Sziküón

Sziküón ókori görög polisz volt. A Korinthoszi-öböl déli partján terült el. A város maga körülbelül 3 kilométerre feküdt a tengertől egy alacsony fennsíkon, de volt kikötője is. Sziküón kiemelt szerepet játszott a görög mitológiában.

Sziküón számos mitológiai jelenet színhelye volt: Kallimakhosz szerint az istenek itt osztoztak meg a hatalmon a titánok legyőzése után, Hésziodosz pedig Prométheusz cselét köti a városhoz, amikor az istenek mohóságára alapozva kijátszotta őket az áldozattal. Az ókori görögök még Prométheusz azon tettét is Sziküónhoz kötötték, hogy megszerezte az emberek számára a tüzet az istenektől.

Sziküón aszobrászok mellett a festészet őshazájának is tekinthető antik források alapján. Ebben Kratón – az első, aki színekkel rajzolt – és Pausziasz – az első igazi festő – jeleskedtek igazán. Sziküónnak valóban volt állami képtára, és számos festményt exportált az ókori Egyiptomba.

Apollón templomában valóságos múzeum működött mitikus relikviákból. Pauszaniasz szerint itt őrizték többek között Agamemnón pajzsát és lándzsáját, Adrasztosz sosem kinyitott ládáját, Meleagrosz dárdáját, amivel leterítette a kalüdóni vadkant, Odüsszeusz köpenyét és mellvértjét, Pénelopé szövetének egy darabját, az üstöt, amiben Médeia megfőzte Péliaszt, az argonauták evezőit, Marszüasz fuvoláját, illetve Athéné szavazatát Oresztész felmentésére.