Szarvas látnivalók, események

Hol található?

Szarvas Békés megyében található, Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Régen a Magyar Királyság földrajzi középpontja volt, amelyet emlékmű jelöl a Holt-Körös partján.

A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.

Története

A környéken ősemberek is laktak. A népvándorlás korában avarok telepedtek le.

Az Árpád-korban már egy faluban laktak az emberek. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven.

1566 után, a török hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek a településen. A Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. A török hódoltság után a vár és Szarvas elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A török uralom után a csaknem teljesen elnéptelenedett területet, Békés vármegye nagy részét 1720-ban Harruckern János György kapta meg jutalmul a törökök elleni harcokban nyújtott hősiességéért, aki döntően evangélikus szlovák jobbágyokat telepített le az akkor még pusztákból és mocsarakból álló területen. Az első évben mintegy 300-an települtek le, 1722-re benépesült a település. A báró 1723-ban vásárjogot szerzett számára, így Szarvas a mezővárosok sorába lépett.

A 19. század elején Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit is.

Rizstermesztés

A Körösök vízterülete lehetőséget teremt Szarvason rizs termesztésére. A Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális a növényfejlődéséhez.

Napsütés mellett víz is bőségesen szükséges a rizshez, de az elárasztásos, lecsapolós technológiához a Körösök mentén megfelelő a vízbázis. A magyar rizstermesztési és rizsnemesítési kutatások központja Szarvas.

Szilva

Híres Szarvason a szilva, és az ebből főzött szilvalekvár. Minden év szeptemberében megrendezik a Szarvasi Szilvanapokat. A szilvalekvárok mellett ekkor egyéb szilvás finomságokkal várják a látogatókat: szilvás gombóc, szilvalekvár, aszalt szilva, cibere, szilvalekváros derelye, szilvaszörp és a felnőtteknek a szilvapálinka egyaránt szerepel a kóstolható helyi különlegességek között.

A szarvasi szilvalekvárt kb. nyolc órán át főzik, majd kis köcsögökben, úgynevezett szilkékben árulják a piacon.

A szarvasi szilvatermesztést az 1790-es évektől írott dokumentumok igazolják. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági taniskolája a helyi földműves gazdák gyermekeit tanította meg többek között a gyümölcsfák telepítésére. 1790-ben kilencvenhárom gyümölcsfajtát hozat Bécsből Szarvasra, és a 15 holdas mintakert egyharmadában gyümölcsfákat ültet. Az 1890-es évektől a Körös folyó szabályozását követően a kiszárított medrek művelhető területekké váltak, így alakult ki Szarvas határában az 1100 paraszt holdnyi zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés.

Tessedik Sámuel Múzeum

Az épületet "plázaszerűen" alakították ki, minden teremben a múzeum saját anyagából származó leletet vagy tárgyat emeltek ki és köré szervezték a többi kiállítási anyagot.

A "pláza" vásári bemutatóterén például Tessedik Sámuel korát és munkásságát mutatják be, a "termékenységi galériában" neolitikum korabeli, azaz csaknem ötezer éves termékenységszobrokat állítanak ki. A boszorkányturizmus nevet viselő teremben boszorkánylegendákat, az 1700-as évek helyi gyógyászatát ábrázolják, továbbá ott kapott helyet egy VR-szemüveg, amivel "be lehet repülni Szarvast".

A könyvesbolt fantázianevű helyiségben rovásírásos emlékeket állítanak ki, a tárlat középpontjába egy az 1990-es évek elején talált, avar kori tűtartót állítanak, amelynek az oldalán rovásírásos emlékeket találtak. Az "ékszerboltban" főként szarmata ékszereket mutatnak be, a moziteremben pedig Szarvas történetét, egykori birtokosait ismertetik meg a közönséggel az Árpád-kortól egészen a török korig. A terem közepén az ott talált török kori ágyú áll majd.

Az emeleten Domán Imre helyi állatorvos néprajzi gyűjteményét mutatják be, a házasság, a születés és a halál témái köré rendezve a kiállítási tárgyakat. November közepétől Szabó László bábjainak is lesz állandó otthona az épületen belül.

A Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett épületet - amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött - csaknem 250 négyzetméterrel bővítették is, az irodákban és a korábban raktárnak használt helyiségekben is kiállítások kapnak helyet.

A díszteremben és egy másik teremben időszaki tárlatok lesznek.

A vadregényes Holt-Körös

A Körösök Erdélyben erednek, majd az egyesült folyók Magyarországon a Tiszába torkollanak. Körösök névvel illetett folyók: Kettős-Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös.

A Holt-Körös 29 kilométeres hosszával Magyarország egyik legnagyobb állóvize, mely „félszigetek”, zugok mentén kanyarog. A Körös-holtág a milliónyi természeti élményt rejt. Vízi túrákat tehetünk, de strandolni is lehet. Kedvelt horgászhely is. Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, kősüllő, csuka, harcsa, balin, keszegfélék, bodorka, sügér, compó, törpeharcsa.

