» Ausztria

» Ausztria » Wien


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Az impozáns és a hagyományokkal gyökeresen szakító képzőművészeti, építészeti és zenei irányzat, a szecesszió olyan modern kulturális törekvés volt, amely újrarajzolta az osztrák főváros addigi konzervatív arculatát.


 A modern kulturális stílusirányzatot Gustav Klimt, Koloman Moser, Josef Hoffmann és még sok más kortárs művész hozta létre Bécsben 1897. április 3-án. Fő motivációjuk a hagyományos stílusjegyektől való elszakadás volt. A bécsi szecesszió korszakának négy legkiemelkedőbb képviselője Gustav Klimt, Egon Schiele, Otto Wagner, valamint Koloman Moser

Secession

A bécsi Szecesszió Házában (Secession) látható 34 méter hosszú, két méter magas a szecessziós művészeti irányzat egyik kiemelkedő alkotásának számító falfestményt először 1902-ben állították ki. Az osztrák szecesszió jelképévé vált épület tetejét aranyozott „lombkupola" díszíti.

A SZECESSZIÓ HÁZA

1897 áprilisában a Gustav Klimt, Kolo Moser, Josef Hoffmann és Joseph Maria Olbrich körül kialakult művészcsoport szakított a kor művészeti irányzataival és hagyományaival. Ezzel megszületett a bécsi szecesszió - az "Art Nouveau" világhírű bécsi verziója.

Egy évvel később a művészcsoport már önálló kiállítói épületet kapott Bécs negyedik kerületében, a Szecesszió Házát, ahol megcsodálható Gustav Klimt 1902-ből származó világhírű Beethoven-fríze, és amely a földszinten a mai napig kortárs művészek alkotásainak ad otthont. 

A kupola alatt aranyozott betűkkel olvasható a szecesszió mottója, amely a magyarországi születésű Hevesi Lajostól származik;"Der Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit", azaz legyen meg minden korszaknak a művészete, a művészetnek pedig a szabadsága.

A BEETHOVEN-FRÍZ

Klimt a nagy zeneszerző, Beethoven emléke előtt tisztelgő 1902-es kiállításra festette a frízt. Az alkotást eredetileg csak díszítő célúnak és ideiglenesnek szánták, a kiállítás után meg akarták semmisíteni.

Egy tehetős művészetpártoló, Carl Reininghaus azonban megvásárolta a falfestményt és elérte, hogy azt - alapozásával együtt - hét darabra fűrészelve levegyék a falról és megőrizzék. Reininghaus később Egon Schiele festőművész közvetítésével eladta a képet a Lederer családnak. Ledererék tudhatták magukénak a legnagyobb és legjelentősebb Klimt-gyűjteményt. 

A zsidó származású család műgyűjteményét a nácik ausztriai hatalomra kerülése után kisajátították. August Lederer felesége, Serena Lederer - lánykori nevén Serena Pulitzer - Ausztriának a náci német birodalomhoz csatolása után Budapestre menekült, és itt halt meg 1943-ban. Az osztrák állam fiuktól, Erich Lederertől vásárolta meg a Beethoven-frízt 1973-ban. Nagy vitákat váltott ki, hogy az akkori 750 ezer dolláros vételár a becsült érték alatt volt-e. 

A festmény 1986 óta látható ismét a Szecesszió Házában.

(részletek)

Klimt Villa

A világhírű festőművész, Gustav Klimt rekonstruált társalgó szobájába és műhelyébe nyerhetünk betekintést.

(részletek)

Kunsthistorisches Museum

Klimt 13 korai munkásságából származó mennyezeti freskóját

Otto Wagner 

Az építőművész alkotásai a modern bécsi nagyvárosi arculat megteremtésének mérföldkövei.

  • Otto Wagner Hofpavillon (a bécsi városi vasút, a Stadtbahn állomásai) (részletek)
  • a posta-takarékpénztár épülete
  • Steinhofi templom (részletek)
  • Otto Wagner villa Hütteldorfban


Tartomány:Wien
Település:Wien
GPS: 48° 12′ 30.07332″, 16° 22′ 21.01512″

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward