» Franciaország » Centre-Val de Loire » Loire-menti kastélyok
Chenonceau, a francia reneszánsz mesterműve, amelyet a Firenzében található Ponte Vecchio (Öreg híd) ihletett, az Unesco Világörökség Listáján is szerepel. A kastélya nem a Loire, hanem annak egyik mellékfolyója, a Cher mentén található. 6 híres úrnőjéről „Hat hölgy kastélyának” is szokták nevezni ezt a maga nemében egyedülálló építményt.
„Hölgyek kastélyaként” is ismert épület egyedülálló építészettel, műalkotások elragadó gyűjteményével, elegáns barokk kertekkel és 2018 júniusa óta egy modern kerttel is büszkélkedhet, amely utóbbit Russel Page tervei alapján alkottak meg. A szobák csodálatos virágkölteményeiről professzionális virágkötők gondoskodnak az év minden napján.
A reneszánsz 500. évfordulója alkalmából tavasszal új hely nyílt meg: Medici Katalin Patikája. 2020-ban pedig megnyílik „Chenonceau rendelője”, melyet Jean Jacques Rousseau használt a 18. században. Itt tanította Madame Dupin fiát a különböző tudományokra.
Sokak szerint a legszebb Loire-menti kastélyt úrnői sok évszázadon át alakították fényűző palotává, ahol a férfiak fő foglalatossága a szórakozás volt.
1513-ban építette Catherine Briçonnet, majd később hozzátett Diane de Poitiers és Medici Katalin is. A háborúk alatt mindig béke volt a falai közt, ez nagyban Madame Dupin védőkezének köszönhető.
Catherine Briconnet
Thomas Bohier, Normandia adószedője 1513-ban vásárolt meg a területet. Az építkezést feleségére, Catherine Briconnet-re bízta, aki a folyó szigetecskéjére építtette a várat. Bohier halála után – adósságai miatt – fia kénytelen volt az épületet I. Ferencnek átadni, aki főként vadászni járt ide.
Diane de Poitiers
II. Henrik a kastélyt szeretőjének, Diane de Poitiers-nek (1499-1566) ajándékozta, aki megépíttette a hidat a folyón, és az olasz stílusú kertet. Mindez rengeteg pénzt emésztett fel, amelynek a költségeit szokás szerint a lakosság viselte: II. Henrik ekkor vezette be a „harangokra kivetett” adót.
Medici Katalin
II. Henrik halála után felesége, Medici Katalin (1519-1589) bosszúból a kastély átadására kényszerítette Diane-t. Cserébe neki adta Chaumont kastélyát. Diane innen családi hűbérbirtokára, Anet-be vonult vissza, ahol élete hátralévő részét töltötte, kényelemben, de teljes mellőzöttségben.
A királyné építtette azután a híd fölé a kétszintes épületet, a galériát, s mivel bosszantotta Diane kertje, a másik oldalon új kertet alakított ki. Ez volt Chenonceau fénykora, gyakran rendeztek itt fényűző ünnepségeket.
Louise de Lorraine
A negyedik nő a kastély történetében Medici Katalin fiának, III. Henrik özvegye, Louise de Lorraine volt. Az özvegy királyné ide vonult vissza férje halála után, s egész hátralévő életében, 1601-ig őt gyászolta. Nemcsak a függönyöket, a bútorhuzatokat cseréltette feketére, hanem még a plafont is erre a színre festette szobájában.
Madame Dupin
Ezután a kastély hosszú időn át elhagyatott volt, míg 1733-ban a Dupin-család birtokába került. Az elegáns és művelt Madame Dupin(1706-1799) az ötödik hölgy a kastély történetében, a kor szinte minden jelentős művésze, írója megfordult nála, köztük Voltaire, Montesquieu, Buffon. 1745-1751 között pedig Rousseau-t fogadta fel fia mellénevelőnek. Louise Dupin asszonyt olyannyira szerette a környék népe, hogy az 1789-es francia forradalom idején sem neki, sem a kastélynak nem esett bántódása.
Madame Pelouze
A hatodik hölgy, Madame Pelouze 1863-ban vásárolta meg az akkor már meglehetősen elhanyagolt épületet, hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára, amit a kor divatjának megfelelően végeztek el.
A kastélyt az első világháborúban hadikórháznak használták, a második világháborúban pedig itt húzódott a németek által megszállt övezet és a Vichy állam közötti demarkációs vonal.
Napjainkban, a kastély magántulajdonban van, de látogatható, a vendégek szabadon barangolhatnak a kastély pazarul berendezett termeiben. A látogató visszarepülhet az időben, miközben végigjárja az Öt királynő szobáját, XIV. Lajos dolgozószobáját, a könyvtárat, a konyhát, Medici Katalin öltözőszobáját.
A művészeket mindig inspirálta, falain olyan festők művei lógnak, mint Murillo, Tintoretto, Nicolas Poussin, Corregioe, Rubens, Francesco Primaticcio, Van Loo, de számos 16. századi flamand szőnyeg is látható. Filozófusok is éltek itt, mint Voltaire, Marivaux, Montesquieu, Buffon és Rousseau.
Marguerite Yourcenar Én szép kastélyom címmel esszét írt Chenonceau történetéről és hajdani lakóiról. „Vannak nimfakastélyok, amelyek hanyagul nyújtózkodnak a folyóvizek partján; vannak Narcissus-kastélyok, amelyek megkettőződnek a várárkok sekély vizében, és foglyai a visszfények játékának, amely folyékony bástyákat rezegtet a kőfalak lábánál. Chenonceau egyszerre tartozik mindkét kategóriába” – írja esszéje bevezetőjében.
Árak (2020):
Felnőttek részére 15 €/fő, ezzel a jeggyel a kastélyt, a kerteket és a galériát lehet megtekinteni; brosúrát adnak mellé. Felnőttek részére 19 €/fő, ezzel a jeggyel a kastélyt lehet megtekinteni az audioeszköz segítségével, valamint a kerteket és a galériát is.
A látogatás a 7 éven aluli gyermekek számára ingyenes.
A kastélyban magyar nyelvű ismertető is segíti az eligazodást, audioguide csak franciául, angolul, németül, olaszul, spanyolul, hollandul, portugálul, lengyelül, oroszul, kínaiul és japánul érhető el.
|
Értékeld te is!