Maria Loretto bazilika

A falu temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát akkori kegyura Stotzingeni Rudolf hozta az olaszországi Loretóból 1644-ben, mint az ottani kegyszobor másolatát. A legenda szerint ugyanis a Szent Család názáreti házát angyalok vitték az itáliai Lorettóba. A kegyúr a szobornak a faluban az 1431-ben épített gótikus Szent János kápolna helyén új kápolnát építtetett. Ma egy domborművel díszített Mária-oszlop áll a helyén.

Kegytemplomát és szervita kolostorát Antonio Riebler tervei szerint Nádasdy Ferenc kezdte el építtetni 1651-ben. A templomot 1659. július 2-án a teljes magyar püspöki kar és húszezer hívő jelenlétében szentelték fel. A templom elkészültével kápolnát is ide helyeztette át és később két keresztfolyosóval vette körül. Nádasdy a kolostorban nyomdát is alapított, amely az ellenreformáció egyik központja lett. Több itt nyomtatott könyv és vitairat jelent meg ebben az időben. Sokáig a kolostorban őriztek egy magyar nyelvű protestáns bibliát is, amely a reformáció korában íródott.

A templom négyszakaszos, fiókos dongaboltozattal fedett. A hajóhoz két oldalról négy-négy oldalkápolna kapcsolódik, melyek felett alacsony karzat húzódik. Az oldalkápolnák falát és dongaboltozatát gazdag stukkódíszítés fedi. A kápolnák közül magyar vonatkozása miatt említést érdemel a Szent István-kápolna. Az összeesküvés vádjával fővesztésre ítélt Nádasdy Ferenc országbíró végrendeletében intézkedett arról, hogy hagyatékából maradéktalanuk fizessék ki a loretto-i templom számára tett felajánlásait. Az 1683-as török vészben elpusztult kápolnát fia, Nádasdy Tamás állíttatta helyre, oltárát özvegye, Esterházy Julianna építtette. Az oltárkép Szent István királyt ábrázolja fiával, Szent Imre herceggel, körben a falképek is első szent királyunk életéből vett jeleneteket mutatnak be.

A Pestis-kápolna Nádasdy Krisztina adományából épült. Különös értékét az adja, hogy oltárképének alsó sávjában fennmaradt Loretto templomának a török pusztítás előtti hiteles ábrázolása.

A szentélyben található az 1766-ban készült hatalmas, háromszintes barokk főoltár. Középső szintjén van az oltárkép, amely a Szeplőtelen Szüzet (Immaculata) ábrázolja. A festményt Szent István és Szent László királyok aranyozott szobrai fogják közre. A szentély falán két 17. századi olajfestmény van: Mária látogatása Erzsébetnél és Mária fogadása a mennyben.

A gazdagon faragott, angyalfigurás mellvéddel ellátott orgona 1672-ből való, Roth János soproni mester munkája. A szószéket a budapesti Damjanovics László készítette 1911-ben.