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!
- Egyszerű használat
- Megmutatja, mi van a közelben
- Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok
Népszerű
- Bastille nap: A Bastille lerombolása az önkényuralom végét jelentette
- Friss információk 2025: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Több sérüléssel végződött az őrült bikafuttatás Pamplonában
- Lángolnak a hegyek
- A Napkirály 10 legszebb műve
- Szent Iván-éj – A lángoló folyó
- Ez a 10 leglátogatottabb horvátországi nyaralóhely
- Látványos farsangi szokások Ausztriában
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
Értékeld te is!