Tirünsz (Τίρυνς)

Argoszban számos ókori város található. Ezek közül bár Mükéné a legnagyobb és a legismertebb, Tirünsz sem marad el mögötte, ráadásul jóval kevesebb turista látogatja meg. Leghíresebb szülöttje a mítoszokban szereplő Héraklész, aki állítólag a 12 munkája alatt is itt lakott.

Tirünsz dombja a neolitikus kortól a késő ókorig folyamatosan lakott volt. I. e. 2700 és 2200 között egy sűrűn lakott központ volt, a domb tetején pedig egy 27 méter átmérőjű, köralakú építmény állt. A késő bronzkor alatt Tirünszt fokozatosan megerősítették a támadások ellen, „küklopszfalakkal” véve körbe a várost és a palotát. Ekkoriban Tirünszt leginkább az uralkodó osztály lakta, itt volt a rezidenciájuk, a raktáraik és templomaik. Bár szervezett politikai egység volt, nem versenyezhetett a közeli Argosszal, amely az i. e. 5. század első felében elpusztította a várost és bekebelezte a lakosait.

Pausanias ókori történetíró és utazó meglátogatta az i. u. 2. században, és teljesen kihaltnak találta. A bizánci korban egy kis csoport telepes újra letelepedett itt és épített egy szentélyt. Ennek a településnek a végét valószínűleg 1379-ben Argosz elfoglalása jelentette a törökök által.

A nyugati bástya a mükénéi építészet fontos eredménye, és a védelem egy fontos eleme. A fal része, amelyet három részletben építettek fel a környéken található mészkőből i. e. 1300-ban. A használt kövek oly nagyok – nagyjából 13 tonna - , hogy mindenkiből elismerést és csodálatot váltott ki az ókorban, és rögtön össze is kötötték a küklopszok mítoszával. Tömegük több tonna, és Pausanias szerint egy pár szamár se tudná felemelni még a legkisebbet sem. Az Iliászban Homérosz ezek miatt a falak miatt nevezi Tirünszt „a jófalu várnak” (Devecseri Gábor fordítása).

Hasonló küklopsz falak Mükénében is épültek, ám Tirünszben egy hosszú folyosót szegélyeznek az akropolisz alatt. Ezeknek belső falát az évszázadokon át idehúzódó bárányok csiszolták simára.

1884-1885-ben a Tróját felfedező Heinrich Schliemann ásta ki, aki miután középkorinak hitte a maradványokat, majdnem elpusztította őket, mert még mélyebbre akart ásni mükénei kincsek után kutatva. 1999-ben nyilvánították Világörökséggé.

Néhány innen származó lelet a Nafplio-i Régészeti Múzeumban is láthatóak.

Nyitvatartás: 8:00 – 20:00