A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországon elsőként alakult meg 1973-ban 52 ezer hektárral és további 11 hektár természetvédelmi területtel. Ma több mint 82 ezer hektár tartozik az ország legrégebbi nemzeti parkjához. A Hortobágyot 1999-ben a világörökség részévé nyilvánították.
A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja ideális kiindulópont a Hortobágy természeti értékeinek felfedezéséhez.
Sok érdekesség várja a vendégeket, nagyon kedvelt a Tiszakürti Arborétum, a Hortobágyi Vadaspark, a Cégénydányádi kastély és parkja, illetve Magyarország egyetlen személyszállítást végző halastavi kisvasútja. A tanösvények látogatása az ingyenesen letölthető Digitális Tanösvény applikáció segítségével még informatívabb lett. Az aktív kikapcsolódást keresők e-bike-, szakvezetett gyalogtúrákon, szafari- és lovasprogramokon vehetnek részt, emellett akár távcsövön keresztül is megcsodálhatják a térség különleges madárvilágát.
A Hortobágyi az ország első nemzeti parkja, 1973-ban alapították, a Hortobágy és Nagykunság tájait, valamint a Tisza-tó egyes részeit foglalja magába Az Igazgatóság működési területén 4 tájvédelmi körzet és 20 természetvédelmi terület található. A különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik, hiszen két Ramsari terület, egy bioszféra-rezervátum található itt, a Puszta pedig az UNESCO Világörökség része. A kiemelt védelem és figyelem biztosítja az élővilág változatosságának megőrzését.
2011-ben a nemzeti park teljes területén jelölték ki Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkját, amelynek célja a természetes éjszakai környezet megóvása és az éjszakai élővilág értékeinek bemutatása. Az igazgatóság számos különleges programot kínál, a Hortobágyi-halastavon például az „Az éjszaka hangjai“ fantázianevű holdsétákon vehetnek részt az érdeklődők, ahol nem csak a nádi világ éjszakai élete elevenedik meg, hanem a sötét égbolt milliónyi csillagát is felfedezhetik.
A Hortobágyi Nemzeti Park élővilága rendkívül színes. Az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, a gémektől a récékén, ludakon, nádi énekesmadarakon át a darvakig vagy akár a rétisasig számos faj élőhelye. Az igazgatóság élőhelyei ritka és különleges állatok számára is otthont adnak. Ilyen az őstulokhoz a ma élő szarvasmarha-félék közül a legjobban hasonlító hortobágyi tulok és a Przewalski-vadlovak. Ezek a ritka állatok a látogatóktól elzárva, a pentezugi vadlórezervátumban élnek félvad körülmények között, és a legszigorúbb védelmet élvezik. Ez a legnagyobb félvad körülmények között tartott állomány, a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból ugyanis 300 Pentezugban illetve a Hortobágyi Vadasparkban található kisebb bemutató állományban él.
Kilenclyukú híd. 2023-ban 190 éves a híd. A hídnál egy Kolodko-alkotás látható. A miniszobor Csontváry Kosztka Tivadar festőművészt graffitiművészként ábrázolja.
Meggyes csárda. Az 1770-re felépült és ma már a közúttól távolabb eső, igazi természeti környezetben található csárda kiállítás a korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett tisztaszobát, füstös konyhát, az ivót és a csárdás szobáját mutatja be. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi vissza.
Hortobágy Pusztai Állatpark. A hortobágyi Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében élő régi magyar háziállatfajtákat, azok tartásának különböző módjait, tárgyi eszközeit mutatja be.
Hortobágyi Vadaspark. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Vadasparkban olyan állatfajokkal találkozhatnak a látogatók, amelyek a földtörténeti jelenkorban bizonyítottan a Hortobágyon éltek. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok. A területen található kilátók segítségével madártávlatból is megfigyelhetjük a tájat.
Hortobágy-halastó és kisvasút. A Hortobágy-halastó középső gátján mintegy öt kilométer hosszan húzódik a keskeny nyomtávú kisvasút. A Hortobágy-halastó ma is őrzi az egykori Csúnya-föld és Kondás-fenék mocsarai madárvilágának gazdagságát, így Európa egyik legismertebb madármegfigyelő helye, mintegy 300 madárfaj figyelhető meg itt. A mesterséges tavakat haltenyésztés céljából alakították ki a 19. században, ezeknek a kiszolgálására létesítették a kisvasutat 1915-ben, akkor még lóvontatással. Feladata befelé a haleledel, míg visszafelé a kifogott halak szállítása volt. A Hortobágyi Nemzeti Park azonban megmentette az utolsó szakaszt a felszámolástól, majd a vonalat visszahosszabbították a legnagyobb, Kondás nevű halastóhoz, ahol egy új magaslest és vízi sétányt is építettek.
