Bayeux-i faliszőnyeg

Franciaország egyik legismertebb történelmi emléke, a középkor egyik legérdekesebb alkotása a színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú, 50 centi széles kézzel szőtt szőnyeg a normann hódítás előkészületeit Anglia elfoglalását ábrázolja.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, közel ezeréves kárpit Hódító Vilmos normannjainak angliai invázióját mutatja be 58 képben, és gyakran hivatkoznak rá középkori képregényként.

A leghíresebb jelenet az 1066-os hastingsi csata, amelyben elesett Harald angol király is. A hastingsi csata a brit történelemben fordulópontot jelentett, a normannok ekkor hódították meg Angliát. Számos elbeszélés maradt fenn arról, miként esett el az utolsó angolszász uralkodó, az egyiket megörökítette az ütközet emlékére készült bayeux-i kárpit, amely 58 képen mutatja be Anglia meghódítását. Ennek tanúsága szerint egy nyíllal lőtték ki a király szemét, ez okozta halálát.

A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó sajátos kompozíciós szabályok alapján megalkotott ábrázolása a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált alakok és gesztusok, jellegzetes testhelyzetek és méretviszonyok alapján készült.

A kutatók máig sem tudják biztosan, hogy mikor, miért, kinek készült a szőnyeg és azt sem, hogyan került a normandiai Bayeux-ba, ahol 1476-ban tűnt fel először. Határozott bizonyíték híján a leginkább hihető változat, hogy a bayeux-i szőnyeg Hódító Vilmos féltestvérének megrendelésére készült 1070 körül Canterburyben, miután féltestvére ismeretlen okokból kiesett az akkor már „Hódítóként” tisztelt Vilmos kegyeiből. 

A szőnyeget Franciaországon belül csak nagyon ritkán mozgatták. Napóleon 1803-ban Párizsban állíttatta ki, és 1945-ben is ott állították ki, miután visszaszerezték a náciktól.

A faliszőnyeget a Musee de la Tapisserie de Bayeux -ban őrzik.

Restaurálják a bayeux-i faliszőnyeget

A faliszőnyeg 2025. augusztus 31-től kezdődően két évig nem lesz látható a nyilvánosság előtt, mivel restaurálási munkálatokon esik át. A helyet, ahol a hímzés található, szintén átalakítják. A múzeum 2027 végén nyitja meg újra kapuit, éppen időben Hódító Vilmos 1028-as születésének 1000. évfordulójára.

A kárpit 2020 januárjában esett át állagfelmérésen, a szakemberek a vizsgálat után tettek javaslatokat a műkincs megóvására. A Bayeux-i Múzeumban őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják. Az intézmény munkatársai az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat is stabilizálják, illetve limitálják a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állapotának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.

Egy évig Londonban állítják ki a bayeux-i kárpitot

Jövő év nyarától, több mint kilenc évszázados történetében először Nagy-Britanniában, állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának hiteles történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett "képregényét".

A normandiai Bayeux múzeumában kiállított páratlan műalkotás időleges átadásáról hét évig folytak a kétoldalú egyeztetések, de a francia elnök keddi bejelentése szerint megszületett az egyezség arról, hogy a

történelmi kincset 2026 nyara és 2027 nyara között a londoni British Museumban állítják ki.

A 68 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

A bayeux-i kárpit kölcsönadásáról szóló tárgyalások sikerét az tette lehetővé, hogy a brit fél felajánlotta nagy értékű történelmi kincsek franciaországi kiállítását. Ezek között a legnagyobb értékű a kelet-angliai Sutton Hoo kora középkori temetkezési helyén 1939-ben fellelt angolszász kincsgyűjtemény, amelyben arany- és ezüsttárgyak, fegyverek és egy 27 méter hosszú hajó maradványai szerepelnek.

Macron már 2019-ben fontolóra vette a kárpit kölcsönadását, de éles kritikák érték emiatt. A kárpitot hamarosan raktárba kellett volna helyezni, amíg a Bayeux Múzeum felújítás alatt áll. Szeptemberben a kényes darabot egy raktárba szállítják, és előkészítik a Nagy-Britanniába történő komplex szállításra.