Szentkút, Mátraverebély

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, Magyarország leglátogatottabb római katolikus búcsújáróhelye. A hagyomány szerint a Nógrád megyei kegyhelyen fakasztott vizet Szent László lovának patkója, Mária-jelenések és csodás gyógyulások sorát jegyezték fel itt.

Nagyboldogasszony ünnepén egy néma pásztorfiúnak megjelent Szűz Mária és a vízre mutatott, amely egy patkó alakú mélyedésben csillogott. A fiú megmosakodott benne és megjött a hangja - ez a történet XI. századi. Szent László idejéből ismerjük a kunok elleni csatát megelőző csodás vízfakasztás legendáját, amelynek több változata is van.

A kegyhely első írásos említése 1190-ből származik, akkoriban még a verebélyi Isten háza volt a kegytemplom. A ferences szerzetesek a török időkben kezdték meg a zarándokok gondozását, de a kegyhely felett, a Meszes-tető barlangjaiban már a XIII. századtól éltek Szent Antal követői. A ma is látható barlangok előtt valószínűleg volt még valamilyen építmény, de napjainkra csak a mészkőbe vájt üregek maradtak meg.

A templom 1763-ra épült fel, úgy alakították ki, hogy a zarándokok leróhassák tiszteletüket a kegyszobor előtt - a ma is látható a XIX. század elejéről származik. 

II. József rendeletei valóságos csapást jelentettek. A kalapos király ugyanis megtiltotta, hogy a hívők egynaposnál hosszabb zarándokútra menjenek. Az emberek persze már akkor is találékonyak voltak, medencéket építettek a forrás köré, és azt mondták, hogy ők fürdeni jöttek, nem zarándoklatra.

Az 1920-as évek végére tehető ferences rendtartomány megújulása, akkor épült az ide vezető út is - a kegyhely ugyanis egy minden irányból zárt völgykatlanban fekszik, amelyet ma már nehéz észrevenni. Akkoriban nagy tervek is születtek, egy négy-ötezer embert befogadó bazilika megépítésének lehetősége is felmerült, de végül csak a lourdes-i barlang és a szabadtéri szertartások bemutatására alkalmas hely készült el. 

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

2015-ben felújították a kegyhelyet, megszépült a szabadtéri miséző hely, megközelíthetőbbé vált a Szűzanya szobra, felújították a zarándokházat, és új zarándokszállásokat is építettek.  Az új fogadóépületben és a közösségi terekben tematikus vallásturisztikai programokkal, étteremmel, galériával, vetítőteremmel és kávézóval is várják a búcsújárókat, a zarándokokat és a turistákat.

A szabadtéri misézőhely új burkolatot és utcabútorokat kapott, a lourdes-i barlangot immár nagyméretű mozaikkompozíció, Marko Rupnik jezsuita szerzetes munkája díszíti.

A betegek már lépcsőzés nélkül is meg tudják közelíteni a barlang támfalában lévő fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot.

A templomban az átalakítás révén jobban látható, és könnyebben megközelíthető lett a kegyszobor és a restaurált kegyoltár.

A Nógrád megyei kegyhelyen komfortosabbá tették a zarándokházat, és további zarándokszállásokat építettek.

Mátraverebély fejlesztése

3,5 milliárd forintból újul meg a mátraverebély-szentkúti kegyhely; a pénzből főként családbarát szolgáltatásokat építenek ki. A Magyar Turisztikai Ügynökségtől 2020-ban elnyert, a vissza nem térítendő 3 milliárd 409 millió forintos támogatást mindenekelőtt családbarát-szolgáltatások kialakítására és infrastrukturális fejlesztésekre költik A támogatásból családi apartmanokat, beltéri játszószobát, kempinget, multifunkcionális sportpályát, rossz idő esetére új, fedett foglalkoztatót építenek, és elkészül a kegyhely teljes területének komplex tájépítészeti rekonstrukciója. Emellett játszóteret, tűzrakó helyeket, padokat, asztalokat telepítenek a kegyhely több pontján, a szabadtéri misézőhellyel szembeni domboldalt amfiteátrum-jellegűvé építik ki, és egységesítik az eligazító táblákat.

A projekt része a Kálvária-kápolna felújítása és ott urnatemető kialakítása, a kegytemplom fűthetővé tétele, a parkolók szilárd burkolattal ellátása, két büfékocsiból álló szabadtéri büfé, valamint kegytárgybolt létesítése búcsúk idejére, biztonsági kamerák telepítése, karbantartáshoz és üzemeltetéshez szükséges gépek és eszközök beszerzése. A fejlesztésből építik meg a kegyhelyet ellátó napelemparkot, felújítanak két szolgálati lakást, megoldják a szelektív hulladékgyűjtést a kegyhely egész területén, fejlesztik a marketingtevékenységet és az együttműködést a környező turisztikai településekkel.

Remetebarlangok Mátraverebélynél

A mai kegytemplom fölötti hegyoldalon található barlanglakásokban a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg.

Szent László-hasadék

A legenda szerint a 11. század végén Szent László itt ugratott a hasadékon át lovával az üldöző kun lovasok elől.

Digitális tárlatvezető

A ferences zarándokhelyen új generációs, digitális tárlatvezető applikációt hoztak létre, hogy a látogatók információt kapjanak a látnivalókról és a kegyhely teljes területét önállóan is bejárhassák.

Digitális tanösvény

Digitális tanösvény is készült a mátraverebély-szentkúti katolikus nemzeti kegyhelyen, ahol így játékosan fedezhetők fel a természeti és vallási csodák.

Évmilliók vonzásában - Szentkúti séta Assisi Szent Ferenccel címmel készült a Nógrád megyei kegyhely geológiai, természeti és vallási értékeit bemutató digitális túraútvonal.

Az applikáció térerő nélkül is használható. Kiderül, mik azok a lapillik, hol található Szent László lovának patkónyoma, de akár egy remetével is szelfizhetnek a zarándokok a barátlakásoknál.

A turisták többféle útvonal közül választhatnak az ingyenesen letölthető mobilalkalmazásban.