Bayeux-i faliszőnyeg

Franciaország egyik legismertebb történelmi emléke, a középkor egyik legérdekesebb alkotása a színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú, 50 centi széles kézzel szőtt szőnyeg a normann hódítás előkészületeit Anglia elfoglalását ábrázolja.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, közel ezeréves kárpit Hódító Vilmos normannjainak angliai invázióját mutatja be 58 képben, és gyakran hivatkoznak rá középkori képregényként.

A leghíresebb jelenet az 1066-os hastingsi csata, amelyben elesett Harald angol király is. A hastingsi csata a brit történelemben fordulópontot jelentett, a normannok ekkor hódították meg Angliát. Számos elbeszélés maradt fenn arról, miként esett el az utolsó angolszász uralkodó, az egyiket megörökítette az ütközet emlékére készült bayeux-i kárpit, amely 58 képen mutatja be Anglia meghódítását. Ennek tanúsága szerint egy nyíllal lőtték ki a király szemét, ez okozta halálát.

A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó sajátos kompozíciós szabályok alapján megalkotott ábrázolása a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált alakok és gesztusok, jellegzetes testhelyzetek és méretviszonyok alapján készült.

A kutatók máig sem tudják biztosan, hogy mikor, miért, kinek készült a szőnyeg és azt sem, hogyan került a normandiai Bayeux-ba, ahol 1476-ban tűnt fel először. Határozott bizonyíték híján a leginkább hihető változat, hogy a bayeux-i szőnyeg Hódító Vilmos féltestvérének megrendelésére készült 1070 körül Canterburyben, miután féltestvére ismeretlen okokból kiesett az akkor már „Hódítóként” tisztelt Vilmos kegyeiből. 

A szőnyeget Franciaországon belül csak nagyon ritkán mozgatták. Napóleon 1803-ban Párizsban állíttatta ki, és 1945-ben is ott állították ki, miután visszaszerezték a náciktól.

A faliszőnyeget a Musee de la Tapisserie de Bayeux -ban őrzik.

Restaurálják a bayeux-i faliszőnyeget

A faliszőnyeg 2025. augusztus 31-től kezdődően két évig nem lesz látható a nyilvánosság előtt, mivel restaurálási munkálatokon esik át. A helyet, ahol a hímzés található, szintén átalakítják.

A múzeum 2027 végén nyitja meg újra kapuit, éppen időben Hódító Vilmos 1028-as születésének 1000. évfordulójára.

A kárpit 2020 januárjában esett át állagfelmérésen, a szakemberek a vizsgálat után tettek javaslatokat a műkincs megóvására. A Bayeux-i Múzeumban őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. Az intézmény munkatársai az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat is stabilizálják, illetve limitálják a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állapotának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.

Egy évig Londonban állítják ki a bayeux-i kárpitot

A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amelyben az angol király, Harold Godwinson is meghalt.

Harold halálát a kárpit külön jelenetben és szöveges leírásban ábrázolja.

A csata után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét, a győztes normann sereg vezérét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka készítésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo - Vilmos féltestvére - megbízásából.

Az angol földön aratott leghíresebb francia katonai győzelem hímzett történelmi krónikáját Nagy-Britannia már legalább kétszer megpróbálta kölcsönkérni Franciaországtól: először 1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elhalt.

Macron már 2019-ben fontolóra vette a kárpit kölcsönadását, de éles kritikák érték emiatt. 

A csaknem ezeréves kárpit szállítását Franciaországban számos szakértő ellenezte, mert attól tartottak, hogy a vászon állagában helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a mozgatás miatt.

A szállításhoz azonban egy olyan egyedi eszközt gyártottak, amely gyakorlatilag minden káros rázkódást kiszűr. A kárpitot egy alumíniumrekeszbe helyezik, a rekeszt pedig egy konténer belsejében függesztik fel tizenkét lökésgátló fémrugóval.

A szerkezetet egy kamion szállítja Nagy-Britanniába a brit és a francia partok közötti tenger alatti vasúti útvonalon.

A brit és a francia szakértők februárban és áprilisban is tartottak egy-egy próbautat, és a mérések azt mutatták, hogy az egymillió font költséggel kialakított kettős tároló szerkezet a rezgések 96 százalékát kiszűrte. Ez azt jelenti, hogy a kárpit a szállítás közben hozzávetőleg ugyanolyan mértékű vibrációnak lesz kitéve, mint amennyi normandiai kiállítási helyén, normál körülmények között is éri.

Az Anglia normann meghódításának autentikus történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett "képregényt" a British Museumban a nagyközönség 2026. szeptember 10-től 2027. július 11-ig tekintheti meg a rendkívüli alkotást.