» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Sopron
A több mint 700 éves templom Sopron legmagasabb pontján áll. Sopron legkorábbi plébániatemplomát a 13. században, román stílusban emelték; a 15. században gótikus, majd a 19. században neogótikus stílusban építették át. Kívülről is jól felismerhetőek rajta az egyes korszakok jelei, ahogy belül is váltakoznak az stílusok.
A templom neogótikus berendezését az 1859 és 1866 közötti helyreállítás idején készítették id. Storno Ferenc tervei szerint. Megőrzött barokk oltárainak képét Altamonte és Troger iskolájának képviselői festették. A templom cintermében őrzött sírkövek között 17. századi, késő reneszánsz munka is látható.
A bencés Kecske-templomot - amely elnevezésében a XIV. századi építtető, Kecskés-családról emlékezik meg - gótikus stílusban építették, a későbbiekben részben barokk stílusban átalakították. A falak történelmi eseményeknek is helyet adtak: ott koronázták királlyá 1625-ben III. Ferdinándot.
III. Ferdinánd német-római császárt Pázmány Péter koronázta magyar királlyá 1625-ben. Az ötletgazda kifejtette: a török hódoltság idején Nyugat-Magyarországra tolódtak a koronázások és az országgyűlések. A XVII. században négy országgyűlést és három koronázást tartottak a városban. III. Ferdinándon kívül két királynét is koronáztak a mai bencés templomban, amelyet akkoriban a ferencesek gondozták. Abban az időszakban legalább 28 napon át Sopronban volt a Szent Korona, az országgyűlés pedig 351 törvénycikket hozott, döntő jelentőségű kiegyezéseket az udvar és a rendek között. A templom tehát szerepet játszott a magyar nemzet történelmében, a nagyköveti jelentések révén pedig Sopront megismerte Nyugat-Európa.
A templom építésének kezdeteiről szóló legenda szerint kecske kapart ki a földből egy ládát és a benne őrzött kincsekből emelték a szakrális épületet, amelyet máig Kecske-templomnak is neveznek. A valóság azonban távol áll a legendától, mivel az elnevezés a 14. századi építtető Kecskés családról emlékezik meg.
|
Értékeld te is!