» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Szigetköz
A Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekvő Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa.
Győr a barokk korban vált európai értelemben igazi várossá. A török megszállás alól felszabadult város a XVII. században nyerte el mai jellegét. Maga a városszerkezet is ekkor vált szabályossá, igazán komponálttá. A település fontos pontjait szobrokkal jelölték meg. Ilyen "fontos helyre" került a Széchenyi téri Mária szobor, a Frigyládaszekrény vagy a Káptalandombon Szent Mihály szobra. Számtalan templom épült, ezek adják máig a város gazdag és mozgalmas sziluettjét.
A hangulatos győri utcák, terek, a házakon lévő régi cégérek, szűk sikátorok visszarepítenek bennünket az időben, az épületek, múzeumok, templomok, az Esterházy-palota mind rengeteg kincset rejtenek.
A templomépítészetben a Szent Ignác templom Róma első barokk templomainak mozgalmasságát követi, belső terében a való világ és a túlvilág egyesül. A karmelita templom a XVIII. század remeke: belső terének lendületét merész kupolája biztosítja. A festészet és szobrászat is ennek az egységes, mozgalmas világnak a bemutatására vállalkozott. Győrben a legjobb európai festők és szobrászok alkotásaival találkozunk. A Szent Ignác templomot többek között a híres osztrák művész, Paul Troger díszítette, a gótikus templomból lendületes, monumentális térré átformált bazilikát pedig az ugyancsak osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch képei teszik gazdaggá. De a barokk polgári építészetet is ugyanez a kivételes igényesség és magas művészi minőség jellemzi.
Győr legősibb része a főtértől nem messze fekvő Káptalandomb az 1000 éves püspökség számos emlékével. Itt áll a Nagyboldogasszony-székesegyház, amelynek gótikus kápolnája Magyarország egyik legfontosabb ereklyéjét, Szent László aranyozott, drágaköves hermáját őrzi a lovagkirály koponyacsontjával. Miután megtekintette a Székesegyház melletti ősi templom földszint alatt kiásott romjait, fedezze fel a Püspökvárat is. Helyet kapott még a dombon két királyunk szobra, a Brenner János Hittudományi Főiskola kastélyszerű épülete, valamint az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, amelynek kiemelt látványosságai a főurak által adományozott ötvöskülönlegességek és Magyarország legnagyobb kódexe.
A legteljesebben megmaradt középkori püspöki rezidencia Magyarországon. Az épület – az újkor első két századát leszámítva – püspöki lakóhelyként szolgált egykor és szolgál ma is, a Szent Korona is többször megfordult itt. A győri Bazilikát Szent István uralkodása alatt alapították, a magyar korona mellett a legfontosabb egyházi relikviánk, a Szent László-herma itt található.
A Püspökvár kilátótornyából mesés panoráma nyílik a városra és a folyókra, míg pincéje egy második világháborús kiállításnak ad otthont.
A város egyik legrégebbi épülete fehér falaival és zöld zsalugátereivel mediterrán hangulatot kölcsönöz az apró Gutenberg térnek. A ház ma a győri születésű kerámiaművész, Kovács Margit életmű-kiállításának ad otthont.
A Gutenberg téren egymástól néhány lépésre két ikonikus alkotás kéri figyelmünket. A ragyogó barokk Frigyláda-szobor a helyőrség egyik bigámiával vádolt katonájának történetéhez kapcsolódik, míg a hatalmas türkiz szódásüveg – amely ivókútként is szolgál –Jedlik Ányos, a szódavíz feltalálója előtt tiszteleg.
Csodáljuk meg a város főterét szegélyező bencés épületegyüttes pazar Loyolai Szent Ignác-templomát. Az oltárkép, a felbecsülhetetlen értékű barokk szószék és az orgonaszekrény 18. századi mesterek munkája. A kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a patikamúzeum.
Az épület kétemeletes, hengeres sarokerkélyéről és az alatta álló egykori cégérről, a vaslemezzel borított, kovácsszegekkel televert fatörzsről nevezetes. Itt láthatjuk a jeles 20. századi alkotók – Kassák Lajos, Bálint Endre, Victor Vasarely és Kondor Béla – munkáit bemutató Patkó Imre-gyűjteményt is.
A belvárosi Füles Bástyában kialakított interaktív ökológiai bemutatóhelyen Dél-Amerika őserdeinek élővilága elevenedik meg.
|
Értékeld te is!