Willendorfi Vénusz

A Természettudományi Múzeum gyűjteményének legismertebb darabja a Willendorfi Vénusz néven ismert őskőkori szobrocska. A szobrot a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának tartják művészettörténészek.

A legújabb kutatások szerint csaknem 4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint korábban hitték. Kutatók a szobor mélyedései közé beékelődött csigaházak vizsgálatával állapították meg, hogy az 1908-ban Wachau vidékén megtalált Vénusz-szobor valójában 29 500 éves.

A bécsi Természettudományi Múzeum őskort bemutató termeiben a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz saját vitrinben látható. A muzeológusok arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne.

Ugyanebben a helyiség állították ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra.

A kutatók a Galgenbergi Vénuszról nemrég megállapították, hogy nagyjából 36 ezer éves lehet. A 72 milliméter magas szobrot Ausztriában, Krems város közelében találtak meg, mindössze 25 kilométerre a Willendorfi Vénusz lelőhelyétől.