» Magyarország » Veszprém » Balaton
A bencés apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá.
A "Tihanyi altemplomként" ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól.
A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.
Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.
A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára.
I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.
1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.
A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor "katakombaként", majd "altemplomként" ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.
Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én - Szent András apostol ünnepén - pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.
Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) - a kéttornyú barokk templom építtetője - szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom "supra firmam petram", azaz "szilárd kősziklára" épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során.
Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum
A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét, interaktív panelek, látványos filmek, animációk és projektoros vetítések segítségével, továbbá egy mai szerzetesi szobában ismertetik a monostor tizenegy lakójának mindennapi munkáját, szokásait.
Az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely az 1950-ben államosított, a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt.
Apátsági Rege Cukrászda
A cukrászda az 1970-es években nyílt meg Tihanyban az apátság gazdasági udvarán egy akkor állami tulajdonú hotel működtetésében, majd 1990-ben visszakapta az apátság a birtokot, 1996-ban pedig megépült a jelenleg is látható épületegyüttes.
A kálváriát 1927-ben, az utolsó magyar király, IV. Károly emlékére emelték. Az eredeti kálvária megépítését a IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezte az egykori uralkodó emlékére, aki 1922. áprilisi halála előtt Tihanyban töltött néhány napot 1921 októberében. A kezdeményezők szándéka szerint a krisztusi keresztúttal a nemzeti összetartozást, a jövőbe vetett hitet is erősíteni akarták. Az építéshez szükséges pénzt a Trianon után megmaradt megyék biztosították.
A kálváriát 1960. május 3. és 26 között rombolták le. A stációkat traktorral, a kereszteket autódaruval döntötték le. A köveket elszállították, a három keresztet a korpuszokkal a Sümegi temetőben állították fel.
Mail József plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a kálvária visszaállítására. A szükséges pénz előteremtésére az apátság és az önkormányzat 1991-ben létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt. Az alapkövet 1992. március 28-án helyezték el. Az eredetihez képest új elemmel is gazdagodott a kálvária, egy apró, mintegy 1,2 négyzetméter nagyságú kápolnával, amit a hármashalom közepén alakítottak ki, IV. Károly boldoggá avatásának tiszteletére.
Az 1055- ben nősült I. András királyunk kijevi feleségével bizánci, vagyis keleti keresztény vallású szerzetesek is érkeztek, akiket Tihanyban szállásoltak el. A szerzetesek egy része az Óvár hegyének bazalttufából kivájt barlangjaiban élt puritán körülmények között, miközben a hegytetőn ekkor már állt a katolikus bencés apátság, ahova később magát Andrást is eltemették.
Az együttélés évszázadokig tartott, pedig az 1054-ben történt nagy egyházszakadás azt eredményezte, hogy külön egyházként intézményesült a nyugati (katolikus) és a keleti (ortodox) kereszténység.
A 14. századra elnéptelenedtek a barlanglakások, az újabb századok alatt jelentős részük beomlott. Ma három látogatható, ezeket egy kitáblázott, a kikötőből vagy a település centrumából felkanyargó útvonalon érhetjük el. Az egyikben egy megemelt szentélyt, egy kőoltárt és egy sírhelyet is megtekinthetünk. Végül egy érdekesség: a régi időkben Orosz-kőnek, régiesen Vruzkunak, illetve Petrának is hívták a barátlakásokat (az utóbbi a barlangmonostorok görög neve).
Új imádságos táblák jelzik az utat a tihanyi barátlakások felé
Új imádságos táblákat állítottak fel az út mentén, padokat és a bakonybéli bencés közösség által készített feszületet helyeztek el a barlanglakás belsejében.
A Parasztgazda házát és a Halászcéh házát kívül-belül megszépülve látogathatják a skanzen vendégei.
Nádfedeles, „lopott tornácával” és apró ablakaival csalogatja az érdeklődőket a megújult, fehérre vakolt homlokzatú tihanyi Parasztgazda háza.
A Balaton környékének egyetlen fennmaradt halászcéhháza pedig arról nevezetes, hogy itt rendezte a halászokat összefogó céh az összejöveteleket, és itt őrizték jelképeit is.
