Bayeux-i faliszőnyeg

Franciaország egyik legismertebb történelmi emléke, a középkor egyik legérdekesebb alkotása a színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú, 50 centi széles kézzel szőtt szőnyeg a normann hódítás előkészületeit Anglia elfoglalását ábrázolja.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, közel ezeréves kárpit Hódító Vilmos normannjainak angliai invázióját mutatja be 58 képben, és gyakran hivatkoznak rá középkori képregényként.

A leghíresebb jelenet az 1066-os hastingsi csata, amelyben elesett Harald angol király is. A hastingsi csata a brit történelemben fordulópontot jelentett, a normannok ekkor hódították meg Angliát. Számos elbeszélés maradt fenn arról, miként esett el az utolsó angolszász uralkodó, az egyiket megörökítette az ütközet emlékére készült bayeux-i kárpit, amely 58 képen mutatja be Anglia meghódítását. Ennek tanúsága szerint egy nyíllal lőtték ki a király szemét, ez okozta halálát.

A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó sajátos kompozíciós szabályok alapján megalkotott ábrázolása a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált alakok és gesztusok, jellegzetes testhelyzetek és méretviszonyok alapján készült.

A kutatók máig sem tudják biztosan, hogy mikor, miért, kinek készült a szőnyeg és azt sem, hogyan került a normandiai Bayeux-ba, ahol 1476-ban tűnt fel először. Határozott bizonyíték híján a leginkább hihető változat, hogy a bayeux-i szőnyeg Hódító Vilmos féltestvérének megrendelésére készült 1070 körül Canterburyben, miután féltestvére ismeretlen okokból kiesett az akkor már „Hódítóként” tisztelt Vilmos kegyeiből. 

A szőnyeget Franciaországon belül csak nagyon ritkán mozgatták. Napóleon 1803-ban Párizsban állíttatta ki, és 1945-ben is ott állították ki, miután visszaszerezték a náciktól.

A faliszőnyeget a Musee de la Tapisserie de Bayeux -ban őrzik.

Restaurálják a bayeux-i faliszőnyeget

A faliszőnyeg 2025. augusztus 31-től kezdődően két évig nem lesz látható a nyilvánosság előtt, mivel restaurálási munkálatokon esik át. A helyet, ahol a hímzés található, szintén átalakítják. A múzeum 2027 végén nyitja meg újra kapuit, éppen időben Hódító Vilmos 1028-as születésének 1000. évfordulójára.

A kárpit 2020 januárjában esett át állagfelmérésen, a szakemberek a vizsgálat után tettek javaslatokat a műkincs megóvására. A Bayeux-i Múzeumban őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. Az intézmény munkatársai az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat is stabilizálják, illetve limitálják a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állapotának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.