Madárszínház a Hortobágyi-halastavon. A világ első Madárszínháza, azaz a félénk, vadon élő madarak közeli megfigyelését azok zavarása nélkül lehetővé tevő látogatóközpont épül a Hortobágyon.
Hortobágyi Csillagoségbolt-park. A Hortobágy az ország egyik legkevésbé fényszennyezett területe, itt akár több ezer csillag is látható éjszakánként, míg egy városban mindössze néhány tucat fénypont észlelhető. A nyári időszak legnagyobb látványossága a Perseida meteorraj, amely nagyon jól megfigyelhető a puszta egén. Augusztus közepén sok hullócsillagot, meteort lehet látni az éjszakai égbolton. A Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban a Mátai Fecskeház erdei iskola csillagdájának kínálata mellett tematikus táborokon, éjszakai túrákon, madármegfigyeléssel egybekötött csillagsétákon és asztro-gasztro túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.
Pásztormúzeum. A Világörökségünk - a Puszta elnevezésű pályázat keretében megújult többek között a csárdakert, a látogatóközpont és a vásártér, a fejlesztés utolsó eleme pedig a Pásztormúzeum. Az épület visszakapta egykori önmagát, kinézetét, belül pedig egy 21. századi látogatói igényt kielégítő interaktív kiállítás látható VR és 4D elemekkel.
Behajtási ünnep és darufesztivál
A rackajuhok áthajtásával a Kilenclyukú hídon kezdődik a Szent Dömötör napi behajtási ünnep és darufesztivál.
A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek. Az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre, hiszen azok már nem találnak táplálékot a határban.
Szent Dömötör a pásztorok egyik legismertebb védőszentje az Alföldön, a legelő haszonállatok behajtása az ő neve napjához kapcsolódva történt. A behajtáshoz, vagy más néven beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és bérfizetése is. Dömötör napjának megünneplése, a "dömötörözés" a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek a csárdában vagy az úgynevezett pásztorházban, s akár több napon át mulattak, pásztorbált tartottak.
A Hortobágy pásztorai - csikósok, gulyások, juhászok - még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után, csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. Kiemelt szerepet vállalnak a világon egyedülálló, még napjainkban is élő pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, a népi viselet és kézművesség fenntartásában, a pásztortársadalom nemzedékeken átívelő tudásának megőrzésében.
A Szent Dömötör napi behajtási ünnephez csatlakozva rendezik meg a darufesztivált. A daru a Hortobágyi Nemzeti Park HNP jelképe, a híres daruvonulás pedig az őszi naplementék legvonzóbb természeti eseménye.
A darvak naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő mozgása a daruhúzás, amely mindössze néhány hétig tart, viszont életre szóló élményt nyújt az ehhez kötődő programokon résztvevők számára. A daruhúzás a Hortobágy leglátványosabb természeti jelensége, a természet őszi ünnepe, amit sokan megtekinthettek a darufesztiválon.
Az augusztus 20-ai hídivásárhoz hasonlóan ilyenkor is megtelik árusokkal a hortobágyi vásártér.
Hortobágyi Hídivásár
Minden év augusztus 20-án rendezik meg.
Hortobágyi kihajtási ünnep 2024
A tavaszi hortobágyi kihajtási ünnephez idén első alkalommal csatlakozik a hajdú-bihari önkormányzat.
Vármegye kóstolgató elnevezésű gasztronómiai rendezvényükkel teszik színesebbé az eseményt: a vármegyei ízek utcájában 17 település a rá leginkább jellemző 29-féle hagyományos, tradicionális ételkülönlegességgel, 1450 adag ingyenes kóstolóval várja a látogatókat április 27-én a kihajtási ünnep helyszínén, a Mátai Ménes telehelyén.
Az idei kihajtási ünnepet a hagyományos helyszín, a vásártér felújítása miatt a Mátai Ménes telephelyén tartják meg, ahol a ménes lovai mellett szürkemarhákat, rackajuhokat és bivalyokat is láthat majd a közönség, de felvonultatják a ménes fogatait, köztük a híres debreceni ötösfogatot is. A programokon ezúttal is ott lesznek a Hortobágy örökös pásztortai.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) vendége a Tokaj-hegyaljai borvidék lesz. A gyerekeknek zöld játszóházat rendeznek, ott lesz a debreceni Vojtina bábszínház, az idén ötvenéves Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület, és az idén alakult debreceni biodiverzitás-kutató központ is.
Az idei eseményen rendeznek tizedik alkalommal kézművesvásárt az ünnepen, amelyre nyolcvan kézművest, népművészt, népi iparművészt, kerekedőt várnak.
|
Értékeld te is!