A Balatonra utazóknak egyszer látniuk kell a Tihanyi-félsziget közepén elhelyezkedő kilátóból nyíló körpanorámát: a Balaton szinte körbeöleli a félszigetet, így gyakorlatilag az egész tavat láthatjuk fentről. Jó idő esetén kiszúrhatjuk a távolban emelkedő Bakonyt és a déli parton tornyosuló Somogy magaslatait is. Külön érdekesség, hogy az Őrtorony-kilátóból Tihany belseje is kiválóan felfedezhető, hiszen a vulkanikus eredetű félsziget egyik kráterének pereméről le lehet tekinteni a mélybe, így a látkép geológiailag is kuriózumnak számít.
Az impozáns építmény az egykor ott található római őrtornyokat idéző formában készült, fa és helyi terméskő felhasználásával. A 16,5 méter magas építményt 2017-ben nyitották meg a látogatóközönség előtt. A 216 méter magas Apáti-hegyen épült kilátóból tiszta időben mesés panoráma nyílik a magyar tengerre.
A munkálatok a 2023-as szezon után kezdődnének, a tervek szerint 2024 tavaszára elkészül a beruházás. Az Apátságtól, a Pisky sétányon át az Echo dombig egy látványos, igényes terület fogadja majd az ideérkezőket, a fejlesztés befejezése után a terület autómentes övezet lesz, ide gépkocsikkal már nem lehet majd behajtani.
Az ország első telepített levendulását az 1930-as években hozták létre.
Belső-tó partján található látogatóközpontban mindent megtudhatunk a levenduláról. Levendula Ház látogatóközpont - amely elnyerte "Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2011" címet - minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a félsziget múltját és jelenét: a vulkánok világát és a levendulatermesztést. Az egész évben nyitva tartó, közel hétszáz négyzetméteres Levendula Ház Látogatóközpontban - amely 2011 nyarán nyitotta meg kapuit - három tematikus interaktív kiállítás, egy száz fő befogadására alkalmas előadóterem, természetismereti foglalkoztató és egy információbázis kapott helyet. A létesítmény fűtését talajvíz-hőszivattyús rendszerrel és napkollektorokkal biztosítják, fosszilis energia felhasználása nélkül.
A Magyarország első tájvédelmi körzetében található központ tárlatai bemutatják a Balaton-felvidék és a Tihanyi-félsziget különleges természeti értékeit, élővilágát, és bevezetnek a levendulatermesztés kultúrájába. A kiállításokon a többi között geológiai óra, hőforrásokat, gejzíreket bemutató terepasztal, és levendulaolaj-lepárló segítségével adják át a tudományos ismereteket szórakoztató módon.
Az Apáti-hegy legmagasabb pontján álló Őrtorony kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, Tihanyra, és a környező településekre is.
A Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított intézmény több mint kilencven éve kezdte meg a tudományos kutatásokat a tóparti településen. A Balatoni Limnológiai Intézet megalapításakor az volt a cél, hogy a vízi életet a helyszínen, a Balaton partján lehessen tanulmányozni. Az intézmény egyik legfontosabb feladata a hazai vizek fenntartható kezelésének elősegítése, az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy a Balaton vízminősége mára ismét jónak mondható. A 60-as 70-es években jelentkező vízminőségromlást követően érkezett el a "Balaton megmentésének" időszaka, melynek eredményeként megszűnt a rohamos halpusztulás és javult a tó vízminősége.
A limnológia tudományának kezdete a Genfi-tó élővilágát tanulmányozó Forel A. Francoise és a magyar Lóczy Lajos nevéhez köthető, akik egyidőben, a 19. század második felében végezték kutatásaikat. Klebelsberg Kuno vallási és- közoktatási miniszter 1926-ban német mintára álmodta meg az intézményt, melynek három aranykora volt, az első 1927 és 1944 között. Ezekben az évtizedekben itt dolgozott több olyan tudós is, akik később Nobel-díjban részesültek. Az intézmény munkatársa volt Szent-Györgyi Albert, Otto Lowei és Paul Weiss. A második világháborút az intézet a Vöröskereszt égisze alatt átvészelte, majd a második aranykor időszakában, 1955 és 1962 között, az akkori igazgató, Woynárovich Elek nagy lendületet adott a hidrobiológiai kutatásokna. A harmadik aranykor 1972 és 1995 között jött el, amely a
"Balaton megmentésének időszaka".
