Chambord kastély

A kastély építését a 16. században rendelte el I. Ferenc francia király. Egyike azon kevés kastélynak, mely egy-két apró módosításon kívül megőrizte eredeti kinézetét. A kastélyt körbevevő erdős birtok mérete megegyezik Párizs alapterületével.

A kastély, bár nem készült el uralkodása alatt teljesen, I. Ferenc koronájának a gyöngyszeme volt, és örömmel mutogatta az őt látogató főuraknak. Ennek ellenére ő maga mindössze pár hetet töltött itt el életében, halála után teljesen üresen maradt.

I. Ferenc király itt találkozott 1539-ben V. Károly német-római császárral és VIII. Henrik angol királlyal. Az udvar Versailles-ba települése után Chambord-ba már csak ritkán, kikapcsolódásként vetődtek el az uralkodók

A munkálatok 1519-ben kezdődtek, de a folyamatos háborúk miatt csak a Napkirály alatt fejeződtek be. Jules Hardouin-Mansart volt az utolsó építész, aki a Versailles-i kastélyt is tervezte. Felavatásakor itt mutatták be először Moliére két sikeres drámáját: az Úrhatnám polgárt és a Gömböc urat.

I. Ferenc, a franciák nagy reneszánsz uralkodója trónralépése után általában a Loire menti Blois-ban tartózkodott, de gyakran vadászgatott a folyó túlpartján fekvő királyi erdőségekben. Ma is itt akad puskavégre a legtöbb szarvas, őz és vaddisznó. Itt támadt a királynak az az ötlete, hogy az erdő közepén palotát építtet, méghozzá akkorát és olyan különlegeset, amellyel méltán sugározhatja az akkor már vezető európai hatalom rangjára pályázó Franciaország erejét és műveltségét.

Az építkezés 1519-ben kezdődött, és negyven évig tartott. Az első években elakadt, aztán annál nagyobb lendülettel folytatódott. A Loire partján 1800 építőmunkás szorgoskodott a korabeli Európa talán legcsodálatosabb palotájának építésén.

A 18. századtól már nem a királyok rezidenciája volt. Élt itt I. Leszczyński Szaniszló száműzött lengyel király és Maurice de Saxe. Utóbbi építette a kertet és a Le Cosson csatornát.

A forradalom csak részlegesen érintette: el kellett adni az összes bútort, de kívülről nem esett bántódása. A harcok után Napóleon Maréchal Berthier-nek ajándékozta. Halála után özvegye el akarta adni, így került Bordeaux grófjához. Ő csak három napot töltött itt száműzetése miatt, de kinevezett egy embert, aki felügyelte a birtokot. Sőt, felújították és ekkor nyílt meg a nyilvánosság előtt a Chambord kastély.

Halála után a Bourbon-Parma hercegekre szállt volna, de mivel ők osztrákok voltak, a francia kormány vette át. A reneszánsz stílus visszaállítása érdekében eltávolították a XIV. Lajos alatt épült manzárdtetőket, így látható ma is a kastély. 1981-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára.

A legenda szerint maga Leonardo da Vinci állt a kastély építése mögött, mert a francia hagyományok és az olasz reneszánsz mesterműve a kastély. Azonban ő akkor halt meg, mikor az építés elkezdődött, de nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a csigalépcső és az öntözőrendszer kiépítését az itáliai zseni ösztönözte.

A Chambord-i kastély csigalépcsője a fényes, ablakokkal bevilágított, lapos, kazettás kupoláig vezet fel. A hatalmas ablakok mentén nyolc, szobrok elhelyezésére alkalmas fülkét helyeztek el. A kastély a lépcsőépítészet egy fontos állomását jeleníti meg, egyben szemlélteti a reneszánsz építészek nyitott térben megjelenő spirális szerkezetek iránti csodálatát. Ha két személy egyszerre használja a két különálló lépcsősort, akkor ugyan láthatják egymást fel- és lesétálni, de sosem fogják egymás útját keresztezni!

