Gemenci erdő: kirándulástippek, szarvasbőgés, kisvasút

A vadregényes gemenci erdő gímszarvasállományát 3-4 ezresre becsülik. Különleges élmény augusztusban a szarvasbőgés-hallgató túrákon részt venni. A Gemenci Erdei Vasút Magyarország egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja, nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad.

A Gemenc Magyarország egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.

A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg.

A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható.

A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.

A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja Pörbölyön található. Ez a kezdő- és végpontja a legtöbb szervezett túrának, innen indul a Gemenci Állami Erdei Vasút, és itt lehet megtekinteni az interaktív és ismeretterjesztő „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című kiállítást, valamint Habsburg Frigyes vadászkastélyt mintázó, újjáépített, vörösfenyőből készült Millenniumi Pavilonját, amelyet 1896-ban a városligeti Ezredéves Kiállításon is felállítottak. Ez az épület ad otthont a „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című kiállításnak is.

Keselyűsi fogadó épület

A fogadó épület, amely jegypénztárral, büfével és parkolókkal várja a közönséget, a gemenci erdei vasút állomása is egyben.

A Holt-Sió és a Duna közelében fekvő létesítménytől könnyen megközelíthető a Forgó-tavi tanösvény, ahonnan gímszarvasok, vaddisznók figyelhetők meg, a Sió-holtág melletti madármegfigyelő és a most kialakított, 1,5 kilométeres keselyűsi tanösvény is elérhető. Az információs központ fontos bázisa a gyalogos és kerékpáros turistáknak, csatlakozik a Duna vonalához közel haladó EuroVelo-6 kerékpárút-hálózathoz és a kéktúra útvonalhoz.

Gemenci erdei vasút

Hazánk egyetlen ártéri keskeny nyomközű erdei vasútja csaknem 30 kilométer hosszan, jellemzően a Duna mellékágai, holtágai mellett kanyarog, miközben látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érint.

Menetrend szerinti megállóhelyei közelében tanösvények, kirándulóerdők, tájjellegű kiállítások, pihenő- és játszóparkok biztosítják a minőségi ökoturizmus élményét. A bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett azon kevés magyarországi kisvasutak egyike, ami még az erdőgazdálkodást is segíti és az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a szerelvények a mentésből is kiveszik a részüket.

A Gemencben az erdei vasút első, két és fél kilométeres pályaszakaszát 1915-ben hozta létre a kalocsai érseki uradalom. Az erdészeti feladatokat ellátó, lóvontatású vasutat a nehéz útviszonyok miatt építették ki. Az egy évszázada épült pálya 1922-ig működött, a két világháború között nyomvonala cserkészút lett. A jelenleg közel 30 kilométeres erdei vasutat 1955-ben kezdték építeni, az egyes szakaszok összekötése 1966-ra fejeződött be. A vasúton napjainkban évi 8-10 ezer köbméter fát szállít az erdőgazdaság, emellett jelentős részben idegenforgalmi célokat szolgál. A természetbarátok körében népszerű az 1954-ben az erdélyi Resicabányán gyártott, Rezét nevű gőzmozdony, amely 2001 óta szállítja a kirándulókat.

2020-ban felújították a gemenci állami erdei vasút Rezét nevű nosztalgiagőzösét. Rezétet a teljes felújításon elemeire bontották szét, majd újjáépítették. A szertartályos, telített gőzzel üzemelő mozdony egyik érdekessége, hogy kazánjának kialakítása lehetővé teszi a fafűtést is, ezáltal sokkal gazdaságosabban tud üzemelni.

Az erdei kisvasút menetrendje 2023-ban:

Újra menetrend szerint közlekedik az erdei kisvasút a Gemencben március 11-étől, és a pörbölyi Ökoturisztikai Központ is ekkortól várja a látogatókat teljes szolgáltatásával.

A tavaszi menetrendi időszakban, március 11-étől hétvégenként és ünnepnapokon 10 órakor, délben, valamint 14 óra 30 perckor indulnak az Ökoturisztikai Központból, Pörbölyről a Gemenci Állami Erdei Vasút járatai a Malomtelelő állomásig. Az utolsó vonat a Gemenci erdőből 15 óra 35 perckor indul vissza. A jegypénztár 9 és 15 óra között tart nyitva.

A szerelvényeket dízel mozdonyok vontatják, a Rezét gőzös csak a nyári menetrendi időszak kezdetén, április utolsó hétvégéjén áll szolgálatba.

Az Ökoturisztikai Központ Pörbölyön minden nap 8 és 17 óra között várja a kirándulókat. Hétköznapokon az ingyenesen igénybe vehető parkoló, a játszótér és a közeli vadmegfigyelő erdei állatai látogathatók, az erdei vasút és a kiállítások azonban csak előre bejelentkezett csoportok számára érhetők el. Hétvégén és ünnepnapokon viszont teljes szolgáltatással várja a látogatókat a gemenci erdőgazdaság.

