» Magyarország » Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzilag a Gömör-Tornai-karszt része, vagyis szerves egységet alkot az államhatár másik oldalán elhelyezkedő Szlovák-karszt Nemzeti Parkkal. A térségben összesen mintegy 1300 barlang található, amelyek 1995-ben felkerültek az UNESCO világörökség-listájára.
Az aggteleki park több mint 20 ezer hektárnyi területen helyezkedik el, jelenleg a területének mintegy 77 százaléka erdővel borított. A közeli Kárpátok hatására az élővilág inkább magas hegyvidéki jellegű.
Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a Sajó- és a Hernád folyó között fekszik. Az első olyan nemzeti parkunk, amelyet kifejezetten a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására alapítottak 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. Az 1978-ban létrehozott Aggteleki Tájvédelmi Körzetet az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánították. Olyan területekről van szó, ahol a táj sokat megőrzött az ember megjelenése előtti állapotából. A nemzeti park felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára is.
Az Aggteleki Nemzeti Park talán legismertebb látnivalója Közép-Európa leghosszabb barlangja, a Baradla-Domica barlangrendszer, amelyet számos túra keretében fedezhetünk fel. Nemrég zárult le a barlang gyógyturisztikai fejlesztését célzó projekt, amelynek köszönhetően a jövőben egészségügyi célokra – például a légúti és allergiás betegségben szenvedők tüneteinek enyhítésére - is lehet használni, a levegő nagyfokú tisztaságának és a barlangi klímának köszönhetően. Emellett több kevésbé ismert, de hasonlóan különleges élményt nyújtó barlang is várja a látogatókat. A Bódvarákó melletti Esztramos-hegy belsejében egy bányatáróból nyíló Rákóczi-barlang kristályos képződményei egyedülállóak, tavai lenyűgöző látványt nyújtanak.
A Zempléni Tájegységben található a Bodrogzug, amely az ország egyetlen olyan területe, amit rendszeresen elönt a víz. Fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára is felkerült. Ezt az egyedülálló tájat és élővilágát mutatja be a Bodrogzug Vízitúra Tanösvény, amit engedély birtokában lehet bejárni, képzett túravezetők segítségével. A természeti kincsek mellett történelmi látnivalókat is kínál a térség, ilyen a Boldogkő vára, ahol a történelmi falak közül csodálatos kilátás nyílik a Zemplén hegyeire illetve a Hernád-völgyének vidékére.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kuriózuma, hogy itt található a hucul kisló hazai törzsállománya is, a Jósvafői Hucul Ménes. A Magyarország területén hajdanán elterjedt lófajtával, lóháton vagy akár fogattal, lovastúrák keretében is bejárhatók a nemzeti park egyes területei. A térség állatvilága is rendkívül változatos: a 28 európai denevérfaj közül 20 megtalálható az igazgatóság területén. A karsztvidék felszínét borító háborítatlan erdőkben fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, illetve a békászó sas. De megtalálható a pannon gyík és a nemzeti park címerében is szereplő foltos szalamandra.
Az Aggteleki Nemzeti Park programkínálata is rendkívül színes: a jósvafői Kúria Oktatóközpont egész júliusban és augusztusban várja az érdeklődőket változatos kézműves foglalkozásokkal, családi programokkal. A Kessler Hubert Emlékház barlangokról szóló kiállítást kínál, a Keleméren található Mohos ház bemutatóhelyen a Mohos-tavak és a Mohosvár történetével ismerkedhetünk meg, a szögligeti Szalamandra-ház erdei iskolai pedig egész évben várja a csoportokat. Szeptemberben szervezett vezetéssel a szarvasbőgés is hallható az Aggteleki-karszton, októberben az Európai Madármegfigyelő Napok részeként pedig madárgyűrűzési bemutató várja az érdeklődőket.
A Baradla-barlang Vörös-tói bejáratánál, Aggtelek és Jósvafő között található, 2005-ben átadott impozáns látogatóközpont.
A Látogatóközponttól 2 órás barlangtúra tehető, mely a Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakasza; a túra a barlang vörös-tói bejáratától indul és a jósvafői kijáratánál végződik. Útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végigdübörög a víz. Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezet az út, érintve Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, a Sárkányfejet, valamint a barlang legnagyobb üregét, az Óriások termét, ahol a barlangi zenehallgatásra van lehetőségük a vendégeknek.
A Látogatóközpontban található a Baradla-barlang vörös-tói jegypénztára, ajándékbolt, előadó, vetítőterem. Felszíni túrázási lehetőségre a Baradla tanösvényen (sárga jelzés), ill. a zöld jelzésen a Béke-barlang Bíbic-töbör menti mesterséges bejáratához lehetséges.
További programlehetőségek: időszakos filmvetítések az Aggteleki-karszt felszíni és felszín alatti értékeiről, a Vörös-tó, a Medve sziklák vagy a Szent Ferenc kápolna felkeresése.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényei is különleges élményt kínálnak.
Kincskereső játékösvény. Az 1 kilométeres tanösvényhez kincskereső felszerelést is lehet venni ott helyben.
Fürkész ösvény. A Fürkész ösvény igazi családi program, hiszen kényelmesen végigjárható, és a 3 kilométeres séta alatt számos feladattal és játékkal találkozhatnak a kirándulók. A 3 km hosszú túra a Baradla-barlang jósvafői kijáratától indul. (letölthető leírés: itt)
Baradla ösvény. A Baradla ösvény az Aggteleki Nemzeti Park legrégebbi (1983-ban létesült) és egyben leglátogatottabb tanösvénye. A Baradla-barlang aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó útvonalon a terület természeti- és kultúrtörténeti értékeivel lehet megismerkedni.
Jósvafői tengerszem
A jósvafői tengerszem az egyik legszebb a maga nemében Magyarországon. A kis tavacska mesterségesen jött létre, a Jósva-forrás már múlt században fontos szerepet töltött be, a vízhozamára malom épült, majd a századfordulón villanytelepet létesítettek, amely a közeli falu áramellátását segítette. Kessler Hubert, a Baradla-barlang akkori igazgatójának ötletére 1942-ben a forrás felduzzasztásával jött létre a tó, amely továbbra is fontos energiatermelő szerepet töltött be: a barlang világításához szükséges áramot biztosította.
A Tengerszem-tó mellett elsétálva lehet bejutni a Jósvafőre, a Jósva-völgyfőn megbújó kis településre, amelynek Ófaluja, a kazettás mennyezetes református templomával együtt műemléki oltalom alatt áll, és őrzi a hagyományos építészet szép emlékeit.
Jósvafői Tájház
Az Ófaluban található a Jósvafői Tájház is, amely az egyik legérdekesebb hely ebben a műfajban. Amellett hogy a régi helyi élet tárgyait, eszközeit mutatja be gazdag gyűjteménye, külön helységben a barlangkutatás múltját-jelenét is megtalálhatjuk. Nem véletlenül, mivel Jósvafő amár régóta a barlangászok kedvelt kutató helye. Jósvafőn torkollik egymásba több patak vize is, és folytatja útját Jósva-patak néven.
Hucul-ménes
A szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménes állományának nagyobb része Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán. A Jósvafő kúriájának udvarán bemutató istállóban lovaglási és kocsikázási lehetőség is van.
Baradla-barlang
1995-ben a településen található 30 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
|
Értékeld te is!