Chambord méretei ma is lenyűgözőek: 154 méter hosszú, 117 méter széles, 440 helyiségében 365 kandalló. Az építészet, a méretek, az arányok, a szimmetria, az érett reneszánsz megannyi mesterművének csodája. Chambord-ban az építészet rabul ejti a szemlélőt. Történelmi emlékek, amelyek másutt elvonhatják a figyelmet, itt szinte nincsenek, a berendezés nem zavaró, semmi nem téríti el a tekintetet az egyik legnagyszerűbb francia műemlék részleteitől. Ráadásul mindez közvetlen közelről élvezhető, mert a tervező széles párkánnyal vette körül a tető kezdeténél az épület peremét, amelyen kényelmesen körüljárható a gazdagon díszített tetőmű minden zeg-zuga, közelről csodálható a rengeteg ötletes reneszánsz ablak, kémény, az egész oromzat.

A francia és az olasz reneszánsz sajátosságai keverednek itt, mint a legtöbb korabeli épületen. A középső torony igazi francia elgondolás, kereszt alakú beosztása pedig, közepén a kettős csavarú nyílt lépcsővel és az ornamentika nagy része olasz. E reneszánsz csoda tervezője az ismeretlenség homályában maradt, de alapos okkal tételezhető fel, hogy Leonardo da Vinci jelentős elgondolásokkal járulhatott hozzá. A reneszánsz leguniverzálisabb művész lángelméje 1516-ban jött I. Ferenc hívására Franciaországba, és a közeli Amboise-ban halt meg, három évvel később. Ferenc eredetileg Romorantinben akart vele új királyi kastélyt építtetni - helyette Chambord őrízte meg a királynak és ragyogó századának emlékét, feltehetőleg Leonardo zseniális keze nyomán. Akárki volt is a tervező, annyi bizonyos, hogy I. Ferenc halála után fia, II. Henrik híven folytatta a palota építését, a tervek szerint.

Tartósan egyetlen király sem rendezte be udvarát Chambord-ban. XIV. Lajos már Versailles-t építette, de kilenc alkalommal kereste fel Chambord-t, mindannyiszor fényes ünnepségeket rendezett benne. A Napkirály 1670-ben itt adatta elő Moliere társulatával az Úrhatnám polgárt, Lully zenéjével. XV. Lajos itt helyezte el trónját vesztett királyi apósát, Stanislaw Leszczynski lengyel királyt, nyolc évre. Napoleon Berthier marsallnak, a wagrami győzőnek adományozta Chambord-t. A múlt század végén, a királyság eltörlése után a trónkövetelő Chambord grófja címmel már nem a palotában élt, hanem ausztriai számüzetésbe vonult.

A chambord-i bor. Ötszáz év után újrahonosították I. Ferenc francia király borszőlőit a Loire-völgyben található Chambord-ban. (részletek)

HistoPad

A digitális táblagép segítségével olyan részletgazdag túrát tehet a kastélyban, mintha visszarepült volna a XVI. századba. Mindez a kibővített, valósághű és 3D-s rekonstrukciónak köszönhető. A gépen továbbá több, mint száz rögzített kommentár, interaktív térkép, a kastély 24 szobájának tájékoztatója és a gyerekek számára kincsvadászati lehetőség is található. 12 nyelven: francia, angol, német, spanyol, olasz, orosz, portugál, holland, japán, koreai, kínai, lengyel. 

Árak (2020):

Belépődíjak a kastélyhoz és a kertekhez: 14,50€, a jeggyel a kiállítások és a kertek is megtekinthetők.

18 éves kor alatt ingyenes. Az Európai Unió állampolgárai számára 26 éves kor alatt ingyenes.

NYITVATARTÁS

A kastély egész évben nyitva tart, kivéve január 1., február első keddi napja és december 25. 

Főszezon: március 26-tól október 31-ig: 9:00 - 18:00

Utószezon: november 1-től március 25-ig: 9:00 - 17:00

A kassza bezár 30 perccel a kastély zárása előtt.