Virgil-kápolna

A bécsi Stephansdom árnyékában húzódik meg a középkori Virgil-kápolna (Virgilkapelle), mely hosszú időre feledésbe merült, mire 1973-ban, a metró építése közben, újra rátaláltak.

A földalatti kápolna 1220/30 körül épült, eredetileg egy koragótikus kápolna alsó szintjének szánták. 1246 körül a falfülkéket görög keresztekkel és falfestményekkel díszítették. Később fölötte alakították ki a Mária Magdolna-kápolnát, ennek a kicsi templomnak az alaprajza még ma is látható a Stephansplatz macskakövei között. Bár az építtető kilétét homály fedi, a kápolnát valamint az alatta lévő termeket az évek során több célra is használták. Az eredeti építmény, a ma látható Virgil-kápolna a 14. századtól kezdve egy gazdag bécsi kereskedőcsalád házi kápolnája volt, ekkor alakították ki benne a Szent Virgil oltárt. A Mária-Magdolna-kápolnát az Schreiberzeche, írástudók és jegyzők szövetsége használta ájtatossági és gyülekezőhelynek. Miután azonban a 18. században ez leégett, a földalatti Virgil-kápolna is feledésbe merült.

1973-as újbóli felfedezése után a Virgil-kápolna a Wien Museum-hoz került, azonban a megőrzése érdekében 2008-ban be kellett zárni. Miután a felújítás során megoldották a falak vizesedésének, 2015-ben megnyitották a nagyközönség előtt.

A kápolna mellett egy külön teremben kialakítottak egy állandó kiállítást is, amely a középkori Bécset hozza közel a látogatókhoz.