Hortobágy

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországon elsőként alakult meg 1973-ban 52 ezer hektárral és további 11 hektár természetvédelmi területtel. Ma több mint 82 ezer hektár tartozik az ország legrégebbi nemzeti parkjához. A Hortobágyot 1999-ben a világörökség részévé nyilvánították. 

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja ideális kiindulópont a Hortobágy természeti értékeinek felfedezéséhez.

Sok érdekesség várja a vendégeket, nagyon kedvelt a Tiszakürti Arborétum, a Hortobágyi Vadaspark, a Cégénydányádi kastély és parkja, illetve Magyarország egyetlen személyszállítást végző halastavi kisvasútja. A tanösvények látogatása az ingyenesen letölthető Digitális Tanösvény applikáció segítségével még informatívabb lett. Az aktív kikapcsolódást keresők e-bike-, szakvezetett gyalogtúrákon, szafari- és lovasprogramokon vehetnek részt, emellett akár távcsövön keresztül is megcsodálhatják a térség különleges madárvilágát.

A Hortobágyi az ország első nemzeti parkja, 1973-ban alapították, a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába Az Igazgatóság működési területén 4 tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület található. A különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik, hiszen két Ramsari terület, egy bioszféra-rezervátum található itt, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség része. A kiemelt védelem és figyelem biztosítja az élővilág változatosságának megőrzését.

2011-ben a nemzeti park teljes területén jelölték ki Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját, amelynek célja a természetes éjszakai környezet megóvása és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatása. Az igazgatóság számos különleges programot kínál, a Hortobágyi-halastavon például az „Az éjszaka hangjai“ fantázianevű holdsétákon vehetnek részt az érdeklődők, ahol nem csak a nádi világ éjszakai élete elevenedik meg, hanem a sötét égbolt milliónyi csillagát is felfedezhetik.

A Hortobágyi Nemzeti Park élővilága rendkívül színes. Az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, a gémektől a récékén, ludakon, nádi énekesmadarakon át a darvakig vagy akár a rétisasig számos faj élőhelye. Az igazgatóság élőhelyei ritka és különleges állatok számára is otthont adnak. Ilyen az őstulokhoz a ma élő szarvasmarha-félék közül a legjobban hasonlító hortobágyi tulok és a Przewalski-vadlovak. Ezek a ritka állatok a látogatóktól elzárva, a pentezugi vadlórezervátumban élnek félvad körülmények között, és a legszigorúbb védelmet élvezik. Ez a legnagyobb félvad körülmények között tartott állomány, a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból ugyanis 300 Pentezugban illetve a Hortobágyi Vadasparkban található kisebb bemutató állományban él.

LÁTNIVALÓK

Kilenclyukú híd. 2023-ban 190 éves a híd. A hídnál egy Kolodko-alkotás látható. A miniszobor Csontváry Kosztka Tivadar festőművészt graffitiművészként ábrázolja.

Meggyes csárda. Az 1770-re felépült és ma már a közúttól távolabb eső, igazi természeti környezetben található csárda kiállítás a korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett tisztaszobát, füstös konyhát, az ivót és a csárdás szobáját mutatja be. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi vissza.

Hortobágy Pusztai Állatpark. A hortobágyi Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait, tárgyi eszközeit mutatja be.

Hortobágyi Vadaspark. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Vadasparkban olyan állatfajokkal találkozhatnak a látogatók, amelyek a földtörténeti jelenkorban bizonyítottan a Hortobágyon éltek. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok. A területen található kilátók segítségével madártávlatból is megfigyelhetjük a tájat. 

Hortobágy-halastó és kisvasút. A Hortobágy-halastó középső gátján mintegy öt kilométer hosszan húzódik a keskeny nyomtávú kisvasút. A Hortobágy-halastó ma is őrzi az egykori Csúnya-föld és Kondás-fenék mocsarai madárvilágának gazdagságát, így Európa egyik legismertebb madármegfigyelő helye, mintegy 300 madárfaj figyelhető meg itt. A mesterséges tavakat haltenyésztés céljából alakították ki a 19. században, ezeknek a kiszolgálására létesítették a kisvasutat 1915-ben, akkor még lóvontatással. Feladata befelé a haleledel, míg visszafelé a kifogott halak szállítása volt. A Hortobágyi Nemzeti Park azonban megmentette az utolsó szakaszt a felszámolástól, majd a vonalat visszahosszabbították a legnagyobb, Kondás nevű halastóhoz, ahol egy új magaslest és vízi sétányt is építettek.

Madárszínház a Hortobágyi-halastavon. A világ első Madárszínháza, azaz a félénk, vadon élő madarak közeli megfigyelését azok zavarása nélkül lehetővé tevő látogatóközpont épül a Hortobágyon.

