Voraui apátság

A Vorauban található Ágoston-rendi kanonoki apátság megszépülve 2013-ban ünnepelte fennállásának 850 éves jubileumát: az apátsági templom teljes belső felújítása mellett restaurálták a freskókat, és egy új orgonát is kapott az apátság.

Amikor III. Ottokár őrgrófnak fiúörököse született, örömében és hálából alapította 1163-ban a voraui kolostort. Az első szerzetesek Szent Rupert kolostorából érkeztek ide. Az 1237-ben pusztító tűzvész után csak lassan épült újjá. A török és magyar betörések ellen már a XV. Században erődítés-jellegű megerősítéseket kapott, várárokkal vették körül, védelmi tornyokat építettek, ekkor húzzák azt az erős bejárati kaput, mely napjainkig is látható. Átépítését 1625-ben kezdték meg, mai egységes barokk formáját a XVIII. század közepén nyerte el. Az eredetileg román stílusú, háromhajós bazilika maradványaira építették 1660-62 között a jelenleg is látható barokk stílusú templomot.

Egyike volt annak a kevés kolostornak, melyet II. József nem oszlatott fel, és a mai napig is Ágoston-rendi szerzetesek népesítik be. 1940 áprilisában a nácik pártiskolát rendeznek itt be, kifüstölésükkor súlyos károkat szenved, szerencsére a templom megmenekül a komolyabb károktól.

Épület

A kolostoregyüttes valóságos vár, a templomot és a két oldalához csatlakozó apátsági épületeket bástyákkal erősített falak veszik körül. A falakon belül szép parkosított terület áll a templom és az apátság épülete előtt.

A Szent Tamás apátsági- és plébániatemplom kéttornyos, külső homlokzata meglepően szerény, szöges ellentétben a belső tér barokk tobzódásával. A dekoráció hihetetlenül káprázatos, az oltárok és a szobrokkal díszített szószék szépsége, a hatalmas sekrestye páratlan freskóival és a pompás bútorok lélegzetelállító összhangot teremtenek. A falakat és a mennyezet egészét színpompás freskók borítják, a grandiózus főoltár a szentély egészét kitölti.

A templomot közrefogó apátsági épületek szintén középkori eredetűek, de mai formájuk a XVII-XVIII. század folyamán alakult ki. Mindkét épületrész udvarában kétemeletes, szép árkádsorok húzódnak. A déli rész, a klauzúra udvarán egy barokk kovácsoltvas kerekeskút, valamint Szent Ágoston 1700-ból származó faszobra látható.

Könyvtár

Az északi épület legfőbb nevezetessége a két szintet átfogó, 24 m hosszú, dongaboltozatos könyvtárterem, barokk kori freskó- és stukkódíszítésekkel. A mintegy 20 000 kötetet számláló könyvtár rokokó tárlóiban kilenc évszázad könyveit őrzik. A hajdani szkriptóriumba, kézíró-szobába kettős csigalépcső vezet fel, ott 415 régi kéziratot és 215 ősnyomtatványt őriznek, köztük az 1190-ből származó Voraui Kódexet, mely a német kora középkori költészet legrégibb gyűjteménye.

Belépő:
a templom szabadon látogatható, a kolostort vezetett túra keretében látogathatjuk.
Felnőtt: 7,00 euró, nyugd: 6,00 euró, diák: 5,00 euró, gyerek: 3,00 euró.
Kombinált jegyek is kaphatók, melyek a skanzenre is érvényesek: 9,50 euró

Mintegy 10 percnyi sétára található egy nagy kiterjedésű szabadtéri múzeum (Freilichtmuseum), ami több mint 3 km2-en 18 tájházat mutat be a hozzá tartozó haszonépületekkel és a stájer folklór reprezentálásával.