Meg lehet ismerkedni a hazánkban egyedülálló mocsári ciprusokkal, a csodálatos növény és állatvilággal. A szerencsés túrázók különleges hal- és vízimadárfajokkal, teknősbékákkal találkozhatnak a kirándulások során.

A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Anna-liget) tartoznak, sok botanikai és zoológiai ritkasággal.

Táji- és természeti értékei és szépsége, továbbá gazdag, változatos és ritkaságokat is tartalmazó élővilága miatt 1979 óta a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része, 1996 óta országos védettségű.

Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a holtág vizében alakították ki. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. Az egyedi hangulatú, félig vadregényes félig beépített holtágon általános látványnak számítanak a sütkérező mocsári teknősök, jégmadarak és tőkés récék. Az éles szemű vízitúrázók a rejtőzködő törpegémet is megpillanthatják.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában mintegy 40 kölcsönözhető vízi jármű áll a látogatók rendelkezésre. A 4 db 2 személyes és a 7 db 4 személyes túrakenu mellett egy 4 személyes csónak is bérelhető. A kenuzás alapfogásait a vízi közlekedésben kevésbé jártas vendégek is kipróbálhatják, melyben az elinduláskor kollegáink segítséget nyújtanak. A biztonságos evezéshez mentőmellények minden korosztály számára rendelkezésre állnak. Magukkal hozott értékeiket a vendégek értékmegőrző szekrényben hagyhatják, de szükség esetén vízhatlan zsákokat is biztosítunk.

Arborétum

Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvas-Békésszentandrási-holtág partján, összesen 82 hektáron terül el. Gróf Bolza Pál, akit a család csak Pepi grófnak hívott, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a nagyobb arányú telepítést, amely során számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ különféle tájairól. Az itt élő fásszárú gyűjtemény több mint 1600 féle növénykülönlegességből áll. A növények mellett rengeteg állat is él a kertben, köztük olyan különleges madarak, mint az Arborétum albínó pávái. Az ország legnagyobb kertjének egy legjellegzetesebb növénye a több mint 140 éves mamutfenyő.

A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő itt, meg 211-féle kalapos gomba. A fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban (415 feltárt rovarfaj) és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő.

65 hektár látogatható terület

1600 fa- és cserjefaj, melyből 1200 lomblevelű, 300 fenyőfajta

250 lágyszárú növényfaj

150 madárfaj, 30 páva, 2 emu

200 féle kalapos gomba

440 rovarfaj

5 kertrészlet 

Mini Magyarország makettpark

A Szarvasi Arborétum mellett található Mini Magyarország makettpark 2013. április 10-én nyílt meg, és tíz év alatt a kezdeti 22 makett jelentősen kibővült: mostanra több mint száz épület és vonatmodell tekinthető meg.

A több mint kéthektáros park Magyarország történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatja be. Folyamatosan bővül újabb kastélyokkal, templomokkal, várakkal, állomásépületekkel. 2015-től Erdély nevezetességeit, 2016 óta a Felvidék, 2017-től Kárpátalja és 2019-től az Őrvidék történelmi titkait és építészeti kuriózumait is megtekinthetik a látogatók.

Itt található az ország leghosszabb, több mint 600 méternyi szabadtéri makettvasút-hálózata is; az alagutakon, hidakon, viadukton átkelő mini mozdonyokat a látogatók indíthatják el. A mini Dunán és Balatonon pedig Magyarország nevezetes vitorlásai és hajói ringatóznak.

Az egri vár makettje a 16. századi, eredeti állapotában mutatja be a várat, és a hozzá kapcsolódó leghíresebb történelmi eseményt, az 1552-es ostromot, az egri vár védőinek a török sereggel vívott hősies csatáját, kicsiben. Az egri vár makettjében a törököknek szóló elszánt üzenetként kifüggesztett koporsó egy gombnyomásra emelkedik ki a várfal mögül.

A parkban nemcsak a tihanyi visszhangot, hanem többek között a pécsi dzsámiból a müezzin énekét és az Operaházból - a szarvasi születésű - Melis György híres áriáját, Kodály Zoltán Háry János című daljátékának Toborzó Dalát is megszólaltathatják a látogatók.

Népi építészeti elemekkel bővül a szarvasi Mini Magyarország makettpark

2024. március 25-től a népi építészetet bemutató épületegyüttesekkel bővül a szarvasi Mini Magyarország makettpark.

A 2024-ben 11 éves Mini Magyarország megnyitása óta évről évre fejleszt, az elmúlt években a hazai épületeket erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és őrvidéki makettek követték. Legutóbb, a 2023-24-es év fordulójakor az ösküi kerektemplom, a hercegkúti pincesor, a békéscsabai István Malom, a pécsi TV torony és a szatmárcsekei Kölcsey Mauzóleum kapott helyett a makettek között.

A magyar népi építészeti stílusokat, falusi életet bemutató épületegyüttesekkel is bővítik a kínálatot: így megcsodálhatóak a Balaton-felvidéki Salföld parasztbarokk épületei, Hollókő világörökségi védettségű házai, az Őrség szeres portái és Torockó főtere is. Az újdonságok mellett folyamatosan zajlik a meglévő makettek hangzóvá, mozgóvá alakítása.