Hortobágyi Csillagoségbolt-park. A Hortobágy az ország egyik legkevésbé fényszennyezett területe, itt akár több ezer csillag is látható éjszakánként, míg egy városban mindössze néhány tucat fénypont észlelhető. A nyári időszak legnagyobb látványossága a Perseida meteorraj, amely nagyon jól megfigyelhető a puszta egén. Augusztus közepén sok hullócsillagot, meteort lehet látni az éjszakai égbolton. A Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban a Mátai Fecskeház erdei iskola csillagdájának kínálata mellett tematikus táborokon, éjszakai túrákon, madármegfigyeléssel egybekötött csillagsétákon és asztro-gasztro túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.

Pásztormúzeum. A Világörökségünk - a Puszta elnevezésű pályázat keretében megújult többek között a csárdakert, a látogatóközpont és a vásártér, a fejlesztés utolsó eleme pedig a Pásztormúzeum. Az épület visszakapta egykori önmagát, kinézetét, belül pedig egy 21. századi látogatói igényt kielégítő interaktív kiállítás látható VR és 4D elemekkel. 

Hortobágyi Nemzeti Park. Hortobágyi Vadaspark, tanösvények, Hortobágyi Pásztormúzeum, Hortobágyi Látogatóközpont, pusztai fogatozás.

ESEMÉNYEK

Behajtási ünnep és darufesztivál

A rackajuhok áthajtásával a Kilenclyukú hídon kezdődik a Szent Dömötör napi behajtási ünnep és darufesztivál.

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek. Az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre, hiszen azok már nem találnak táplálékot a határban.

Szent Dömötör a pásztorok egyik legismertebb védőszentje az Alföldön, a legelő haszonállatok behajtása az ő neve napjához kapcsolódva történt. A behajtáshoz, vagy más néven beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és bérfizetése is. Dömötör napjának megünneplése, a "dömötörözés" a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek a csárdában vagy az úgynevezett pásztorházban, s akár több napon át mulattak, pásztorbált tartottak.

A Hortobágy pásztorai - csikósok, gulyások, juhászok - még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után, csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. Kiemelt szerepet vállalnak a világon egyedülálló, még napjainkban is élő pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, a népi viselet és kézművesség fenntartásában, a pásztortársadalom nemzedékeken átívelő tudásának megőrzésében.

A Szent Dömötör napi behajtási ünnephez csatlakozva rendezik meg a darufesztivált. A daru a Hortobágyi Nemzeti Park HNP jelképe, a híres daruvonulás pedig az őszi naplementék legvonzóbb természeti eseménye.

A darvak naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő mozgása a daruhúzás, amely mindössze néhány hétig tart, viszont életre szóló élményt nyújt az ehhez kötődő programokon résztvevők számára. A daruhúzás a Hortobágy leglátványosabb természeti jelensége, a természet őszi ünnepe, amit sokan megtekinthettek a darufesztiválon.

Az augusztus 20-ai hídivásárhoz hasonlóan ilyenkor is megtelik árusokkal a hortobágyi vásártér.

Hortobágyi Hídivásár

Minden év augusztus 20-án rendezik meg.

Hortobágyi kihajtási ünnep 2024

A tavaszi hortobágyi kihajtási ünnephez idén első alkalommal csatlakozik a hajdú-bihari önkormányzat.

Vármegye kóstolgató elnevezésű gasztronómiai rendezvényükkel teszik színesebbé az eseményt: a vármegyei ízek utcájában 17 település a rá leginkább jellemző 29-féle hagyományos, tradicionális ételkülönlegességgel, 1450 adag ingyenes kóstolóval várja a látogatókat április 27-én a kihajtási ünnep helyszínén, a Mátai Ménes telehelyén.

Az idei kihajtási ünnepet a hagyományos helyszín, a vásártér felújítása miatt a Mátai Ménes telephelyén tartják meg, ahol a ménes lovai mellett szürkemarhákat, rackajuhokat és bivalyokat is láthat majd a közönség, de felvonultatják a ménes fogatait, köztük a híres debreceni ötösfogatot is. A programokon ezúttal is ott lesznek a Hortobágy örökös pásztortai.

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) vendége a Tokaj-hegyaljai borvidék lesz. A gyerekeknek zöld játszóházat rendeznek, ott lesz a debreceni Vojtina bábszínház, az idén ötvenéves Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület, és az idén alakult debreceni biodiverzitás-kutató központ is.

Az idei eseményen rendeznek tizedik alkalommal kézművesvásárt az ünnepen, amelyre nyolcvan kézművest, népművészt, népi iparművészt, kerekedőt várnak.