Az intézmény elődje Magyar Biológiai Intézet néven nyitotta meg kapuit 1927. szeptember 5-én. A Kocsis Iván tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült épületegyüttes megszervezője és első igazgatója 1936-ig Verzár Frigyes fiziológusprofesszor volt. Az intézet 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézeteként, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött, a megnevezéssel jelezve, az intézmény édesvizekkel kapcsolatos kiemelt kutatási feladatait. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált az intézet.
Híres termelői piac a kikötő közelében.
A minden évben, június végéig tartó rendezvény látogatóit "szedd magad" levendulaszürettel, zenei és családi programokkal, valamint vezetett túrákkal várják.
A tihanyi gardahalászat hagyományait felelevenítő fesztivált minden év novemberében rendezik meg, ahol látványhalászat, főzőverseny, kézművesvásár és kulturális programok várják az érdeklődőket.
A garda balatoni halfajta, formája a kardpengére hasonlít. A gardák ősszel bandákba verődnek, és a rajok a Tihanyi-szorosban gyűlnek össze. A halrajok a tihanyi dombokról jól láthatók voltak a vízben, ezért azokat a hagyományok szerint egy tapasztalt halász figyelte. Innen ered a hal népi neve, a "látott hal".
Garda-szobor
A balatoni halászatnak és a tihanyi halászoknak állít emléket a Garda-szobor. Tihany a szoborral Herman Ottónak, a balatoni halászatnak és azoknak a tihanyi halászoknak állítanak emléket, akik az elmúlt évszázadokban ezzel a munkával tartották el magukat és családjaikat. A Garda-szobor visszaidézi azokat a régmúlt időket, amikor az egyik legfontosabb megélhetési forrást a halászat jelentette. Tihany történelmével egybeforrt a garda, címerében is szerepel. A balatoni gardahalászat hagyománya szerint - amelyet Herman Ottó írt le részletesen a Magyar halászat című könyvében - a tihanyi dombokról lesték a halászok "hegyenjárói", holverődik csapatokba a garda. "A hegyen járó emberek botra tűzött subájukkal integetve irányították a halászhajókat a halrajok felé, hogy azokat bekerítve minél gazdagabb zsákmányra tehessenek szert a Balaton heringhalából, a gardából. Amikor a halászhajó célba ért a gardarajhoz, a látóember földre vetette magát".
A kompkikötő parkosított részén felállított, talapzattal együtt két és fél méter magas, garda halat ábrázoló alkotást Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.
A tihanyi faágyú legendája valószínűleg a 18. században, Balatonfüred felvirágzásakor keletkezett. E szerint a tihanyiak megirigyelték a balatonfürediek jólétét és a Füredről látható tihanyi panorámáért pénzt követeltek. Amikor a füredi bíró ezt elutasította, a tihanyi bíró feleségének biztatására a tihanyiak háborút indítottak. Mivel más fegyverük nem volt, egy faágyút sütöttek el, ami felrobbant, több tihanyi éltet követelve.
Tihany Község Önkormányzatának tulajdonában 4 strand van:
Sajkod strandfürdő (fizetős)
Hajóállomás strandfürdő (fizetős)
Somos strandfürdő (szabad)
Gödrös strandfürdő (szabad)
Az önkormányzat a két szabadstrandot üzemelteti, a két fizetős strandot bérlők működtetik. Mind a négy strandnál fizetős a parkolás, amely 2023-ban az alábbiak szerint alakul személygépkocsi esetében
Nyilvános WC a szabad strandokon működik, melyek nem fizetősek. A strandok működése folyamatosan ellenőrzött, mind a vízminőség tekintetében, mind a tó környezetére vonatkozóan. A vízimentő szolgálat működését az önkormányzat biztosítja.
Gombóc Artúr miniszobrot kapott a tihanyi Pisky sétányon.
Az aprócska gerillaszobrairól ismert Kolodko Mihály Tihanyban helyezte el alkotását. Ezúttal is egy kedves mesefigurát, a csokiimádó Gombóc Artúrt öntötte formába.
Kolodko az aprócska szoborba öntött Gombóc Artúrt a tihanyi bencés apátsági templomot a Visszhang-dombbal összekötő Pisky sétányra ültette ki, karmai között stílusosan egy Balaton szeletet helyezve el.
|
Értékeld te is!