Kirándulóhelyek Pilisszentkereszten

Pest megyei falucska az egyetlen magyar település, ahol a szlovák kisebbség alkotja a lakosság többségét: a 2500 lakos több mint 50 százaléka vallja magát szlováknak. A sajátosságok közé tartozik, hogy például vasárnapi misén a pap magyarul prédikál, a hívők pedig szlovák nyelven énekelnek, a boltokba betérőket szlovákul köszöntik, kétnyelvű iskolába járhatnak a gyerekek, és a faluban több hagyományőrző együttes is működik.

Történelmi emlékek

800 éve vált merénylet áldozatává a pilisi erdőségben az ötgyermekes, 29 éves Gertrudis királyné, II. András király felesége, Szent Erzsébet és IV. Béla király édesanyja.

A királyné földi maradványa a közeli ciszterci monostorban nyugodott sírjának feltárásáig.

Pilisszentkereszt templomkert

Pilisszentkereszten, a település délnyugati részen a főút mellett található a Római Katolikus templom. Az itteni romterületen végzett ásatások feltárták az 1184-ben III. Béla által alapított pilisi ciszterci apátság maradványait. 1766-ban az itt birtokos pálos rend egy korábbi, 1757-ben épített kápolna helyére a Szent Kereszt tiszteletére templomot emel.

Cisztercita klastromkert

Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. A kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták.

Kirándulóhelyek

Pilis-tető, Boldog Özséb kilátó

A Boldog-Özséb kilátó, a Pilis-hegység legmagasabb pontján, a 756 méter magas Pilis-tetőn áll. Nevét a Pálos rend alapítójáról kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.

Dera-szurdok

A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók.

A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik. A patakban apró rákokat, különböző ízeltlábúakat is megfigyelhetünk.

A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását.

A Dera-patak mentén az erdő között húzódó szurdokba apró fahídakat építettek, a pihenőhelyeket, padokat, tűzrakóhelyeket alakítottak ki, s a parkoló autók számára egy nagyobb tisztást tettek szabaddá. A három kilométeres erdei sétaút a XII. századból származó Cisztercita-kolostor romjaihoz vezet.

Új kerékpáros híd a Dera-patak felett

Az új kerékpáros híd a Dera-patak felett a Budapest-Szentendre kerékpárút nyomvonalán helyezkedik el. A 36 méter hosszúságú híd az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút 5,6 kilométeres szakaszának része.

A szakasz egy része Natura 2000 védettséget élvező ártéri erdőben vezet, ahol a meglévő kerékpárutat korszerűsítik. Szentendre területén új kerékpáros pihenőhelyet alakítanak ki és két pihenőhely újul meg Budakalászon.

Holdvilág-árok

Az ország egyik leglátogatottabb szurdokaként emlegetik a Pilisi Parkerdő kezelésében lévő, Pomázhoz közel eső Holdvilág-árkot. Ősi, kultikus helyként is számon tartják a területet, hiszen hallhatunk legendát arról, hogy itt állt egykor Attila városa, de arról is, hogy Árpád fejedelmet itt temették el.

A szurdok nemcsak a természeti szépségek miatt ide érkező túrázók, hanem a feltárásán munkálkodó régészek körében is népszerűségnek örvend.

Fontos, hogy megfelelő lábbelit, bokát tartó, csúszásmentes talppal felszerelt túrbakancsot mindenképpen vegyünk fel, mielőtt nekivágunk a völgyszoros bejárásának.

Dobogókő

Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról Dobogó-kőről (699 m) kapta.

Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.

Dobogókő számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:

• a vadregényes Rám-szakadék
• a Thirring-szikla (Turul körút)
• a Zsivány-sziklák
• a Ferenczy-szikla a Rám-hegyen
• a Vadálló-kövek

Dobogókőn halad keresztül többek közt az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút.