Kutatók újra megvizsgálták a torinói leplet - megdöbbentő eredményekkel

A torinói lepel nemcsak a hívőkre gyakorol óriási varázst. A 16. század óta a torinói székesegyházban őrzött és a nyilvánosság számára rendszertelen időközönként bemutatott vászonlepedővel állítólag Jézust burkolták be keresztre feszítése után.

A lepel elől és hátul is egy szakállas férfi (halvány) körvonalait mutatja. A kutatók most meglepő felfedezést tettek, amely megerősítheti a lepel hitelességét.

Jézus halotti leple a 14. században jelent meg

De mindenek előtt: a Daily Mail szerint az 1980-as évek óta több mint 170 szakértő elemezte a leplet. És nagyon különböző következtetésekre jutottak.

Már 1988-ban például három független laboratórium végzett radiokarbonos elemzést, amely arra a következtetésre jutott, hogy a lepel nem lehet sokkal idősebb körülbelül 700 évnél. A jelentések szerint arra a konkrét következtetésre jutottak, hogy a lepel i.sz. 1260 és 1390 között készült.

Ez szinte pontosan arra az időre datálná a leplet, amikor az „előkerült”: a Daily Mail szerint a lepel az 1350-es években került először a nyilvánosság elé. Ezt megelőzően Geoffroi de Charny francia lovag a franciaországi Lirey templomának esperesének adta át a kendőt, és a „szent lepel”-nek nyilvánította.

A leplet 1578 óta a torinói San Giovanni Battista székesegyházban őrzik.

A lepel hitelessége vitatott

Érthető tehát, hogy szakértők és laikusok egyaránt kételkednek a lepel hitelességében. A közelmúltban végzett új vizsgálatok azonban újra fellobbantották a vitát. Míg az 1988-ban végzett vizsgálatok egy radioaktív szénizotóp (14C) bomlásának elemzésére összpontosítottak az anyag korának meghatározásához, az új elemzések más megközelítést alkalmaznak.

A Daily Mail szerint a kutatók most a lepelből vett kisebb szövetmintákat elemezték egy röntgenkészülék alatt, hogy megmérjék a vászonban lévő cellulóz bomlását. A cellulóz ugyanis összekapcsolt cukormolekulák láncaiból áll, amelyek bomlása alapján meg lehet határozni, hogy mióta létezik egy anyag.

Az új elemzések megdöbbentő eredményeket mutatnak

Az öregedési paramétereket, például a hőmérsékletet és a páratartalmat is figyelembe vették. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a lepel mintegy 22 fokos hőmérsékleten és 55 százalék körüli páratartalom mellett tárolták mintegy 13 évszázadon át, mielőtt Európába került. Ha más körülmények között tárolták volna, akkor más öregedési folyamatot lehetett volna megfigyelni.

A Heritage című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a torinói lepel cellulózlebomlása összhangban van más, a mai Izraelben talált 1. századi vászonszövetekkel. Az összehasonlítás tárgya egy olyan vászonminta, amely a történelmi feljegyzések szerint a Kr. u. 54 és 74 közötti időszakra datálható, és amelyet Maszadában találtak.

A Daily Mail szerint a csapat a Kr. u. 1260 és 1390 közötti évekből származó vászonmintákkal is végzett összehasonlításokat - és nem találtak egyezést a torinói lepel cellulózlebomlásával. Az új tanulmány vezető szerzője, Dr. Liberato De Caro szerint a minták szennyeződése vezethetett hamis eredményekhez az 1988-ban elvégzett szén-14 kormeghatározás során.

A torinói lepel Jézus arcát mutatja?

Más tanulmányok és vizsgálatok is táplálták a Jézus lepel hitelességével kapcsolatos gyanút. Mint a Daily Mail írja, már az 1970-es években vizsgálták, hogy a lepel körvonalai festéssel vagy égetéssel készültek-e - de ezt nem sikerült megerősíteni.

A kutatások szerint a torinói lepel körvonalai nem úgy tűnnek, hogy festéssel vagy égetéssel készültek volna.

Ehelyett egy szakértői csoport 2017-ben bejelentette, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a (feltételezett) lepel egy kínzás áldozatának vérét tartalmazza. Olyan anyagokat azonosítottak, mint a kreatinin vagy a ferritin, amelyek általában erőszakos traumát elszenvedett embereknél találhatók.

A leplet utoljára 2015-ben állították ki.  Aki szeretné saját szemével látni a misztikus leplet, annak valószínűleg még egy kicsit várnia kell, a lepel új kiállítását 2025 előtt nem tervezik.

(Címlapfotó: San Giovanni Battista székesegyház (c) wikipedia/Zairon)