Sinj

Alka lovagi torna, hagyományőrző vitézi játék

Sinj lakosai ezzel a rendezvénnyel minden év augusztus első hétvégéjén arra az 1715-ös csatára emlékeznek, amelyben a 60 ezer fős támadó török sereget 700 horvát vitéz meghátrálásra kényszerítette. Az első írásos feljegyzések a játékokról 1798-ból valók.

Az UNESCO 2010-ben vette fel a szellemi világörökség listájára a horvát lovagi tornát, amely mára az egyetlen ilyen játék Európában.

Az alka szó karikát jelent. A 320 méter hosszú versenypályán a 160. méternél keresztben fölfüggesztve 3 méter 30 centiméter magasságban két koncentrikus kört ábrázoló alkát függesztettek fel. A külső kör átmérője 13 centiméter, a belső kör 3,5 centiméter: a belsőbe kell beletalálnia a vágtató lovon ülő alkárnak három méter hosszú kopjájával. Minden egyes találatot a korabeli mozsárágyú lövése jelzi, és aki a legtöbb találatot szerzi, egy évig - a következő játékokig - viselheti a sinji Alka vitéze címet.

A szigorúan hagyományos öltözék: ezüst kapcsos sötétkék filc dolmány, filc nadrág, széles selyemöv, fehér ing, magas szőrmekucsma, fekete csizma. Lovaikat is ezüst- és aranylemezekkel kivert istrángokkal szerszámozzák föl, a lovak fejükön, fülük között színes bojtok és drágakövekkel díszített lapocskát viselnek.

A tornán fontos a ló fajtája. A lipicai, amelynek "hattyúnyaka" van, mint az angol telivérnek, egyre népszerűbb a sinji alkárok
ménesében.

Mivel a 160 méteres távot 13 másodperc alatt kell lefutni és beletalálni az alkába, ezért fontos a ló típusa. Az arab mén igen temperamentumos, ezért a hazai félvérrel keverik, vagy angol telivért választanak, de manapság a lipicai ló, amelynek "hattyúnyaka" van, mint az angol telivérnek, egyre népszerűbb a sinji alkárok ménesében.

Sinjben már kisgyermekkorban kezdik fölkészíteni a fiúkat a versenyre, és kizárólag sinji születésű férfiak indulhatnak a megmérettetésen.

A sinji alkár vitézek egyesületét 1833-ban jegyezték be, 1997-ben megújították az alapokmányukkal együtt. A vitézi játékok fölött uralkodók, államfők, hadvezérek vállaltak fővédnökséget, köztük volt Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király, Josip Broz Tito néhai jugoszláv elnök, valamint 1992 óta a mindenkori horvát államfő.