» Németország » Bajorország » Bajorország
Magyar szempontból Passau kiemelten fontos bajor város: részben erről a környékről indultak Közép-Európába a keresztény hittérítők, erről a környékről is szép számmal települtek Magyarországra, Erdélybe és a Szepességbe német ajkúak. Pozsony, Buda, Kassa a német kereskedők, kézművesek kedvelt városai voltak, a felvidéki bányavárosokban is megjelent a német polgárság. Passau, Regensburg, Nürnberg, Augsburg érdekelt volt a magyarországi üzleti életben. A közelmúltban a passaui Perner műhelyben öntötték újra az egri bazilika Szent Mihály harangját.
Amikor az ezeréves bajor-magyar kapcsolatokat emlegetik, legelőször talán a Lech mezején, Augsburg közelében 955-ben vívott - és a kalandozó magyarok súlyos vereségével végződő - csatát említik, de rögtön utána Gizella bajor herceglány és I. István házasságát.
Bajor Gizella, II. Henrik német-római császár húga és István valamikor 996 és 1000 között kötött házasságot Regensburgban. Gizella néhány évvel férje halála után, 1045-ben hagyta el a belviszályok dúlta Magyarországot, és 1060-ig, halálának feltételezett időpontjáig a passaui Niedernburg zárda főnöknője volt.
A zárdát még az Agilolfing-dinasztia idején, a VIII. században alapították. A templomra a román stílus a jellemző, a hajót később barokk stílusban átépítették. Gizella földi maradványai a déli kápolna két sassal és kereszttel díszített sírköve alatt nyugszanak. Egykori magyarországi (Veszprém) és németországi (Passau) ténykedésének helyszínét ma testvérvárosi kötelék fűzi össze.
A Gizella-tisztelet európai központja, legalábbis a 14-15. század óta, a passaui Niedernburg apácakolostor. Az itt fennmaradt sírja nem esik messze az István első vértanúnak (tehát nem a mi István királyunk) szentelt püspöki székesegyház monumentális épületegyüttesétől.
A Duna és Inn folyók által körbefont kimagasló félszigeten álló ősi apácakolostor éppen II. Henrik (1002-24) császár révén jutott birodalmi kiváltságokhoz, s Henriket feleségével együtt joggal tisztelték második alapítójukként. Érthető, ha testvére, Gizella, a magyar királyné, ide vonult vissza özvegységében, s vált a kolostor 11. századi történetének leghíresebb, a sorban harmadik apátnőjévé.
A sírjaként azonosított helyen mindenesetre fennmaradtak csontmaradványok, amit egy 70 év körüli, igen magas, úgy 170 cm-es női csontvázként már a 20. század elején azonosítottak. Még ennél is jelentősebb, hogy ránk maradt 11. századi sírjának fehér mészkő fedőlapja (154 × 54 × 30 cm), amelyen egy csavart szárú hordozható kereszt, felül két egymásra néző sassal látható. A feliratból annyi derül ki, hogy itt a május 7-én elhunyt Gizella apátnő (Gisyla abbatissa) nyugszik. Az évszám lejegyzésének elmulasztása érthető, hiszen az elhunytakról úgyis megemlékeztek minden évben haláluk napján.
1420 körül már biztosak voltak abban, hogy az apátnő azonos a magyar királynéval, hiszen ekkor készítették a ma látható gótikus sírépítményt, egy újabb fedőlappal, ami egyértelműen István feleségeként (uxor Stephani) nevezi meg, noha a halála éveként megadott 1095-ös év nyilvánvalóan elírás eredménye. (Talán egy a sírban eredetileg elhelyezett ólomtábla kopott szövege alapján.)
Nyilván Gizella tiszteletének híre miatt látogatta meg kíséretével sírját a mohácsi csata (1526) után menekülő Mária, özvegy magyar királyné is. Magyarországi tisztelete a 18. századtól új lendületet vett: kísérletek történtek hamvai Magyarországra szállítására is (1760- 70-es, 1930-as évek), Ferenc József mauzóleumot készült sírjához felállítani. Mégis, a passaui sír mindmáig különösen kedvelt a németországi magyarok és a hazai zarándokok körében, amiről az emlékkönyvek, emléktáblák és koszorúk feliratai tanúskodnak.
Magától értetődő, hogy a szentté avatott testvérrel (Henrik), férjjel (István) és gyermekkel (Imre) rendelkező, a német uralkodókkal vér szerinti rokonságban álló, apátnőként elhalt Gizellát szentnek kijáró tiszteletben részesítsék Passauban. Igaz, Koller Ignác veszprémi püspök kezdeményezései után csak két évszázaddal nyilvánították boldoggá (1975), s kapott hivatalosan is saját miseimádságokat. Végül is Gizella éppen Passauban vált német királylányból magyar szentté.
Passau hatalmas Szent István-székesegyházának lábánál található a Christkindelmarkt az adventi időszakban. Tündérfények és gyertyák teremtenek meghitt hangulatot, a levegőben pedig szegfűszeg, mézeskalács és forralt bor illata terjeng. Különböző kézművesek mutatják be tudásukat és termékeiket, és regionális ételeket kínálnak.
A Christkindelmarkt-tal egy időben nyitva van az úgynevezett Krippenweg (Születés útja) is, amely a történelmi városon keresztül kanyarog, és amelyen a legkülönfélébb születésjelenetek csodálhatók meg.
|
Értékeld te is!