Nagyszombaton virtuálisan megnézhető a pestisjárvány után Torinóba került halotti lepel

A hívek lelki támogatására a koronavírus-járvány idején Cesare Nosiglia érsek a halotti lepel előtt hosszú imaliturgiát vezet. A nagyszombati esemény nem jelenti a Lepel közszemlére tételét, csak szemlélésére ad lehetőséget. Az április 11-i szertartás újdonsága abban áll, hogy a közösségi médián keresztül élőben követhető lesz.

A halotti lepel az 1567. évi pestisjárvány után került Torinóba.

Az 1567. évi pestisjárvány idején, amikor a város valamennyi vezetője elmenekült Milánóból, Borromeo Szent Károly olasz bíboros érsek a helyén maradt, és ápolta a betegeket. Részben a saját javaival, részben a gazdagok adományaival segített: ruhát, élelmiszert, gyógyszert adott az embereknek. Menhelyeket állíttatott föl, a betegeket ideiglenes kórházakba gyűjtötték össze. A járvány tetőpontján zárlatot kellett elrendelni mindazoknak, akik saját házukban maradtak. Ezeknek – főleg a betegeknek és a haldoklóknak – az érsek ambuláns szolgálatot szervezett. Helytállása miatt az 1567-es járványt később „Szent Károly pestisének” nevezték el.

A járvány idején megfogadta, hogy ha az Úr véget vet a szenvedésnek, hálából elzarándokol a franciaországi Chambéry-be, ahol a híres leplet, az egyház egyik legnevezetesebb kegytárgyát őrizték. Akkoriban meglehetősen viszontagságos útnak számított az átkelés az Alpokon, ezért Emanuele Filiberto savoyai herceg, aki meg akarta kímélni Károlyt az ezzel járó törődéstől, Torinóba vitette a leplet, amit azóta hívnak "Torinói lepelnek".

A torinói lepel néven híressé vált gyolcsdarab a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el. Az ereklye eredetiségét azonban eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik és hogyan készült.

A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az ereklye mindenképpen Krisztus szenvedésének erőteljes szimbóluma.

Az ereklyét a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban (Cattedrale di San Giovanni Battista) őrzik. A leplet utoljára 2015-ben állították ki.