A park látogatóinak száma 2023 nyarán érte el az egymilliót.

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

Szarvason, az Anna-ligetben működik a Körösvölgyi Látogatóközpont. 

A Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhetők meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajok. Az akváriumban pedig a hazai vizeink halaiban gyönyörködhetnek a látogatók.

A látogatóik olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, a nyestkutya vagy az aranysakál. A kialakított vizes élőhelyen több mint 15 féle vízimadár él.

Láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, amelyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban. A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már hazánkban sehol nem élnek vadon. Az állatpark nagy látványossága továbbá jávorszarvas és a fakókeselyű is.

A Látogatóközponthoz egy gyógynövénykert is tartozik, amelynek megtekintése után javasolt végigjárni az Anna-ligeti tanösvényt a kapcsolódó kísérő- és foglalkoztató füzettel felszerelkezve, megismerve a környék természeti adottságait, értékeit.

Szent Klára Gyógyfürdő

Másfél milliárd forint hazai forrásból fejlesztik a szarvasi Szent Klára Gyógyfürdőt. Három szabadtéri medencét építenek élményelemekkel (csúszdával, sodróvizes medencével és jakuzzis ülőrésszel), valamint kiszolgáló létesítményekkel kiegészítve. 

Az 1902-ben, eredetileg tisztasági fürdőnek épített Szent Klára gyógyfürdő látogatottsága évi 44 ezer körül mozog.

A fürdőben a település felszíne alól, 200-280 méter mélyről kinyert, 40-50 fokos gyógyvíz szolgál főként mozgásszervi betegségek kezelésére. A létesítményt 2000-ben már elkezdték fejleszteni, ekkor készült egy sportmedence, egy kisebb látványmedence és felújították a majd százéves részeket is.

Kerékpárral Szarvason

2021-ben Szarvas már a harmincadik kilométernyi kerékpárútját avathatta fel. A Szarvasi Arborétum fahídjától a békésszentandrási Fő útra vezető kerékpárút egyes szakaszai teljesen újak, míg másutt a már meglévő infrastruktúrát újították fel. Az Arborétum parkolójában a bicikliseket kerékpáros pihenőhely várja asztallal, padokkal, szemetesekkel és kerékpártámaszokkal.

A Szarvasi Arborétum, a Körösvölgyi Állatpark, a Holt-Körös olyan aktív kikapcsolódást nyújtanak, amelyek jól illeszkednek a kerékpáros turisták által elérni kívánt célpontok közé.

Szarvasi Szilvanapok 2023

Szeptember 8. és 10. között rendezik meg a jubileumi, 25. Szarvasi Szilvanapokat a Békés vármegyei városban.

A rendezvénysorozat fő célja a szarvasi szilva népszerűsítése és a hozzá kapcsolódó hagyományok bemutatása. A tradíciók jegyében a fesztiválon sokféleképp kínálják a gyümölcsöt: lesznek szilvás sütemények, szilvapálinkák, kézműves szilvás sörök és rézüstökben rotyogó szilvalekvárok.

A szilva ünnepének elengedhetetlen felvonása a Termésáldás, amelyre vasárnap délelőtt kerül sor az Evangélikus Ótemplomban.

Idén is hirdetnek receptversenyt a szilvás süteményekre, ezúttal nemcsak Szarvas kedvenc sütijét, hanem Munkácsy kedvenc szilvás süteményét is keresik. Ennek apropója, hogy szeptember 10-én véget ér a város életében meghatározó szerepet betöltő Munkácsy Most című kiállítás, amelyen két részben, három hónap alatt összesen 75 Munkácsy-alkotást mutattak be az érdeklődőknek, köztük számos olyat, amely eddig sehol sem volt látható.

Idén új helyszínen, a Vízi Színházban tartják a színpadi programokat és az esti koncerteket, így például pénteken a Best of Geszti koncertet, vagy szombaton a Cervinus Teátrum művészeinek részvételével zajló zenés, szórakoztató estet.

A Vízi Színház előtti parkolóhoz érkezik szombaton a Nemzeti Művelődési Intézet Gasztrobusza Prohászka Béla és Tímár András Venesz-díjas, olimpiai aranyérmes mesterszakácsokkal.

A szarvasi szilvatermesztést az 1790-es évektől írott dokumentumok igazolják. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági taniskolája a helyi földműves gazdák gyermekeit tanította meg többek között a gyümölcsfák telepítésére; 1790-ben 93 gyümölcsfajtát hozatott Bécsből Szarvasra, és egy 15 holdas mintakert egyharmadában gyümölcsfákat ültetett.

Az 1890-es évektől a Körös folyó szabályozását követően a kiszárított medrek művelhető területekké váltak, így alakult ki Szarvas határában az 1100 holdnyi zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés.

A részletes program a www.szilvanapok.hu oldalon érhető el.