Mariazelli kegytemplom

A stájerországi hegyek között megbújó Mariazell az egyik legnevezetesebb közép-európai Mária-kegyhely. A jellegzetes, háromtornyú kegytemplom Mariazell jelképe. A templom kincstárában őrzött fa Madonna-szobor évente egymillió zarándokot vonz Mariazellbe.

A Szűz Mária születésének szentelt templom 1157-ben épült.

A XII. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht apátságból, hogy remeteként éljen ezen a vidéken. A maga faragta Madonna szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen, innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. A kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak a magyarok (Magna Mater Hungarorum), az osztrákok (Magna Mater Austiriae) és a szláv népek (Mater gentium Slavorum).

A templom alapításához fűződő legendák:

Az alapítás története

A Sankt Lambrecht-i bencés monostor 1103-ban III. Henrik karintiai hercegtől alapítványi birtokként kapta a mai Mariazell vidékét. Az itt élő emberek lelki gondozásával Otker apát 1157-ben egyik szerzetesét, Magnust bízta meg. Ő az apát engedélyével egy hársfából faragott Mária-szobrot is magával vitt a hosszú útra. December 21-én este, mikor már közel járt céljához, útját egy sziklatömb miatt nem tudta folytatni. Szorult helyzetében a Szűzanyához fohászkodott. Erre meghasadt a szikla, eltűnt az akadály. Hamarosan meg is érkezett, a szobrocskát egy fatönkre helyezte, és kis "cellát" eszkábált föléje. Maga is itt húzódott meg. "A cellabeli Mária": innen származik a lassan kialakuló település elnevezése. A kegyszobor egyre híresebb lett, mai napig Magna Mater Austriae: Ausztria Nagyasszonyaként tisztelik.

A Henrik-legenda

Henrik, Morvaország őrgrófja (1197-1222) és felesége is olyan súlyos köszvényben szenvedett, hogy már az ágyból sem tudtak felkelni. Egy éjjel álmukban Szent Vencel azt mondta nekik, hogy bízzanak a Szűzanyában és egészségük visszanyerése után zarándokoljanak el hozzá Mariazellbe, ahol hálájuk jeléül emeljenek templomot. Így is tettek, elrendelték a templom megépítését, majd visszatértek hazájukba.

A Lajos-legenda

I. (Nagy) Lajos magyar király ellen a törökök és más barbár népek 8000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 2000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor a Zelli Istenanyához fordult, aki egy álomban támogatásáról biztosította. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett (1364). Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, és a templomnak ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset.

A zarándokhely

A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A Szűzanyát számos néven tisztelik: Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A kegyszobor 48 cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.

A bazilika építésének története

A főkapu fölött az 1200-as évszám olvasható. Ez a román stílusú kápolna építésének kezdete. A gótikus szentélyt 1340-től, a raktárépületet -egy csodálatos háromhajós csarnok- 1360-tól kezdték építeni. I. Nagy Lajos jelentős anyagi támogatásával segítette az épíkezést. Később a 14. századi gótikus templom már kicsinek bizonyult növekvő zarándokserege befogadására. Sankt Lambrecht bencés kolostor apátja: Benedikt Pierin elrendelte a szentegyház barokk kibővítését, aminek következtében az több mint duplájára növekedett, és megkapta mai jellegzetes formáját.

A bazilika különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach, az egyik leghíresebb osztrák barokk építész készítette. Kezdetben (1157-ben) egy fülke állt ott, melyet egy szent lambrechti bencés szerzetes imádott Máriaszobrának épített.

A bazilika magyar vonatkozásai

Mariazell a XIV. században vált híressé, amikor Nagy Lajos magyar király a törökök fölött aratott győzelme után templomot építtetett a Hálaadó kápolna (Gnadenkapelle) fölé. A főhajó és a kilencven méter magas gótikus torony még ma is áll. Fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet is ajándékozott a templomnak. Andrea Vanni sienai művész 1360 körüli alkotásának tartják. A két gloriola aranyozott ezüstlemezét drágakövek és gyöngyök ékesítik. Sötétkék zománc alapon sűrűn, arany anjou-liliomok díszítik azt a négy ezüstlemezt, melyek a kép hátterét adják. 1861 óta ékesíti a képet az a háromsoros gyöngyfüzér, melyet esküvője napján adományozott Batthyány Lujza grófnő.

A kincstári oltár drapériája Nagy Lajos magyar király tábori sátrára emlékeztet. A legenda szerint, ott imádkozott kedves Mária-képe előtt a döntő csata előtti éjszakán.

A király 1757-ből származó szobra a templom főkapuját díszíti, a kapu feletti reliefen (Mária társaságában) domborműalakja látható.

Mátyás király egy arany-ezüst oltárt adományozott a templomnak.

A XVII. századi barokk oldalkápolnák ugyancsak nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak. Az északi oldal második kápolnáját Draskovich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nádasdy Krisztina építtette 1670-ben. Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel.

A Szent László kápolna - amelyet gazdagon díszítenek a szent életének jelenetei - két esztergomi prímás érsek temetkezési helye is. Mindszenty József bíboros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét átszállították Esztergomba.

A bazilika ötven méter magas kupolája alatt és a szentélyben szintén találhatók magyar kötődések. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István királyt. A szentély képei Mariazell történetét mesélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor hercegprímás ajándékát viseli 1821-ből. A Szent Korona motívuma ismerhető fel a szentélyrácson.