Pavia - Szent Ágoston ereklyéi

Az ütközet, amelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, az Itália birtoklásért vívott fél évszázados, 1494-ben kezdődött francia-Habsburg háborúskodás fontos fejezete volt. Az 1524 októberében Lombardiába betörő I. Ferenc francia király Milánó elfoglalása után a kulcsfontosságú, erős helyőrség által védelmezett Pavia várát vette ostrom alá. A február elején megérkező császári hadsereg február 24-én - V. Károly Habsburg-házi német-római császár és spanyol király születésnapján - indított támadást a várat körbefogó, erős sáncok által védelmezett francia tábor ellen. A francia uralkodó nehézlovassága élén ellentámadásba ment át, de elszakadt gyalogságától és bekerítették a spanyol muskétások és a hosszú pikákkal felszerelt német landsknechtek. A gyalogosok szó szerint megtizedelték a francia nemességet, Ferenc alól is kilőtték lovát és fogságba ejtették. A csata bebizonyította, hogy a hagyományos lovagi hadviselés felelett eljárt az idő. A Spanyolországban raboskodó I. Ferenc 1526-ban kénytelen volt aláírni a madridi békét, amelyben lemondott Lombardiáról Flandriáról. A békét szabadulása után azonnal érvénytelennek nyilvánította és még 1526-ban a Cognaci Liga élén új háborút kezdett. Az itáliai háborúk csak 1559-ben fejeződtek be, a Cateau-cambrésis-i békével Franciaország végleg kiszorult Itáliából.