A gleccsert sajnos nem kerüli el a klímaváltozás, példátlan ütemben olvad, évente 12 méterrel húzódik vissza. A Zürichi Egyetem kutatói szerint az űrből is látható Aletsch 2100-ra eltűnhet. Most még 23 kilométer hosszú, de 1870 óta három kilométerrel rövidebb lett, és gyorsuló ütemben fogy.
A jégmező olyan gyors ütemben fogy, hogy az olvadó jég alól 2012-ben előkerült három holttest, három olyan testvéré, aki 90 évvel korábban egy hegyi expedíció alkalmával járt szerencsétlenül.
A jelenlegi helyzet éles ellentétben áll az évszázadokkal ezelőttivel. Svájci történészek szerint az Aletsch-gleccser alatti völgy lakói 1678-ban még azért fohászkodtak imáikban, hogy álljon meg a jégtömeg akkor feltartóztathatatlannak tűnő hízását, amely az életüket fenyegette. A képződmény 1862-re - az európai "mini" jégkorszakban - érte el eddigi legnagyobb kiterjedését, attól kezdve a két falu évenként körmenettel nyomatékosította imádkozását.
A gleccsert hegyi felvonókkal és a Jungfraura közlekedő vonattal is meg lehet közelíteni.
Svájc a világot felülmúló tájakkal bombázza az embert, de kevés hely hagyja úgy szóhoz sem jutni, mint az Aletsch-gleccser, a svájci Alpok legmagasabb hegyei között húzódó, morénával átszőtt, mélyen hasadékos, 23 km hosszú, jégből álló szupersztráda. Az Alpok legnagyobb gleccsere mellett túrázva nem lehet elfojtani a csodálkozást, különösen egy napsütéses napon, amikor a 4000 méter magasan a jég fölé magasodó csúcsok hatalmas tőrjei a perzselően kék égboltba merednek.
Ez az útvonal Svájc egyik legmegdöbbentőbb egynapos túrája, amely a Fiescheralptól a Bettmeralpig vezet, és az Aletsch Arena csúcsaira nyílik kilátás az első sorból. A csúcspontok? Sok van belőlük. A Fieschergletscher a nagy dobás előjátéka. A Grosses Fiescherhorn keleti oldaláról, a 4049 m magas, borotvaéles csúcsról kígyózik lefelé, és ez a 16 km hosszú, örök jégörvény az Alpok második legnagyobb gleccsere. Innen az útvonal a lejtők körül és egy sziklákkal teli szakadékban kanyarog, majd fokozatosan meredekebbé válik, ahogy egy távoli völgybe, annak hegyi kunyhójához és a Märjelensee-hez, a hatalmas hegyek és az Aletsch-gleccser peremének támasztotta tejes, türkizkék tóhoz vezet.
Az Aletsch-gleccser most állandó kísérője lesz, ahogy az ösvény a mélyen hasadékos jégen halad. Szerencsével és ügyes időzítéssel zerge, kőszálibika és mormota, és szinte biztosan bozontos szőrű feketeorrú juhok is feltűnnek. A svájci fenyőerdő és a csillogó kátrányok enyhítik az alpesi képet, ahogy egy gerincen haladunk tovább a Moosfluh füves lejtőire, ahol egy stratégiailag elhelyezett padról elképesztő kilátás nyílik a gleccserre. Nem sokkal később eléri a Blausee üvegkék tavát. Innen már csak egy kőhajításnyira van vissza a Bettmeralp.
|
Értékeld te is!