Omiš, a kalózok városa

Omiš mint egy 20 kilométernyire délkeletre fekszik Dalmácia legnagyobb városától Splittől, ahová egy forgalmas közút vezet.

Omiš minden évben vendégül látja az a capella stílusban előadott autochton dalmát zenét és dalokat őrző és népszerűsítő legjobb klapa énekkarokat. A horvátországi klapa éneklés szellemi örökségi státussal bír, míg az elmúlt években a számos fesztiválnak köszönhetően valódi reneszánszát éli, s így a klapa éneklés immáron Dalmácia határain túl is hatalmas népszerűségnek örvend. Mind ez az omiši Dalmát Klapák Fesztiváljának is köszönhető, amely immáron 1967. óta ápolja a horvát tengerpart és szigetek hangzásvilágának hagyományát, s amely az idén egész júliusban tart majd.

A kisvárosról először a X. században történik említés, múltja igen hosszú időre nyúlik vissza és igen lenyűgöző, amiről számos kultúrtörténeti emlék, a X.-XVIII. századból származó templomok, műemlékek, erődök, múzeumok és egyéb látnivalók sokasága tanúskodik.

A városkának a Cetina torkolatánál lévő kedvező elhelyezkedése a múltban jó védelmi pozíciót biztosított, míg a jelenben az adriai partszakasz egyedülálló érdekességének számít. Az a lenyűgöző kőkapu, amelyen keresztül a kristálytiszta Cetina belefolyik a tengerbe, szolgál ezen ősi város jelképéül, míg a folyó egyben a hátország felé vezető, a Jadro-folyótól Vruljéig terjedő egyedüli összeköttetést testesíti meg.

A település óvárosi magja a Cetina keleti partján terül el. A város elhelyezkedésének, valamint könnyű és gyors mozgású bárkáiknak is köszönhetően az omišiak hírhedt kalózok voltak. Legnevezetesebb támadásaik idejében az omiši kalózcsapatokat a Kačić hercegek irányították, akik két egész évszázadon keresztül vezényelték a pápai gályák, illetve a tekintélyes hatalommal bíró Velence, Dubrovnik, Split, Kotor kereskedelmi hajói elleni támadásokat.

Omiš gazdag kulturális örökségéről tanúskodik a kulturális műemlékek sokasága. A kalóz múltat hűen mutatják be a Mirabella (Peovica) és a Starigrad (Fortica) erődök. Omišt három oldaláról falak védték, míg északról a hegy szolgált védvonalként. Ez az állapot egészen a 19. századig fennmaradt, majd a falak nagy részét elbontották.

A mintegy 30 kilométer hosszú Omiši Riviéra változatos strandjairól ismert, apró halásztelepülésein pedig mindenki nyugalomra lelhet, aki ki szeretne szállni a városi pörgésből. Az aktív pihenésre áhítozók sem fognak csalódni, hiszen kéznyújtásnyira van a vadvízi evezésre alkalmas Cetina-folyó, de van itt lehetőség szabad mászásra, siklóejtőernyőzésre, búvárkodásra, vitorlázásra, strandröplabdázásra, teniszezésre, illetve további sportokra is vízen, földön és a levegőben egyaránt.

224,45 méteres híd épült Omišban

A bonyolult hídszerkezet az Omist elkerülő építési projekt része.

A szerkezet átível a Cetina folyó felett, és mindkét oldalán alagútban végződik, így hosszabb, mint szabad szemmel látható.

A Cetina névre keresztelt híd két irányból épült, és mindvégig úgy tűnt, hogy a kivitelezők nem voltak elég precízek, mert a két alagútból kibúvó végek nem voltak egy magasságban, és ezért nem lesznek összeköthetők középen. Valójában azonban speciális mérnöki technikával épült, és a híd keresztmetszetének változtatható magassága révén a szerkezet megépítése közben függőlegesen is elmozdult minden tolás alkalmával.

A beruházás célja pedig, hogy csökkentse a forgalmat és a torlódást Omis belvárosában.