» Görögország » Közép-Görögország
Az edzőtér, a medencék, a hippodrom és a versenypálya még mindig látható ma is.
Apollón temploma
Apollón temploma az egyik legfontosabb része Delphoinak, a szentély közepén helyezkedett el. Bent végezték el a különféle szertartásokat, köztük a próféciák előkészítését és őrizték az örök tüzet.
A mítosz szerint az első templomot babérlevélből, a második méhviaszból és -szárnyból, a harmadikat rézből, és csak a negyediket építették kőből.
A legbelső szobában volt az adüton, ahol Püthia foglalt helyet. Ide csak a papok léphettek be, akik értelmezték az orákulum szavait. Ma már nagyon kevés látszik az egykori díszítésből.
A templom falába volt belevésve a leghíresebb delphoi szállóige, az „Ismerd meg önmagadat!” (γνῶθι σεαυτόν)
390-ben pusztult el a pogányüldözés során, amikor I. Theodosius császár hivatalosan is betiltotta a többistenhitet a kereszténység javára. Ekkor tiltotta be a pánhellén játékokat is, köztük az Olimpiai és a Püthiai Játékokat.
Színház
Az ókori színház még feljebb épült a hegyen, a székekről jó kilátás nyílik az egész szentélyre. Itt zajlottak a Püthiai játékok során a zenei és táncos versenyszámok, összesen 4500 néző befogadására volt képes.
Athéné Pronaia szentélye és a tholosz
Athéné Pronoia („az elől álló Athéné”) temploma a legelső épület volt, amely a látogató elé tárult Delphoiban. Ennek a része a tholosz, Delphoi legtöbbet fényképezett része, a jósda szimbóluma. A tholosz egy kis kör alakú épület, amely 20 dór külső és 10 korinthoszi belső oszlopból állt.
Az eredeti funkciója sajnos nem ismert.
Athéni kincstár
A bejárattól a templomig vezető Szent Úton több fogadalmi szobor és kincstár állt. Ezeket a görög városállamok építették, hogy megemlékezzenek a győzelmeikről és megköszönjék az orákulumnak a tanácsot. Itt tárolták az Apollónnak ajánlott bőkezű ajándékokat is, ami gyakran a zsákmány tizedrésze volt. De az áldozatok nem csak az isteneknek szóltak, kitűnő alkalom volt a városállamok gazdagságának és erejének bemutatására minél fényűzőbb kincsek felajánlásával.
A legjobb állapotban fennmaradt kincsár az athéniaiaké, amelyet a marathoni csata után építettek i. e. 490-ben. Itt találták a két híres kouros-szobrot, Kleobiszt és Bitiont. Eredetileg Argoszban készültek, de gyakran fizettek meg államok Athénnak védelemért cserébe: a szobrok is egy ilyen ajándék lehettek. Az athéni kincstár ráadásul különösen fényűző volt, mert a demokrácia bevezetésével a türannoszok uralma után az új irányítás így is bizonyítani akarta erejét.
Kleobisz és Bition (forrás: Wikipedia)
A még felismerhető kincstárak közé tartozik a sziphnoszi, akik az ezüstbányák jövedelmének a tizedét ajánlották fel. Az argoszi volt az egyik legnagyobb, és a város akropoliszán álló Héra templom mintájára épült. Ezen kívül látható még a thébaii, a boiótiai, és a sziküoni.
Régészeti múzeum
A régészeti múzeum Görögország egyik legfontosabb és leglátogatottabb múzeum. Két emeleten keresztül mutatja be a Delphoi-ban talált kincseket, köztük a legkorábbi ismert dallam, aranykincsek és szobrok a Szent Útról és a kouros-szobrok.
Nyitva tartás (2019): 9:00-16:00
|
Értékeld te is!