Carnuntum Régészeti Park

Carnuntum a közép-kelet-európai régió legnagyobb régészeti lelőhelye, feltárása évtizedek óta folyik. Bécstől negyven kilométerre keletre a Duna mellett, a szlovák és a magyar határ közelében található. 

2000 évvel ezelőtt a későbbi császár, Tiberius egy megerősített téli táborhelyet hozott létre a carnuntumi térségben, amely az idők folyamán a Római Birodalom egyik legfontosabb metropolisává nőtte ki magát. Carnuntum világpolitikai jelentőségét Marcus Aurelius császár látogatásának, valamint Septimius Severus itt tartózkodásának köszönheti, akit a katonái itt kiáltottak ki császárrá.

A látogatókat korhűen restaurált és újra felépített épületek, illetve az egykori városlakókról és nagyszabású ünnepségeikről szóló szórakoztató történetek csábítják időutazásra abba az elfeledett korba, amikor Carnuntum még a világtörténelem része volt.

Ma a múzeumlátogatók három szabadtéri kiállításon ismerkedhetnek meg a rómaiak életével.

1. Petronell-i Szabadtéri Múzeum ( Freilichtmuseum Petronell)

A szabadtéri múzeumban tett kirándulást a mediterrán életöröm, a délies hangulat és a római kultúra látványos emlékei teszik oly egyedülállóvá.

A látogatók egy izgalmas és élménydús sétát tehetnek az ókori utcákon, a templomok és termálfürdők között, és megcsodáhatják a római polgárok fényűző házait.

A látogatókat számtalan látványosság és sok-sok újra felépített római épület várja, amelyek bepillantást engednek a római polgárok mindennapi életébe. A séta fénypontját a carnuntumi kelmekereskedő, Lucius pompázatos háza, valamint a városi villa, melynek árnyékos oszlopcsarnokában kifejezetten jól esik az időzés. Kellemes az időtöltés a római kertekben, a felüdülés és elmélkedés virágzó, illatozó oázisaiban is.

A valódi Carnuntum életre keltése érdekében szakembereink a kísérleti régészet alapelvei szerint dolgoznak -ez nagyon idő- és munkaigényes módszer, amelyet a világon csak nagyon ritkán használnak. A római kertek létrehozásakor például csak olyan növényeket ültetnek, amelyek nyomát megtalálták az ásatások során. Emellett a kertek egységes megjelenése érdekében a növények ültetésénél kizárólag olyan vetőmagokat használnak, amelyeket a modern növények visszafejlesztésével nyernek. (Hauptstraße 1A, 2404 Petronell-Carnuntum)

Mintegy két kilométernyire a Petronelli Szabadtéri Múzeumtól található a Pogány-kapu (Heidentor), Ausztria legismertebb római műemléke és a Carnuntum Régészeti Park ismertetőjegye.

A Pogány-kaput könnyedén meg lehet közelíteni autóval is.

A polgárváros falain kívül állt az a monumentális emlékmű, amely II. Constantius császárt ábrázolta Carnuntum virágkorában, a római imperátor hatalmát és fényűzését hirdetve a város felé közeledők számára. Az egykori pompázatos építményből ma már csak a közismert kapu áll.

A legújabb tudományos felfedezések egyértelműen bizonyítják, hogy eredetileg egy oszlopos, négyhomlokzatú diadalívről volt szó (latinul quadrifrons, görögül tetrapylon), amelynek négy, boltíves bejárata volt, és óvóan magasodott a császár szobra fölé. A győzelmi emlékművet II. Constantius császár dicsőítésére építették i.sz. 354-től 361-ig. A Pogány-kapu elnevezés a középkorból származik, amikor is az emberek azt hitték, hogy a kaput pogány kezek építették, és ezért "pogányok kapujának" (heydnisch Tor) nevezték el. Mint azt ma már tudjuk, tévesen. A Pogány-kapu építési ideje ugyanis abba a korba esik, amikor a kereszténység már évtizedek óta elismert vallás volt a Római Birodalomban, és Carnuntumban is egyre inkább teret hódított.

