Omiš, a kalózok városa

Omiš Dalmácia szívében, a Cetina-folyó torkolatánál fekvő városka, amelynek több, homokos partszakasza van.

Omiš mint egy 20 kilométernyire délkeletre fekszik Dalmácia legnagyobb városától Splittől, ahová egy forgalmas közút vezet.

Omiš minden évben vendégül látja az a capella stílusban előadott autochton dalmát zenét és dalokat őrző és népszerűsítő legjobb klapa énekkarokat. A horvátországi klapa éneklés szellemi örökségi státussal bír, míg az elmúlt években a számos fesztiválnak köszönhetően valódi reneszánszát éli, s így a klapa éneklés immáron Dalmácia határain túl is hatalmas népszerűségnek örvend. Mind ez az omiši Dalmát Klapák Fesztiváljának is köszönhető, amely immáron 1967. óta ápolja a horvát tengerpart és szigetek hangzásvilágának hagyományát, s amely az idén egész júliusban tart majd.

A kisvárosról először a X. században történik említés, múltja igen hosszú időre nyúlik vissza és igen lenyűgöző, amiről számos kultúrtörténeti emlék, a X.-XVIII. századból származó templomok, műemlékek, erődök, múzeumok és egyéb látnivalók sokasága tanúskodik.

A városkának a Cetina torkolatánál lévő kedvező elhelyezkedése a múltban jó védelmi pozíciót biztosított, míg a jelenben az adriai partszakasz egyedülálló érdekességének számít. Az a lenyűgöző kőkapu, amelyen keresztül a kristálytiszta Cetina belefolyik a tengerbe, szolgál ezen ősi város jelképéül, míg a folyó egyben a hátország felé vezető, a Jadro-folyótól Vruljéig terjedő egyedüli összeköttetést testesíti meg.

A település óvárosi magja a Cetina keleti partján terül el. A város elhelyezkedésének, valamint könnyű és gyors mozgású bárkáiknak is köszönhetően az omišiak hírhedt kalózok voltak. Legnevezetesebb támadásaik idejében az omiši kalózcsapatokat a Kačić hercegek irányították, akik két egész évszázadon keresztül vezényelték a pápai gályák, illetve a tekintélyes hatalommal bíró Velence, Dubrovnik, Split, Kotor kereskedelmi hajói elleni támadásokat.

Omiš gazdag kulturális örökségéről tanúskodik a kulturális műemlékek sokasága. A kalóz múltat hűen mutatják be a Mirabella (Peovica) és a Starigrad (Fortica) erődök. Omišt három oldaláról falak védték, míg északról a hegy szolgált védvonalként. Ez az állapot egészen a 19. századig fennmaradt, majd a falak nagy részét elbontották.

A mintegy 30 kilométer hosszú Omiši Riviéra változatos strandjairól ismert, apró halásztelepülésein pedig mindenki nyugalomra lelhet, aki ki szeretne szállni a városi pörgésből. Az olyan helyek, mint Brzet, Nemira vagy a közeli Dugi Rat, szinte privát élményt kínálnak: csak te, a napfény, a lassan mélyülő víz és a háttérben húzódó sziklás hegyek. Itt tényleg meg lehet állni, lelassulni, elengedni a hétköznapokat.

Az aktív pihenésre áhítozók sem fognak csalódni, hiszen kéznyújtásnyira van a vadvízi evezésre alkalmas Cetina-folyó, de van itt lehetőség szabad mászásra, siklóejtőernyőzésre, búvárkodásra, vitorlázásra, strandröplabdázásra, teniszezésre, illetve további sportokra is vízen, földön és a levegőben egyaránt.

A Dinári-helység sziklái omlanak a tengerbe és a Cetina-folyó vad szurdokokon át kanyarogva ömlik az Adriába

Omiš a Cetina folyó tengerbe torkollásánál fekszik, és néhány kilométerre innen található a Cetina-kanyon, amely Horvátország egyik legszebb folyóvölgye. A Cetina vize kristálytiszta, sziklák közé szorulva kanyarog, kisebb vízesések törik meg az útját, és az egész tájat egyfajta vad szépség lengi körül. 

