Medvenica: Zrínyi-bánya Zágrábban

Az ún. Zrínyi-bánya a Grafičar Turistaház tőszomszédságában helyezkedik el.

A középkori bányák hangulatát a régvolt bányászokat ábrázoló figurák mellett a víz csepegésének, a csákányok kopogásának, az ősrégi kerekek nyikorgásának hangjai és a bányászok közötti elfojtott beszéd hangfoszlányai idézik meg. „Feltártuk Önök előtt a bánya ajtaját, jöjjenek el és ismerjék meg múltunk egy darabját” - így szól az invitálás a Természetparkból.

A Zrínyi-bánya története 1463-ban vette kezdetét, amikor Corvinus Mátyás királyi bányajogot adományozott Zrínyi Péter grófnak, amely neki és leszármazottainak összes birtokukon engedélyezte, az arany-, ezüst- és más fémek kitermelését. Ennek a kiváltságnak köszönhetően nyithattak a Zrínyiek bányát a Medvehegységben lévő Bányakert területén. Zrínyi Péter utóda, Zrínyi Miklós 1527-ben írta alá a zágrábiakkal a számukra bányászati jogot biztosító szerződést. Ekkor indul meg a kitermelés a Zrínyi-bányában, melyben színesfém (cink-ólom) ércet bányásztak, amely a legnagyobb mennyiségben tartalmazza az ólom-szulfid (galenit) ásványt, s annak melléktermékeként az ezüstöt. A bánya járataiban a szabálytalan erezetek, pettyezések és lencsék formájában megjelenő, csillogó ólom-szulfid csak úgy vonzza az ember tekintetét. A vájatok, melyeken az idelátogatók végigsétálhatnak, megannyi bányász hosszú éveken át tartó, fáradságos munkájának eredményeképpen jöttek létre.