A Gemenc kincsei - élet az ártéri erdőben című, valamint a Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas című kiállítások hétvégén 9 és 15 óra között látogathatóak.

Veránka-sziget

A "kincses szigetnek" is nevezett Veránka-sziget Gemenc csak engedéllyel látogatható része, ahová időnként túrákat is szerveznek.

A Veránka-sziget a 19. század végi Duna-szabályozás eredményeként, a folyó rezéti kanyarjának átvágásával jött létre. A terület viszonylagos zavartalansága miatt gazdag az állatvilága, gímszarvasok, vaddisznók nagyobb számban maradnak meg itt.

A sziget belső részén, amelyet körtöltés övez, kisebb tavak alakultak ki, ahol gázlómadarak, kis- és nagykócsagok élnek, fekete gólya és réti sas is fészkel. A festői szépségű szigeten még igazi ártéri
erdőtársulások élnek.

Forgó-tó

A gemenci Duna-part és a Forgó-tó közötti útvonal a gemenci erdőnek a látogatók előtt kevéssé ismert részét mutatja be öt állomással. Az ösvény az erdei vasút egyik legszebb megállójától, a gemenci Duna-part állomásától indul, ahol négy öreg tölgyfa áll. A famatuzsálemek közül két körülbelül kétszázötven éves tölgy szerepel Magyarország legnagyobb fáinak listáján is, a legvastagabb átmérője 597 centiméter.

A háromnegyedórás séta egy tölgy-szil-kőris ligeterdőn keresztül vezet, az utat védett virágok, mások mellett tavaszi tőzike, gyöngyvirág, salátaboglárka és a tavasz legszebb virágának is nevezett kockás kotuliliom kíséri.

A Forgó-tóhoz egy pallósoron lehet átjutni; a tó érdekessége, hogy a Dunának a tómedret megtöltő áradása forgásra készteti a vizét. A Forgó-tó fontos madárvonulási helyszín, az ide telepített madármegfigyelőben kellő türelemmel rétisast, szürke gémet, kócsagokat, barnakányát, feketególyát, bakcsót, búbos bankát, szárcsát láthatnak a kirándulók, de nyáron hűsölő szarvasokat, vaddisznókat is meg lehet figyelni.

A tanösvény gyalog és kerékpárral nem, csak az erdei vasút járataival közelíthető meg.

Bati-kilátó

Szekszárdon, a Bati-keresztnél, a kék túra útvonal mentén épült a kilátó, a Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján. A 280 méter magas dombon épült kilátó egyedülálló turisztikai attrakció, ahonnan észak felé a Tolnai Hegyhát és a Dél-Mezőföld települései, dél-nyugatra a Völgység és a Kelet-Mecsek látható, és a távolban feltűnik Paks és
Kalocsa is. A magaslat eddig nem ismert nézőpontból mutatja meg a szekszárdi borvidéket, és a Sárközt egészen Bajáig.

A szekszárdi kilátó, amely gépkocsival, dűlőutakon is megközelíthető a középkorban elpusztult Bat község emlékére állított
kereszt közelében magasodik.

A dél-dunántúli kék túra, a Magyar Zarándokút és a Mária-út közelében elkészült, húsz méter magas kilátó mellett parkolót,
fedett pihenő helyet és tűzrakókat is építettek.

Gemenc Béda-karapancsai tájegységében álló Karapancsai kastély felújított történelmi parkja

A kastélyt Habsburg Frigyes főherceg építette. 19. század végén épült kiskastélyt és az 1910-ben épült vadászkastélyt. A bellyei birtok már a múlt század elején is európai hírű szarvasvadászati terület volt, Karapancsa vendége volt I. Ferenc József, II. Vilmos német uralkodó, Ferenc Ferdinánd trónörökös és a kiváló vadász, Széchenyi Zsigmond gróf is.

A 19. század végén épült kiskastély és az 1910-ben épült vadászkastély és a hatalmas birtok felújítva várja a látogatókat. A vadászkastélyt övező neobarokk díszkertet, gyümölcsfajta-bemutató kertrészt hoztak létre. A parkban 1900 méter hosszú kerttörténeti tanösvény is épült, amely a faállomány mellett megismerteti a látogatókat vadászatok történetével és a környéken élő sokác nemzetiséggel is. A részben akadálymentesített útvonalon 44 táblán mutatják be a védett faállomány egyedeit a természetkedvelőknek.

Sötétvölgyi-tó

Szekszárd mellett található a sötétvölgyi horgásztó (részletek). A Szekszárdtól nyugatra elterülő, közel 600 hektáros sötétvölgyi erdőtömbben a pihenőhelyeket, forrásfoglalást, játszóhelyet magába foglaló kiránduló erdőt alakítottak ki.

Turistautak

Az országos kék túra útvonalán, Nyári-legelő és Baja között két híd megépítésével alakítottak ki új turistaútvonalat.

Baján a kerékpáros, gyalogos és vízi túrázók számára hozták létre a gemenci vándorpontot, Keselyűsben Gemenc északi kapuját jelentő fogadó épület található.