2. Katonai tábor és légiós város, amfiteátrum

Ez volt a legfontosabb ilyen jellegű építmény a római limes mentén a Duna hosszában. A XV. Apollinaris légió építette a tábort 35-40 között. Az amfiteátrum 180-ban épült.

A Bad Deutsch-Altenburg-i amfiteátrum, amely manapság az egyetlen látható része a légióstábor körül elterülő egykori katonavárosnak, Carnuntum korai időszakába csábít időutazásra. Az i.sz. 6. évben létrehozott, védfallal megerősített téli tábort az i.sz. 50-es évek közepén egészítették ki a légióstáborhellyel -ebből nőtte ki magát tulajdonképpen a későbbi Duna-parti nagyváros.

A civil polgárok életének luxusához és kényelmével szemben a katonai táborban élő római légiósok életét az engedelmesség és a római légiókban uralkodó fegyelem határozta meg. A katonai tábor (castra legionis) körül létrejött egy civil katonaváros (canabae legionis) is, ahol a katonák családjai, valamint kereskedők és kézművesek telepedtek le.

A katonai tábor és a katonaváros ma a föld alatt fekszik, de az i.sz. I. évszázad közepén itt teremtették meg Carnuntum felemelkedésének alapjait. A város ekkor került fel a világpolitika térképére, valamint lett a Borostyánkőutat és a limesutat összekötő kereskedelmi csomópont. A katonai tábor falai elismerést követelően magasodtak a táj fölé, és a tőle északra eső, germán fennhatóságú területekről is már messziről magukra vonták a figyelmet. A katonai tábor több évszázadon át nyújtott biztonságot és jómódot a Duna-parti város lakóinak.

Bad Deutsch-Altenburg-i amfiteátrum

Az aréna és a gladiátorok világa éled újjá a Bad Deutsch-Altenburg-i amfiteátrumban, amely közvetlenül az országút mellett található, kb. 3 kilométerre Petronell-Carnuntumtól és mintegy 500 méternyire Bad Deutsch-Altenburgtól. Az arénában tett sétákat mind a mai napig körüllengi a gladiátorharcok hátborzongató légköre. Az arénát a gladiátorok mellett a légiósok is használták gyakorlatozáshoz és edzéshez, valamint nyilvános gyűlésekhez.

Talán még az is lehet, hogy ebben az amfiteátrumban kiáltották császárrá Septimius Severust, a felső-pannóniai provincia helytartóját. Az amfiteátrum az egyetlen még ma is látható része az egykori katonavárosnak. A ma is álló falakat a II. század végén végzett újjáépítés során építették fel. Az arénának két bejárata volt, egy keleti és egy nyugati, a lelátókon pedig összesen 8000 ember fért el. (Wiener Straße, 2405 Bad Deutsch-Altenburg)

3. Régészeti múzeum (Archäologische Museum Carnuntium)

A Carnuntinum Régészeti Múzeumban megcsodálhatóak az antik Carnuntumból származó egyedülálló leletek, amelyek látványosan példázzák a carnuntumi lakosság kultúráját és életvitelét. A Bad Deutsch-Altenburgban található Carnuntinum Régészeti Múzeum 3300 kiállítási tárgyával Ausztria legnagyobb, a római kultúrával és korral foglalkozó múzeuma.

A Carnuntum Régészeti Park kincstárát Friedrich Ohmann építész tervezte egy római vidéki villa stílusában. A múzeumot 1904-ben Ferenc József császár nyitotta meg. (Badgasse 40-46, 2405 Bad Deutsch-Altenburg)

Infók

Belépő 2020: 12 euró/felnőtt (érvényes mindhárom kiállítóhelyre), 6 euró/gyerek 11-14 éves. 10 éves kor alatt ingyenes.

Nyitva: tavasztól őszig