A folyón raftingtúrákat is szerveznek – 12 kilométeres szakaszon lehet lefelé evezni a sebesebb részeken, de nem kell extrémsportolónak lenni hozzá, családok számára is teljesen biztonságos. 

Ha viszont valaki inkább csendesebb élményre vágyik, a Cetinán kajakozni is lehet, miközben a szurdokfalak közötti békét csak a vízcsobogás töri meg. Az igazi extrém élményre vágyók a Cetina-kanyonban ereszkedhetnek le vízeséseken, ugrálhatnak természetes medencékbe, úszva és mászva fedezhetik fel a rejtett szurdokokat.

Omiš környékének egyik legizgalmasabb élménye a zipline a Cetina-kanyon fölött, amelyet kifejezetten az adrenalinra vágyó kalandoroknak találtak ki. A pálya nyolc drótkötélből áll, összesen közel 2 kilométer hosszan, akár 150 méterrel a folyó felett. A leghosszabb szakasz több mint 700 méteres, és akár 65 km/órás sebességgel is „repülhetünk” a vadregényes szurdok felett. A túra során nemcsak a száguldás élménye felejthetetlen, hanem a panoráma is: alattunk a kristálytiszta Cetina-folyó kanyarog, körülöttünk sziklák, fenyvesek és érintetlen természet. A zipline-túrákat helyi, tapasztalt vezetők kísérik, így kezdők is bátran kipróbálhatják.

A kalandoroknak a via ferrata Omiš-ban kihagyhatatlan. Ez egy vasalt mászóút a város fölé magasodó sziklákon, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Adria kék vizére és a Cetina torkolatára. A pálya biztonságos, kezdők is kipróbálhatják, ráadásul vezetett túrákat is indítanak. A hegyoldalban haladva egyszerre lehet átélni a mászás izgalmát és a természet közelségét – egészen biztos egy életre szóló élmény.

A túrázást kedvelőknek Omiš környéke maga a paradicsom. Rövid, de látványos séta vezet például a Fortica-erődhöz, ahonnan pazar kilátás nyílik a Brač-szigetre, a Mosor-hegységre és a teljes partszakaszra. Hosszabb, kicsit fárasztóbb, de megéri felkapaszkodni a Mosor és az Imber hegygerinceire is, ahonnan a naplemente szinte földöntúli látványt nyújt.

Autóval érdemes ellátogatni a Biokovo Natúrparkba is, ahol a híres Skywalk üvegkilátó vár: itt 1228 méter magasan állva olyan érzés, mintha a felhőkön járnánk. A kilátás pazar: alattunk Makarska és az Adria, szemben a Brač és Hvar szigetek. Ha valaki még különlegesebb természeti élményekre vágyik, egy órás autóútra találhatók Imotski híres tengerszemei: a Vörös-tó és a Kék-tó. A Vörös-tó a világ egyik legmélyebb vízzel teli karsztkrátere, meredek vörös sziklafalaival már messziről is lenyűgöző, míg a Kék-tó türkizkék vizével és könnyebb megközelíthetőségével a kirándulók kedvence.

224,45 méteres híd épült Omišban

A bonyolult hídszerkezet az Omist elkerülő építési projekt része.

A szerkezet átível a Cetina folyó felett, és mindkét oldalán alagútban végződik, így hosszabb, mint szabad szemmel látható.

A Cetina névre keresztelt híd két irányból épült, és mindvégig úgy tűnt, hogy a kivitelezők nem voltak elég precízek, mert a két alagútból kibúvó végek nem voltak egy magasságban, és ezért nem lesznek összeköthetők középen. Valójában azonban speciális mérnöki technikával épült, és a híd keresztmetszetének változtatható magassága révén a szerkezet megépítése közben függőlegesen is elmozdult minden tolás alkalmával.

A beruházás célja pedig, hogy csökkentse a forgalmat és a torlódást Omis belvárosában.