Molnárka-tanösvény

A Malomtelelőnél található a Molnárka tanösvényen játékos, élményszerű formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek is a gemenci ártér állataival, egyedi növénytársulásaival, gombáival. A tanösvény tizenegy állomása az erdő kialakulását, a nagyvadakat, madárvilágot, az erdőgazdálkodást és a hajómalmokat mutatja be.

Faóriások

A Magyarországon ismert legnagyobb törzskörméretű fa, egy 12 méter kerületű csomoros fekete nyár (Pörbölyi Titán) a Gemencben - Pörbölyhöz közel - áll. A sarjakból összenőtt óriás kora körülbelül 100 év. 

A gemenci óriásfák listájára a fűz- és nyárfák közül a legalább hat-, keményfák esetében az ötméteres törzskerületűek kerülnek fel.

Szarvasbőgés 2024

Programokkal várják a látogatókat a gímszarvasbikák bőgésének idején a gemenci erdőben

Megkezdődött a gímszarvasbikák bőgése a gemenci erdőben. A leghangosabb erdőrészekbe idén is szarvasbőgés-hallgató túrákat szervez hétvégente a Gemenc Zrt.

A következő három hétvégén, péntekenként és szombatonként - először augusztus 30-án - vehetnek részt az érdeklődők a felkészült szakemberek és túravezetők kalauzolásával zajló túrákon, amelyeken a vadállomány zavarása nélkül hallgatható a szerelmes bikák különleges nászdala.

A túrákat ismeretterjesztő program előzi meg, ahol a szakemberek élményszerű módon mutatják be a szarvasbőgés jelenségét, amely része a gímszarvasok összetett társas és kommunikációs rendszerének.

A kalandra vágyók délután öt órától a "Gímvallatás" elnevezésű programon hullajtottagancs- és bőgőkürt-bemutatón vesznek részt. Itt megtudhatják, hogy mit olvashat ki a szakember a hullajtott agancsokból, hányféle bőgő hang hallható az erdőben, és megismerhetik azt is, hogyan élnek a gímszarvasok. Az elmúlt években gyűjtött legérdekesebb hullajtott agancsok is megtekinthetők lesznek.

Ezt követően a "Legenda és valóság - A gemenci gímszarvas" című interaktív kiállítást tekintik meg a résztvevők, majd a kirándulás minden alkalommal este fél hétkor a pörbölyi Ökoturisztikai Központtól indul, túravezetőkkel. A csoportok kisvasúttal a Gemenci erdő rengetegének "leghangosabb" erdőrészletébe érkeznek, ahol megtapasztalhatják a szarvasbikák bőgésétől zengő erdő különös hangulatát a másfél-két órás program keretében.

Az erdőgazdaság gyermekeknek általában nem ajánlja a részvételt, mert a többórás kirándulások csak akkor eredményesek, ha a látogatók végig csendben figyelnek.

Egy alkalommal, szeptember 14-én viszont külön a gyermekeknek szánt túrát szerveznek az erdei vasút egyik megállójánál, Lassiban, ahol kézműves foglalkozások is várják a csendes hallgatózást hamar megunó kicsiket.

A szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy a túrákra csak előzetes bejelentkezés alapján tudják fogadni a kirándulókat. A további részletekről, a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókról az Ökoturisztikai Központ Gemenc elnevezésű Facebook-oldalon lehet tájékozódni.

A megkezdődött szarvasbőgés miatt részleges erdőlátogatási tilalom van

A megkezdődött szarvasbőgés miatt szerdától szeptember 27-ig részleges erdőlátogatási tilalmat rendel el a Gemenc Zrt. a vagyonkezelésében levő erdőterületeken és az erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületeken.

A korlátozás ideje alatt 16 órától másnap 9 óráig tilos az erdőlátogatás a vadföldeken, erdei tisztásokon, cserjéseken, terméketlen területeken, erdei utakon és nyiladékokon, egyéb erdészeti létesítményeken, valamint az erdőben található vízállásokon és vízfolyásokon. A kijelölt túraútvonalak és egyes ökoturisztikai létesítmények szabadon látogathatók, így Gemenci Állami Erdei Vasút, az Alföldi Kéktúra útvonala, a Molnárka tanösvény, a pörbölyi vadmegfigyelő, a Sötétvölgyi Parkerdő, a Várhegy-kilátó, a Sötétvölgyi Horgásztó környéke és a Bati-kereszt kilátó is.

A Gemenc Zrt. a szarvasbőgés időszakában hétvégenként szemléletformáló-ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött túrákat is szervez a látogatóknak, szeptember 22-én pedig egész napos családi rendezvénysorozattal ünneplik a Gemenci Állami Erdei Vasút napját a pörbölyi Ökoturisztikai Központban és a kisvasút megállóiban. A rendezvényekről és a programokról a társaság a honlapján és közösségi oldalán is tájékoztatja az érdeklődőket.